ORIGINAL ARTICLE

Year : 2013 | Volume : 19 | Issue : 1 | Page : 20-22

A nervus petrosus major klinikai anatómiája és sebészeti jelentősége
Prashant E Natekar, Fatima M De Souza
Anatómia Tanszék, Goa Medical College, Bambolim, Goa, India

Date of Web Publication

6-Mar-2013

Correspondence Address:
Prashant E Natekar
Department of Anatomy, Goa Medical College, Bambolim, Goa
India

Source of Support: Nincs, összeférhetetlenség: Nincs

DOI: 10.4103/0971-7749.108157

Összefoglaló

Háttérinformációk: A nervus petrosus major sebészi megközelítését óvatosan kell végezni, mivel sok sebész nem ismeri az arcideg anatómiáját. A kiválasztott anatómiai tájékozódási pontoknak megbízhatónak és mindenekelőtt könnyen azonosíthatónak kell lenniük a nervus petrosus major azonosításához, hogy elkerülhető legyen a középső koponyaüregben lévő struktúrák sérülése. Megfigyelés és eredmények: A jelen vizsgálatot 100 halántékcsonton végeztük el a következő mérések vizsgálatával a jobb és a bal oldalon a) a hiatus hossza a nervus petrosalis superficialis grater számára b) távolság a sinus petrosalis superior-tól c) távolság a fossa cranialis middle lateralis peremétől d) az arcuate eminence és e) távolság a foramen ovale kijáratától. Megbeszélés: A kiválasztott anatómiai tájékozódási pontoknak megbízhatónak és mindenekelőtt könnyen azonosíthatónak kell lenniük. A csontos struktúrák merev és megbízható elhelyezkedésük miatt alkalmasabbak, mint a lágyrész- vagy porcos tájékozódási pontok. Ezek az anatómiai tájékozódási pontok mindenképpen segíteni fogják a sebészt a vidiánideg neurektómiájának elvégzése során, valamint az arcideg halántékcsontban való anatómiai viszonyát. A középső fossa megközelítés az adenoid cisztás karcinómák perineurális terjedése esetén temporális craniotómiát foglal magában, ezért ezek az anatómiai tájékozódási pontok hasznos útmutatóként szolgálnak majd a sebészek és a radiológusok számára.

Kulcsszavak: Foramen lacerum, N. petrosalis nagyobbik ideg, Fossa cranialis middle, Sinus petrosalis superior, N. vidián

A cikk idézése:
Natekar PE, De Souza FM. A nervus petrosus major klinikai anatómiája és sebészeti jelentősége. Indian J Otol 2013;19:20-2

How to cite this URL:
Natekar PE, De Souza FM. A nervus petrosus major klinikai anatómiája és sebészeti jelentősége. Indian J Otol 2013 ;19:20-2. Elérhető: https://www.indianjotol.org/text.asp?2013/19/1/20/108157

Bevezetés

A nervus petrosus major az arcideg egyik ága, amely a könnymirigyet, az orrüreg nyálkahártyáját és a szájpadlást innerválja. A nervus petrosus major alkotó rostjai a pons alsó részéből erednek. Ez az ideg egy vegyes ideg, amely szenzoros és paraszimpatikus idegeket egyaránt tartalmaz. A gumók szenzorosak, és a fő arcidegtörzsben találhatóak. A paraszimpatikus rostok az agytörzsből a hetedik ideg különálló részeként, az úgynevezett nervus intermedius részeként lépnek ki. A geniculáris ganglionnál a nervus petrosalis major elszakad, és anteromedialisan halad, hogy a nervus petrosalis major hiatusán keresztül kilépjen a halántékcsont felső felszínéből. Az ideg ezután anteromedialisan és kissé inferiorisan folytatódik, és a Meckel-barlang alatt halad a foramen lacerum felé, ahol a karotisz-szimpatikus plexus carotisból származó mély petrosalis ideghez csatlakozik, és posztszinaptikus paraszimpatikus rostok és preszinaptikus szimpatikus rostok révén együtt alkotják a vidianus ideget. Ezt a “pterygoideális csatorna idegének” is nevezik. A vidianus ideg kialakításában részt vevő idegek a nagyobb petrosalis ideg (preganglionáris paraszimpatikus rostok), a mély petrosalis ideg (posztganglionáris szimpatikus rostok) és az oticus ganglionból eredő felszálló sphenoidalis ág. A vidianus ideg a csontos csatornából a fossa pterygopalatinusban lép ki, ahol a ganglion pterygopalatinushoz csatlakozik. A posztganglionikus paraszimpatikus rostok a könnymirigyhez, valamint az orr és a szájpadlás nyálkahártyájához jutnak, szekréciós és vazomotoros innervációt biztosítva. A nervus petrosus superficialis nagyobb felületes sebészeti megközelítését óvatosan kell végezni, mivel sok sebész nem ismeri ennek az idegnek az anatómiáját. A jelen tanulmány alapvető fontosságú, mivel a csontos struktúrák merevek és alkalmasabbak anatómiai útmutatóként, hogy értékelni lehessen a nervus petrosus major hosszának anatómiai viszonyát, a sinus petrosus superior-tól, a fossa cranialis middle lateralis peremétől, az arcuate eminence-től és a foramen spinosum kijáratától való távolságát.

Mivel ezt az ideget többnyire nem ismerik fel, ha nincs személyre szabott, nagy felbontású megközelítés, anatómiai ismerete alapvető fontosságú a műtét előtt, ahol a műtéti megközelítés egyénre szabható, minimalizálva a kockázatot a műtéti beavatkozások során.

Anyagok és módszerek

A jelen tanulmányt a Goa Medical College Bambolim, Goa, India anatómiai tanszékéről származó 100 halántékcsonton (szárított és cadaverikus) végeztük, mindkét nem jobb és bal oldalán a nervus petrosalis major hiatusának vizsgálatával. Minden egyes hiatust gondosan megvizsgáltak, és a következő fontos anatómiai tájékozódási pontokhoz való viszonyát mindkét oldalon milliméterben megmérték.

1. A hiatus hossza a nervus petrosalis major (a) és (b)
2. Távolság a sinus petrosalis superior (c) és a nervus petrosalis major (d)
3. Távolság a fossa cranialis middle lateralis szélétől. (e) és a nervus petrosalis major hiatus között (d)
4. Távolság a nervus petrosalis arcuatus eminenciától (f) és a nervus petrosalis major hiatus között (d)
5. Távolság a nervus petrosalis major hiatus (b) és a foramen spinosum között (g).

Megfigyelések és eredmények

A fenti táblázatból jelen tanulmányunkból kiderül a hiatus hiatus major petrosalis nervus számára a távolság milliméterben kifejezett hossza, a n. petrosalis hiatus major és a sinus petrosalis superior, a fossa cranialis középső oldalsó pereme, az eminense arcuatus és a foramen spinosum közötti távolság. Adataink elemzésekor azt találtuk, hogy a nervus petrosalis major hiatus hossza 24 mm, a nervus petrosalis major hiatus és a sinus petrosalis superior közötti távolság 13 mm, a fossa cranialis middle lateralis peremétől a hiatusig terjedő távolság 25 mm, az arcuate eminence és a nervus petrosalis major hiatus közötti távolság 19 mm, a nervus petrosalis major hiatus és a foramen spinosum közötti távolság pedig 13 mm volt. A mi eredményünk a fenti paraméterek eltérését mutatja Tubbs és munkatársai megállapításaihoz képest, amint azt a , , .

1. ábra: A bal halántékcsont, amely mutatja a nervus petrosalis major hiatusának hosszát (a)-(b), a sinus petrosalis superior (c) a nervus petrosalis major hiatusáig (d) a fossa cranialis middle lateralis peremétől (e) a nervus petrosalis major hiatusáig (d) az arcuate eminence (f) a nervus pertrosalis major hiatusáig (d) és a nervus petrosalis major hiatusától (d) a foramen spinosumig (g). Kattintson ide a megtekintéshez

1. táblázat: A nervus petrosus major hiatustól való távolság a fontos anatómiai tájékozódási pontoktól Click here to view

Megbeszélés

A csontos struktúrák merev és megbízható elhelyezkedésük miatt alkalmasabbak, mint a lágyrész- vagy porcos tájékozódási pontok. A nervus vidianus a nervus petrosus major és a nervus petrosus deepus találkozásánál alakul ki. Ez a terület a foramen lacerumot kitöltő porcos anyagban található. Ebből a területről halad előre a pterygoideális csatornán keresztül a pterygoideális csatorna artériájának kíséretében.
A vazomotoros nátha olyan állapot, amelyet bőséges nátha és tüsszögés jellemez, orrdugulással vagy anélkül, amely rohamokban jelentkezik, és amely lehet paroxizmális vagy örökös. Az orrfolyás és a tüsszögés olyan súlyos lehet, hogy a beteg akár munkaképtelenné is válhat.
A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a paraszimpatikus ingerlés vagy az orrnyálkahártya szimpatikus idegellátásának megszakítása értágulatot, hipersekréciót és tüsszögést okoz. Ezek az anatómiai tájékozódási pontok mindenképpen segítséget nyújtanak a sebésznek a vidiánideg neurektómia elvégzése során.
A vidiánideg anatómiai viszonya a halántékcsontban a sebészeti anatómiában jól ismert. , Bár a csontos anatómiai tájékozódási pontokkal kapcsolatban nem sok tanulmány készült, korábbi tanulmányok feltárták az IAM és a szomszédos normális anatómiai struktúrák távolságát. A nervus petrosalis nagyobbik része egészséges alanyoknál MR-en látható, ha keresik, ha a radiológus ismeri az anatómiát. ,,
Jelen tanulmányunkban megmértük a nervus petrosus major hosszát, a sinus petrosus superior-tól, a fossa cranialis middle lateralis szélétől, az arcuate eminence-től és a foramen spinosum kijáratától való távolságát.
A középső fossa megközelítése temporális craniotomiával jár az adenoid cisztás karcinómák perineurális terjedésének eseteiben; ezért ezek az anatómiai tájékozódási pontok hasznos útmutatóként szolgálnak majd a sebészek és a radiológusok számára.
Elképzelhető, hogy a tájékozódási pontoktól való távolságok élőben a test összetételének megfelelően változhatnak, mivel ezt a tanulmányt rögzített cadaver anyagon végezték, és ugyanezt in vivo kell tanulmányozni, mivel a nagyobb petrosalis ideg hiatusa és a fontos anatómiai tájékozódási pontok közötti távolság alapos ismerete alapvető és nagyon fontos a sebészek és a radiológusok számára a sebészeti beavatkozás előtt és alatt.

	Susan S. Klinikailag orientált anatómia. 6 th ed. Churchill Livingstone London: Lippincort Williams and Wilkins; 2010. p. 977.
	Tubbs SR, Curtis JW, E Geroge S, Sheetz J, Zehren S. Landmarks for the greater petrosal nerve. Klinikai anatómia 2005;18:210-4.
	du Ru JA, van Benthem PP, Bleys RL, Lubsen H, Hordijk GJ. A fültőmirigy műtétek tájékozódási pontjai. J Laryngol Otol 2001;115:122-5.
	Malcomson KG. Az orrnyálkahártya vasomotoros tevékenysége. J Laryngol Otol 1959;73:73-98.
	Donaldson J, Ducker L, Lambert P, Rubel E. A halántékcsont sebészeti anatómiája. 4 th ed. New York: Raven Press; 1962.
	Schuknecht HF, Gulya J. Anatomy of the temporal bone with surgical implications. Philadelphia: Lea and Febiger; 1986.
	Natekar PE, De Souza FM. Anatómiai tájékozódási pontok: Sebészeti segédeszköz az arcideg és a belső hallójárat azonosításához. Indian J Otol 2011;17:117-9.
	Liu DP, Lo WM. A halántékcsont képalkotása. In: Som PM, Bergeron RT, szerkesztők. Head and Neck Imaging (Fej és nyak képalkotás). St. Louis Mo: Mosby; 1991. p. 944-59.
	Gebarski SS, Telian SA, Niparko JK. A normál arcideg mentén történő fokozódás az arcüregben: MR képalkotás és anatómiai korreláció. Radiology 1992;183:391-4.
	Tien R, Dillon WP, Jackler RK. Az arcideg kontrasztos MR-képalkotása 11 Bell-bénulásos betegnél. AJNR Am J Neuroradiol 1990;11:735-41.

Ábrák