Ingrown Hairs: A Recurrent Trichoscopic Feature in Scarring Alopecias

Dear editor,

A trichoscopia hasznos nem invazív technika a hajhullásban szenvedő betegek értékelésére, lehetővé téve a haj és a fejbőr bőrének nagyított megjelenítését. Értékes eszköz a hegesedő és a nem hegesedő alopeciák megkülönböztetésében, és kétséges esetekben segíthet az orvosnak a legjobb biopsziás hely kiválasztásában is.

A közelmúltban észrevettük, hogy a hegesedő alopeciában szenvedő betegek egy alcsoportjánál a trichoszkópos lelet a benőtt szőrszálakat mutatja. Ebben a közleményben olyan hegesedő alopeciában szenvedő betegek sorozatáról számolunk be, akiknél trichoszkópia során benőtt szőrszálakat láttunk. Továbbá tárgyaljuk ennek a leletnek a jelentőségét.

A hajgyógyászati klinikánkon az elmúlt 12 hónapban látott, a fejbőr trichoszkópiája során benőtt szőrszálakkal jelentkező betegek képeinek és kórlapjainak retrospektív elemzését végeztük el. A betegeket különböző típusú hajhullás miatt kerestük fel. A diagnózist a hajbetegségekben jártas bőrgyógyászok klinikailag állították fel, és kétes esetekben patológiailag igazolták. Négy betegnél a benőtt szőrszálakból trichoszkópiával irányított biopsziát is végeztek. A trichoszkópiát és a fényképes dokumentációt Fotofinder Dermoscope® vagy FotoFinder Handyscope® (Teachscreen Software, Bad Birnbach, Németország) segítségével végezték.

Összesen 20 esetben kerültek elő benőtt szőrszálakkal rendelkező betegek, köztük 7 férfi és 13 nő; 8 afrikai származású és 12 kaukázusi. Valamennyi betegnek primer hegesedő alopeciája volt, beleértve a lymphocytás, neutrofil és vegyes csoportba tartozó állapotokat (1. ábra) (a részletes klinikai adatokat lásd az 1. táblázatban). Érdekes módon néhány betegnél a bőr alatt hosszan áthúzódó, benőtt szőrszálak voltak megfigyelhetők (1f. ábra). A trichoszkópiás biopszia vékonyított külső gyökérhüvelyű, szőrszálakkal átszőtt szőrtüszőket mutatott ki, amelyek óriás idegen test típusú reakcióval társultak (2. ábra).

1. ábra

Benőtt szőrszálak heges alopeciákban. a Frontális fibrosing alopecia. b Lichen planopilaris. c Központi centrifugális cicatricialis alopecia. d Acne keloidalis nuchae – figyelje meg a benőtt szőrszálat a follikuláris papulán belül. e Folliculitis decalvans. f Egy lichen planopilarisban szenvedő beteg bőrén több milliméterrel a bőr alatt futó benőtt szőrszál látható (eredeti nagyítás ×20).

/WebMaterial/ShowPic/901144

2. ábra

Egy lichen planopilarisban szenvedő beteg benőtt szőrszálának trichoszkópiával irányított biopsziájának metszetei hipergranulózisos tüszőt és az isthmus külső gyökerének elvékonyodását mutatták (a). A follikuláris epitheliumot egy szőrszál átszövi. b A szőrtüszővel párhuzamos, újonnan kialakult pálya figyelhető meg a dermiszben, amely eléri a bőrfelszínt (H&E, ×40).

/WebMaterial/ShowPic/901143

A benőtt szőrszálak patogenezisére két mechanizmust javasoltak: transzfollikuláris és extrafollikuláris penetrációt . Az extrafollikuláris penetráció esetében valószínű, hogy egyes, különösen afrikai származású betegeknél a szőrszál ívelt jellege a bőrbe való visszahúzódáshoz vezet: az extraepidermális növekedést követően az ívelt szőrszál átfúrja a szomszédos bőrt, ami epidermális invaginációt és a dermiszbe való behatolást okoz. A transzfollikuláris mechanizmusban a szőrszálak a tüszőfalat közvetlenül a dermiszbe szúrják át.

Úgy véljük, hogy a cicatricialis alopeciákban a benőtt szőrszálak patogenezisében nagyobb valószínűséggel vesz részt az utóbbi. Feltételezésünk szerint a primer hegesedő alopeciákban a szőrtüszőket érintő gyulladás a gyökérhüvelyek elvékonyodásához vezetne, ami végül a szőrtüszők egy részének a dermiszbe jutását eredményezné; ezután óriási idegen test típusú reakció következne be.

Elmondásainkat összehasonlítottuk egy ugyanebben az időszakban 30, nem cikatórikus alopeciában szenvedő betegről készült trichoszkópos képsorozat eredményeivel: 10 androgenetikus alopeciával, 10 telogen effluviummal és 10 alopecia areatával. A benőtt szőrszálak egyik esetben sem voltak jelen.

A benyomásunk az, hogy a hegesedő alopeciákban a follikuláris károsodás a felelős a benőtt szőrszálak visszatérő trichoszkópos leletéért. E tanulmány korlátai közé tartozik a retrospektív jelleg és a kis mintanagyság. További vizsgálatokra van szükség, amelyek elemzik ennek a trichoscopos jellegzetességnek a hegesedő alopeciákban való pontos gyakoriságát.

Etikai nyilatkozat

Minden beteg szóbeli beleegyezését adta ahhoz, hogy adatait ebben a tanulmányban ismertessük.

Tájékoztató nyilatkozat

A szerzők nem nyilatkoznak összeférhetetlenségről.

  1. Bolduc C, Sperling L, Shapiro J: Primary cicatricial alopecia. J Am Acad Dermatol 2016;75:1081-1099.
    Külső források

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  2. Miteva M, Tosti A: Hair and scalp dermatoscopy. J Am Acad Dermatol 2012;67:1040-1048.
    Külső források

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  3. Lacarrubba F, Micali G, Tosti A: Scalp dermoscopy or trichoscopy. In Ioannides D, Tosti A (eds): Alopeciák – Gyakorlati értékelés és kezelés. Curr Probl Dermatol. Basel, Karger, 2015, vol 47, pp 21-32.
  4. Miteva M, Tosti A: Dermoszkópiával irányított fejbőrbiopszia cikatórikus alopeciában. J Eur Acad Dermatol Venereol 2013;27:1299-1303.
    Külső források

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  5. Ramos-e-Silva M, Pirmez R: Red face revisited: disorders of hair growth and pilosebaceous unit. Clin Dermatol 2014;32:784-799.
    Külső források

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

  6. Gray J, McMichael A: Pseudofolliculitis barbae: az állapot megértése és az arcápolás szerepe. Int J Cosmet Sci 2016;38 Suppl 1:24-27.
    Külső források

    • Pubmed/Medline (NLM)
    • Crossref (DOI)

Author Contacts

Rodrigo Pirmez

Rua Visconde de Pirajá 330

salas 1001-1003

Rio de Janeiro, RJ 22410-000 (Brazília)

E-Mail [email protected]

Cikk / Publikáció adatai

Elérkezett: Szeptember 04, 2017
Elfogadva: 2017. szeptember 04: Október 24, 2017
Megjelent online: November 23, 2017
Megjelenés dátuma: 2018. augusztus

Nyomtatott oldalak száma: 1:
Táblázatok száma: 1

ISSN: 2296-9195 (nyomtatott)
eISSN: 2296-9160 (online)

Kiegészítő információkért: https://www.karger.com/SAD

Copyright / Gyógyszeradagolás / Jogi nyilatkozat

Copyright: Minden jog fenntartva. A kiadó írásbeli engedélye nélkül a kiadvány egyetlen része sem fordítható le más nyelvekre, nem reprodukálható vagy hasznosítható semmilyen formában vagy bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel, beleértve a fénymásolást, a rögzítést, a mikromásolást, vagy bármilyen információtároló és -kereső rendszerrel.
Drogadagolás: A szerzők és a kiadó minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a szövegben szereplő gyógyszerkiválasztás és adagolás megfeleljen a kiadás időpontjában érvényes ajánlásoknak és gyakorlatnak. Tekintettel azonban a folyamatos kutatásokra, a kormányzati előírások változásaira, valamint a gyógyszerterápiával és a gyógyszerreakciókkal kapcsolatos információk folyamatos áramlására, az olvasót arra kérik, hogy ellenőrizze az egyes gyógyszerek betegtájékoztatóját az indikációk és az adagolás esetleges változásai, valamint a hozzáadott figyelmeztetések és óvintézkedések tekintetében. Ez különösen fontos, ha az ajánlott szer új és/vagy ritkán alkalmazott gyógyszer.
Kizáró nyilatkozat: A jelen kiadványban szereplő kijelentések, vélemények és adatok kizárólag az egyes szerzők és közreműködők, nem pedig a kiadók és a szerkesztő(k) sajátjai. A reklámok és/vagy termékreferenciák megjelenése a kiadványban nem jelent garanciát, jóváhagyást vagy jóváhagyást a reklámozott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve azok hatékonyságára, minőségére vagy biztonságosságára vonatkozóan. A kiadó és a szerkesztő(k) kizárják a felelősséget a tartalomban vagy a hirdetésekben hivatkozott ötletekből, módszerekből, utasításokból vagy termékekből eredő bármilyen személyi vagy vagyoni kárért.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.