Az emberek nem könnyű lények, akik csak levegőn és napfényen élnek. Mint minden élőlénynek, nekünk is szükségünk van táplálékra és vízre a túléléshez.

Tipikusan az ember körülbelül három hétig bírja ki étel nélkül, mielőtt az éhezésnek a szervezetre gyakorolt hatása megölné az embert. Mivel azonban a felnőtt ember teste 60%-ban vízből áll, jellemzően csak három-négy napot bírna ki egy ember egy csepp víz nélkül.

Ezek azonban átlagos értékek. Vannak kiugró értékek, akiknek sikerült ennél hosszabb ideig is túlélniük étel és ital nélkül. Az, hogy egy személy mennyi ideig bírja ki kalóriához és folyadékhoz való hozzáférés nélkül, sok tényezőtől függ, például a környezeti körülményektől és az illető egészségi állapotától.

Például a vízhez való hozzáférés hiánya a sivatagban, a tűző napon sokkal hamarabb megöli az embert, mint az erdő közepén, ahol sokkal hűvösebb van.

A könnyebbség kedvéért használjuk ezt a “hármas szabályt”, hogy képet kapjunk arról, hogy az emberi szervezet meddig bírja ki alapok nélkül: 3 perc oxigén nélkül, három nap víz nélkül és három hét élelem nélkül.

Meddig élhet valaki víz nélkül?

A folyadékbevitelnek van a legközvetlenebb hatása a túlélésre. Míg a test rendelkezik zsírral és izommal, amit elégethet energiaként arra az esetre, ha nem találna élelmet, a vízkészletek sokkal kevésbé bőségesek.

A testünk nagyrészt vízből áll, de naponta sokat veszítünk belőle, amikor izzadunk, vizelünk vagy éppen kilélegzünk. Ezért van szükség a víz folyamatos pótlására.

Az, hogy mennyi vízre van szüksége egy embernek naponta, függ a fizikai aktivitástól, az életkortól, a testhőmérséklettől (ha valaki lázas, több vizet igényel), a környezettől és a levegő páratartalmától.

A légzéssel és izzadással történő vízveszteség tipikus körülmények között 0,3 és 1 liter között lehet 24 óránként. Szélsőséges körülmények között azonban, például sivatagi túrázás esetén egy felnőtt akár 1,5 liter izzadságot is veszíthet óránként.

Egy felnőtt a vizelettel is körülbelül 1,5 liter vizet veszít. Ha mindent összeadunk, akkor ez körülbelül 2,5 liter vízveszteséget jelent naponta. Ami beáramlik, annak ki is kell áramlania, ezért minden felnőttnek törekednie kell arra, hogy legalább ennyi vizet bevigyen az ételeiből és italaiból a folyadékegyensúly fenntartása érdekében.

De azért ne aggódj! Nem kell egész nap a kancsón tartanod a szemed, és folyamatosan méricskélned, hogy biztosan ne dehidratálódj. Minden ember vízigénye más és más, de a szervezet már fantasztikusan jelzi a szükségleteit. Ha nem érzed magad szomjasnak, az elég jó.

De mi történik, ha ez a kényes egyensúly hirtelen felborul? Néhány nap alatt folyadékbevitel nélkül a vesék elveszítik működésük nagy részét, és összeomolhatnak. Attól függően, hogy mennyi vizet veszít a fizikai aktivitás, a hőmérséklet és a páratartalom miatt, az ember 3-7 napot is túlélhet víz nélkül, extrém esetektől eltekintve.

Egy Andreas Mihavecz nevű 18 éves osztrák élte túl a leghosszabb ideig víz nélkül, miután 1979-ben a rendőrség véletlenül 18 napra egy fogdában hagyta. Állítólag kondenzcsíkokat nyalogatott le a falról, de ez nem teszi kevésbé lenyűgözővé ezt a rekordot.

Mindamellett ne feledje, hogy minden olyan kiszáradás, amely a testsúlyának több mint 10%-át meghaladó veszteséget okoz, orvosi vészhelyzetnek minősül.

A vízvesztéssel kapcsolatos egyik legveszélyesebb dolog az, hogy a vér térfogatának csökkenését okozhatja. Mivel kevesebb vér kering a szervezetben, a vérnyomás olyan szintre eshet, ami végzetes lehet.

Mennyi ideig bírja ki az ember táplálék nélkül?

Az, hogy egy ember hány napig bírja ki egyetlen falat étel nélkül, még szélesebb skálán mozog, mint a vízhiányban szenvedőké. Mahatma Gandhi, aki világhírű a rendkívül hosszú böjtjeiről, egyszer 21 napig bírta étel nélkül.

A leghosszabb, amit valaha is túlélt valaki étel nélkül, az 74 nap. A rekordot Terence MacSwine ír politikai fogoly állította fel, aki tiltakozásul éhségsztrájkolt, ami végül 1920-ban korai halálához vezetett. A BMJ-ben megjelent 1997-es tanulmány szerint általában 45-61 nap után haltak meg azok az emberek, akik önként abbahagyták az étkezést az éhségsztrájk során, anélkül, hogy a tiltakozásukat abbahagyták volna.

Az éhségsztrájkkal tiltakozók valójában a legmegbízhatóbb bizonyítékot jelentik arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig bírják ki az emberek étel nélkül. Az éheztetési kísérleteket ellenőrzött körülmények között lehetetlen elvégezni, mivel rendkívül etikátlan lenne arra kérni vagy kényszeríteni egy embert, hogy hosszabb ideig ne egyen, csak azért, hogy az eredményt megvizsgálják. Sajnos ez azt is jelenti, hogy rendkívül nehéz megbecsülni, hogy egy átlagos ember mennyi ideig képes túlélni az élelemről való lemondást.

Azt viszont biztosan tudjuk, hogy az ember hosszabb ideig képes élelem nélkül túlélni, mint víz nélkül. A szervezet a táplálékban lévő kalóriákra és tápanyagokra támaszkodik, hogy a sejteket ellássa a létfontosságú biológiai folyamatokhoz szükséges energiával.

Amikor a szervezet megvonja az élelmet, a raktárakhoz fordul. Először a szervezet a májban és az izmokban lévő glikogénhez fordul, amelyet cukorrá és aminosavakká alakít át.

Amikor elfogy a glikogén, a szervezet elkezdi elégetni a zsírraktárakat energiaforrásként. Ez az egyik oka annak, hogy a koplalás kiválóan alkalmas a fogyásra. Nem túl szórakoztató azonban, amikor a szervezetnek a fehérjékhez kell fordulnia energiáért. Jelentős izomveszteséget okoz, beleértve a szív izomszövetét is.

A koplalás során a pulzus és a vérnyomás csökken, mert a szívnek nincs elég energiája ahhoz, hogy a vért a testben pumpálja, mint normális esetben. Ha ilyenkor nem veszünk be hamarosan ételt, a szívelégtelenség elkerülhetetlenné válhat.

Az éhezés nyilvánvalóan zavarja a gyomor-bélrendszert, ami puffadáshoz, gyomorfájáshoz, hányáshoz, hányingerhez, sőt bakteriális fertőzésekhez vezet.

Az energiától megfosztva a központi idegrendszer is károsodik. Az agy az ember energiájának egyötödét fogyasztja el, de mivel kevés energia áll rendelkezésre a folyamataihoz, az éhező embereknek gondot okoz a koncentráció vagy az alvás.

Végeredmény: nem világos, hogy egy átlagos ember mennyi ideig bírja ki étel és víz nélkül, de az emberek általában hetekig képesek éhezve is túlélni, köszönhetően a glikogénben, zsírban és izmokban lévő energiakészleteiknek.