Az ideális csoport általában nyolc-tíz résztvevőből áll. Ha ennél több a résztvevők száma, akkor a tagok egy része hajlamos arra, hogy passzív hallgatóvá váljon, és kerülje a részvételt. Hasonlóképpen, ha a résztvevők száma hatnál kevesebb, akkor a vita a vélemények sokféleségének hiányától szenved. A megbeszélésre szánt idő általában húsz-harminc perc.
Azokban az esetekben, amikor a csoportos megbeszélés célja a tanítás és a tanulás, vagy amikor a csoportos megbeszélés témája szokatlan vagy nehéz , a csoportos megbeszélést csoportvezető vagy facilitátor vezetésével lehet megtartani. A csoportvezető bejelenti a témát és rövid bevezetőt tart. Adhat kezdeti érveket a vita elindításához. A csoportvezetőtől bizonyos fokú szakértelem várható el. Általában az ő feladata a vita lezárása és összegzése.
A csoportos vita megszervezésének két módja van. Az egyik esetben a témát jó előre megadják a jelentkezőknek, és elvárják, hogy a résztvevők felkészülten érkezzenek a megbeszélésre. A másik esetben a témát az összegyűlés után közlik a résztvevőkkel, és körülbelül tíz percet kapnak arra, hogy átgondolják
A csoportos megbeszélés típusai
A csoportos megbeszéléseket a következők alapján osztályozzuk:
- Vezetési módszer
- Téma jellege
Vezetési módszer alapján
A vezetési módszer alapján a csoportos megbeszéléseket tovább osztályozhatjuk a következők szerint:
(i) Strukturált csoportos megbeszélés: A csoportos megbeszélés e típusában a témát a kiválasztók adják meg a résztvevőknek, és a megbeszélés befejezésére időkeretet szabnak. Ez a csoportos megbeszélés leggyakrabban alkalmazott technikája.
(ii) Strukturálatlan csoportos megbeszélés: A strukturálatlan csoportos megbeszéléseknél – a strukturált csoportos megbeszélésekkel ellentétben – a jelöltek maguk határozzák meg a témát közös megegyezéssel. A csoportos megbeszéléseknek ezt a formális módszerét ritkán alkalmazzák.
(iii) Szerepjáték: A csoportos megbeszélés e típusában a jelöltek konkrét szerepeket kapnak, amelyeket egy adott szituáció hátterében kell eljátszaniuk. Szerepük keretein belül a résztvevőknek meg kell oldaniuk a számukra adott szituációban rejlő problémákat.
(iv) Csoportos megbeszélés kijelölt vezetővel: Általában senkit sem jelölnek ki a csoportos megbeszélés vezetőjének, és minden résztvevőt egyenrangúként kezelnek. A csoportos megbeszélésnek ebben a típusában azonban egy személyt jelölnek ki moderátornak vagy a csoport vezetőjének. Ő összegezheti a megbeszélést vagy a megbeszélt megoldásokat a csoportos megbeszélés végén. Néha a vezetőt maguk a csoporttagok jelölik.
A téma jellege alapján
A csoportos megbeszélések a résztvevőknek a megbeszélésre kijelölt téma alapján is kategorizálhatók. Háromféle téma létezik – vitatható témák, absztrakt témák és esettanulmány-témák.
(i) Vitatható témák: Ezek olyan témák, amelyek ellentmondásosak, és amelyek vitát generálhatnak. Az ilyen témák általában élénkítik a vitát, mivel érvek és ellenérvek hangzanak el. Ez több lehetőséget ad az értékelőknek a jelöltek értékelésére.
Példák az ilyen témákra: “Le kell-e szüntetni a vizsgarendszert?” vagy “Mennyire etikus a klónozás?”.
(ii) Absztrakt témák: Egyre inkább terjed az absztrakt, azaz homályos vagy nem egyértelmű témák kijelölése. Ezek a témák lehetővé teszik az értékelők számára, hogy értékeljék a jelöltek kreatív képességét. Minden jelölt sajátosan értelmezheti a témát. Néhány ilyen téma a “Nulla”, “Egy meg egy az tizenegy”.
(iii) Esettanulmány-témák: Itt egy olyan helyzetet adnak a résztvevőknek, amely a szervezet vagy a vezetők problémáját ábrázolhatja. A résztvevőknek elemezniük kell a helyzetet, és különböző alternatívákat kell kitalálniuk a probléma megoldására. Ez a fajta csoportos megbeszélés teszteli a jelölt azon képességét, hogy a szituációs tényezőket és korlátokat szem előtt tartva gondolkodjon megoldásokon.
A csoportos megbeszélések sikerének fontos összetevői
Vannak bizonyos fontos tulajdonságok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki sikeres résztvevője legyen egy csoportos megbeszélésnek. Ezek közé tartoznak:
(i) Pozitív személyiség: A csoportos megbeszélések hatékony eszközt jelentenek a jelölt általános személyiségének felmérésére. A személyiség nemcsak az egyén külső megjelenését foglalja magában, hanem azokat a tulajdonságokat is, amelyekkel rendelkezik. Így a csoportos beszélgetések során értékelik az öltözködési stílust, a beszédstílust, a másokhoz való hozzáállást, a prezentációs stílust stb. A rendelkezésre álló huszonöt-harminc perc alatt az embernek kedvező benyomást kell keltenie az értékelőkben. A kellemes személyiség kedvező benyomást kelt, ami előnyt biztosít a többiekkel szemben.
(ii) Kommunikációs készségek: A hatékony csoportos megbeszélés kulcsa a hatékony kommunikáció képességében rejlik, mind a verbális, mind a nem verbális készségek révén. Az embernek logikusan és világosan kell kifejeznie az ötleteket és véleményeket. A briliáns ötletek és a megalapozott tudás kevéssé hasznos, ha nem fejezzük ki megfelelően. Az embernek jó szónoki készségekkel kell rendelkeznie, megfelelő szókinccsel. Amellett, hogy az embernek jó szónoknak kell lennie, jó hallgatónak is kell lennie, mert a csoportos megbeszéléseken úgy kell beszélnie, hogy szem előtt tartja, amit mások mondtak vagy mondanak.
(iii) Megalapozott ismeretek és tudatossági szint: A résztvevők tudása és általános tájékozottsága egy másik fontos összetevője a sikeres csoportos megbeszélésnek. A résztvevőnek eredeti gondolatokkal kell rendelkeznie, azaz saját álláspontot kell képviselnie, és jelentős mélységű ismeretekkel kell rendelkeznie. A tudás és az ötletek hiánya ismétlődéshez és egyhangúsághoz vezethet. Ez nem kívánatos, és a siker ellen hathat.
(iv) Koordinációs képesség: A csoportos megbeszélések sikerének másik összetevője, hogy a résztvevő képes-e koordinálni a csapatot és harmóniában dolgozni a többiekkel. Az együttműködés és a vitához való pozitív hozzájárulás létfontosságú. Az egyénnek képesnek kell lennie arra, hogy átvegye a vita irányítását anélkül, hogy dominánsan viselkedne.
Fotó: ILRI
- Author
- Újabb bejegyzések
- How Dave Woodward Helped ClickFunnels Scale $1 Million in Three Years – February 26, 2021
- Amit a Ripple Exchange & kereskedésről tudni kell – 2021. január 17.
- ERP – Főkönyv és könyvelés kezelése az ERP-ben – 2020. december 19.