4. fejezet Utazással összefüggő fertőző betegségek

Cristina V. Cardemil, Aron J. Hall

TÁMOGATÓK

A Norovírus-fertőzést a Norovirus nemzetséghez tartozó, nem burkolt, egyszálú RNS-vírusok okozzák, amelyeket “Norwalk-szerű vírusoknak”, Norwalk-vírusoknak és kis kerek szerkezetű vírusoknak is neveznek. A Norovírus vírusos gasztroenteritiszt okoz, amelyet néha “gyomor influenzaként” emlegetnek; nincs azonban biológiai összefüggés az influenzával vagy az influenzavírusokkal.

TERJEDÉS

A fertőzés elsősorban széklet-orális úton történik, akár közvetlen emberről emberre történő közvetlen érintkezés, akár közvetve, szennyezett élelmiszer vagy víz útján. A norovírus a hányás aeroszoljával és a szennyezett környezeti felületeken és tárgyakon keresztül is terjed.

EPIDEMIOLÓGIA

A norovírusfertőzések világszerte gyakoriak, és globálisan a legtöbb gyermek 5 éves koráig ≥1 fertőzésen esik át. A norovírus-fertőzések egész évben előfordulhatnak, de a mérsékelt éghajlaton a norovírus aktivitása télen tetőzik. A norovírusok mind a fejlődő, mind a fejlett országokban gyakoriak. Világszerte a norovírus a becslések szerint az akut gasztroenteritiszes esetek 18%-át okozza, és évente körülbelül 200 000 halálesetért lehet felelős. Az Egyesült Államokban a norovírus a kisgyermekek orvosilag kezelt gastroenteritisének és a gastroenteritis kitöréseinek vezető oka; becslések szerint évente 19-21 millió megbetegedést okoz, és az összes élelmiszer eredetű betegség kitörésének mintegy 50%-át.

A norovírus kitörések gyakran olyan környezetben fordulnak elő, ahol az emberek közel élnek egymáshoz, és könnyen megfertőzhetik egymást. Bár a legtöbb norovírusos megbetegedés az egészségügyben, az iskolákban és az étkeztetésben fordul elő, kitörések előfordulnak tengerjáró hajókon, valamint szállodákban, táborokban és kollégiumokban is. A norovírus jól ismert oka az utazók hasmenésének; az előfordulása bizonyos környezetben nagyobb, mint máshol. Mivel a norovírussal való társfertőzés és a tünetmentes fertőzés gyakori, további ellenőrzött vizsgálatokra van szükség annak pontos meghatározására, hogy a norovírus milyen gyakran okozza a megbetegedéseket.

A fertőzés veszélye mindenütt fennáll, ahol az ételt nem higiénikus módon készítik, és az szennyeződhet, vagy ahol az ivóvizet nem megfelelően kezelik. Különösen veszélyesek a “fogyasztásra kész” hideg ételek, például a szendvicsek és a saláták. A nyers kagylók, különösen az osztriga, szintén gyakori fertőzési forrást jelentenek, mivel a szennyezett vízből származó vírus koncentrálódik e szűrő táplálékot adó állatok bélrendszerében. A fertőzött jég szintén szerepet játszott a járványok kitörésében.

A járványok kitörése alatt és után is fennmaradhat az élettelen tárgyak vagy a környezeti felületek (fomiták) vírusfertőzése, és fertőzési forrásként szolgálhat. A tengerjáró hajókon például a környezeti szennyeződés okozott visszatérő norovírus kitöréseket az egymást követő hajóutakon az újonnan beszállt utasoknál. Repülőgépeken a norovírus átviteléről mind belföldi, mind nemzetközi repülések során beszámoltak, és valószínűleg a mosdók szennyezéséből vagy a kabinban tartózkodó, tüneteket mutató utasoktól származik.

KLINIKAI ELŐKÉPZÉS

A fertőzötteknél általában akut kezdetű, nem véres hasmenéssel járó hányás jelentkezik. A lappangási idő 12-48 óra. Egyéb tünetek közé tartoznak a hasi görcsök, hányinger és néha alacsony fokú láz. A betegség általában önkorlátozó, és a legtöbb betegnél 1-3 napon belül teljes gyógyulás várható. Egyes esetekben a kiszáradás, különösen a nagyon fiatal vagy idős betegeknél, orvosi ellátást igényelhet.

DIAGNÓZIS

A norovírusfertőzést általában a tünetek alapján diagnosztizálják. Norovírus diagnosztikai vizsgálatot nem végeznek széles körben az egyes betegek klinikai kezelésének irányítására, de a laboratóriumi vizsgálatokat a közegészségügyi szervek járványkitörések kivizsgálása során használják.

PCR-alapú többpatogén diagnosztikai panelek egyre gyakrabban állnak rendelkezésre klinikai és kutatási célokra; ezek a panelek jó érzékenységgel és specificitással rendelkeznek a norovírus kimutatására. Az állami közegészségügyi laboratóriumokban és a CDC-ben leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai teszt az RT-PCR, amely gyorsan és megbízhatóan kimutatja a vírust a székletmintákban. A vírus székletmintákból történő kimutatására számos kereskedelmi forgalomban kapható enzimes immunpróba (EIA) is. Az EIA-k specificitása és érzékenysége viszonylag gyenge az RT-PCR-hez képest. A laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokkal és a mintavétellel kapcsolatos további információkért lásd: www.cdc.gov/norovirus/lab-testing/index.html.

TÁMOGATÁS

A norovírusos megbetegedés kezelésének fő pillére a támogató kezelés, különösen a szájon át vagy intravénás rehidrálás. A gyermekek akut gastroenteritisének rutinszerű kezelésére a hasmenéscsillapítók és az antiemetikumok nem ajánlottak, mivel a hatékonyságra és a lehetséges toxicitásukra vonatkozó magas színvonalú bizonyítékok hiányoznak. Felnőttek esetében a rehidráció hasznos kiegészítői lehetnek az antimotilitás-, antiszekréciós és antiemetikus szerek. Az antibiotikumok nem hasznosak a norovírusos betegek kezelésében.

MEGELŐZÉS

Jelenleg nem áll rendelkezésre vakcina, bár a vakcinafejlesztési erőfeszítések haladnak előre. A norovírusok gyakoriak és erősen fertőzőek, de a fertőzés kockázata minimalizálható a gyakori és megfelelő kézmosással, valamint az esetlegesen szennyezett étel és víz kerülésével. A norovírusfertőzés csökkentésének leghatékonyabb módjának a legalább 20 másodperces szappanos vízzel történő kézmosást tartják; az alkoholalapú kézfertőtlenítők hasznosak lehetnek a kézmosások között, de nem helyettesíthetik a szappant és a vizet.

A kézmosáson kívül a norovírusok együtt utazó személyek közötti átvitelének megelőzésére szolgáló intézkedések közé tartozik a széklet vagy hányás gondos feltakarítása, valamint a szennyezett felületek és mosdóhelyek fertőtlenítése. A termékeknek a Környezetvédelmi Ügynökség által norovírusfertőtlenítésre jóváhagyott termékeknek kell lenniük; alternatívaként híg fehérítőoldat (5-25 evőkanál fehérítő egy gallon vízre) is használható. A szennyezett ruhadarabokat az elérhető maximális ciklushosszon kell kimosni, és magas hőfokon gépi szárítással szárítani.

A norovírusok terjedésének megelőzése érdekében megfontolandó a megbetegedett személyek elkülönítése a tengerjáró hajókon és az intézményi környezetben, beleértve a kórházakat, a hosszú távú ápolási intézményeket és az iskolákat.

CDC honlap: www.cdc.gov/norovirus

BIBLIOGRÁFIA

  1. Ahmed SM, Hall AJ, Robinson AE et al. Global prevalence of norovirus in cases of gastroenteritis: a systematic review and meta-analysis. Lancet Infect Dis. 2014;14(8):725-30.
  2. Ajami NJ, Kavanagh OV, Ramani S, Crawford SE, Atmar RL, Jiang ZD, et al. Seroepidemiology of norovirus-associated travelers’ diarrhea. J Travel Med. 2014 Jan-Feb;21(1):6-11.
  3. Aliabadi N, Lopman BA, Parashar UD, Hall AJ. Előrelépés a norovírus elleni vakcinák felé: megfontolások a további fejlesztéshez és a potenciális célcsoportokban történő alkalmazáshoz. Expert Rev Vaccines. 2015;14(9):1241-53.
  4. Cardemil CV, Parashar UD, Hall AJ. Norovírus-fertőzés idősebb felnőtteknél: epidemiológia, kockázati tényezők, valamint a megelőzés és a védekezés lehetőségei. Infect Dis Clin North Am. 2017 Dec;31(4):839-70.
  5. Hall AJ, Lopman BA, Payne DC, Patel MM, Gastañaduy PA, Vinje J, et al. Norovirus disease in the United States. Emerg Infect Dis. 2013 Aug;19(8):1198-205.
  6. Hall AJ, Wikswo ME, Pringle K, Gould LH, Parashar UD. Vital signs: foodborne norovirus outbreaks-United States, 2009-2012. MMWR Morb Mortal Wkly Rep. 2014 Jun 6;63(22):491-5.
  7. Kirk MD, Pires SM, Black RE et al. World Health Organization estimates of the global and regional disease burden of 22 foodborne bacterial, protozoal, and viral diseases, 2010: a data synthesis. PLoS Med. 2015;12(12):e1001921.
  8. Simons MP, Pike BL, Hulseberg CE, Prouty MG, Swierczewski BE. Norovírus: új fejlemények és az utazók hasmenésének következményei. Trop Dis Travel Med Vaccines. 2016 Jan 12;2:1.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.