A Neuronok ünnepe című könyvében: An Educator’s Guide to the Human Brain, Robert Sylwester oktatáskutató azt írta: “Az emberi agy a legjobban szervezett, legfunkcionálisabb háromkilós anyag az ismert univerzumban”.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy alábecsüljük diákjaink tanulmányi potenciálját. Egy gyermek agya olyan tanulásra és fejlődésre képes, amely, ha ápolják, befolyásolhatja egész iskolai pályafutásuk alakulását, és azon túl is. Az agyalapú tanulás az egyik legjobb módja annak, hogy segítsük a gyerekeket a bennük rejlő lehetőségek elérésében.
De mi is az az agyalapú tanulás, és hogyan hathat az iskolára? Olvasson többet az agyalapú tanulásról, beleértve a különböző előnyöket. Ezután fedezzen fel öt módszert, amellyel a tudományos kutatásokat felhasználhatja a diákok bevonására.
Mi az agyközpontú tanulás?
Az agyközpontú tanulás nem egy konkrét elmélet, hanem inkább egy oktatási gondolkodásmód. Dióhéjban az agyalapú tanulást úgy definiálhatjuk, mint minden olyan tanuláselméletet az oktatásban, amely a következő területek kutatásait veszi alapul:
- Pszichológia
- Neurotudomány
- Technológia
Más szóval, az agyalapú tanulás fogalomkörébe tartozik minden olyan stratégia, amelyet az agyunk természetes tanulási módjához igazodva fejlesztettek ki. Nincs egyetlen egységes elmélet, amely magában foglalja az agyalapú tanulást, ezért az egésznek a szélessége ijesztőnek tűnhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy bármi, amit azért tesz, hogy naprakész maradjon az oktatástudományban és bevigye azt az osztályterembe, hozzájárul ahhoz, hogy az agyalapú tanulást alkalmazza a diákjaival.
Hogyan kezdhet hozzá az agyalapú tanuláshoz? Mivel mindig új kutatások jelennek meg, fontos, hogy szándékosan keressük az új ötleteket az oktatás világában. Megpróbálhatod olvasni az oktatási folyóiratokat, megbeszélni a stratégiákat a kollégáiddal, vagy részt venni tanári konferenciákon. Ha felfedezett egy új agyalapú tanulási stratégiát, próbálja ki a diákjaival, hogy kiderüljön, beválik-e az osztályában.
Ne feledje azonban, hogy mivel nincs két egyforma tanuló, egyes stratégiák egyes tanulóknál jobban működhetnek, mint másoknál. Ha utánaolvasol egy kutatáson alapuló elméletnek, de úgy találod, hogy az nem felel meg a diákjaid igényeinek, ne aggódj! Amíg igyekszik felfedezni és felhasználni az oktatási kutatásokat, hogy segítse a diákjait, addig az agyközpontú tanulás szellemét használja az osztályteremben.
Az agyközpontú tanulás oktatási előnyei
Miért fáradozik az agyközpontú tananyag kutatásával és alkalmazásával az osztályteremben? Az előnyök egyértelműek és jelentősek. Az agyalapú tanulás nemcsak a diákok tanulmányi előmenetelét fokozhatja, hanem még az osztálytermi viselkedést is javíthatja, és elősegítheti a pozitív tanulási környezet kialakulását az iskolában.
A felszínes, osztályzatokon alapuló szinten a tanulás pszichológiai vagy tudományos elméleteinek alkalmazása mélyreható előnyökkel járhat. A kutatók például megállapították, hogy az agyalapú tanulást alkalmazó tanárok gyakran tapasztalják mind a tudásmegőrzés, mind a tanulmányi teljesítmény növekedését. A diákok nemcsak a teszteredményeken érnek el magasabb pontszámot, hanem emlékeznek a megtanult készségekre, és az osztálytermen kívül is tudják használni azokat.
Az agyalapú tanulás hatással lehet a szociális-érzelmi fejlődésre is, vagyis a diák azon képességére, hogy megértse és szabályozza az érzelmeit. Tanulmányok szerint az agyalapú tanulási stratégiák javíthatják a tanulók motivációját és hozzáállását. Ha a tanulókban kialakul a tanulás belső szeretete, és megfelelő gondolkodásmóddal közelítenek az órákhoz, akkor az egész osztály jobban felkészül a sikeres iskolai pályafutásra.
Végeredményben ez az agyalapú tanulás célja: olyan tanulási környezet és osztálytermi stratégia kialakítása, amelyben minden tanuló boldogulni tud. Mivel azonban a tudományos és pszichológiai területek folyamatosan fejlődnek, minden stratégiát vegyen egy kis sóval. Lehet, hogy ki kell próbálnia néhány különböző elméletet vagy stratégiát, mielőtt megtalálja azokat, amelyek a legjobban megfelelnek az osztálytermi igényeinek.
Az agyalapú tanulással összeegyeztethető tanulási stratégiák
Most, hogy megértette, mi az agyalapú tanulás és hogyan működhet, itt az ideje, hogy felfedezzen néhány tudományos kutatáson alapuló aktív tanulási stratégiát. Ez a négy tanulási stratégia csak néhány példa arra, hogyan működhet az agyalapú tanulás a jól ismert tanulási elméleteken belül. Olvasson utána azoknak, amelyek érdeklik, majd próbálja ki őket, hogy megállapítsa, jól működnek-e az osztályában.
A multiszenzoros tanulás például egy olyan tanulási elmélet, amely az idegtudományt használja a diákok eléréséhez. Ha több érzékszervet, például az érintést vagy a hangot is bevonja a tanórákba, a diákok nagyobb valószínűséggel értik meg és tartják meg az információkat. Ez a stratégia különösen hasznos lehet a tanulási zavarokkal, például diszlexiával küzdő diákok számára.
Amint korábban említettük, az agyalapú tanulás a szociális-érzelmi tanulással (SEL) is összhangban van. A SEL arra utal, ahogyan a tanuló megtanulja, hogyan kezelje gondolatait, érzéseit és cselekedeteit. Ha ezeket a kezelési készségeket megtanítjuk a tanulóknak az órákon, segíthetünk nekik abban, hogy egészséges hozzáállással közelítsenek az iskolán belüli és kívüli kihívásokhoz.
Az oktatási területen egy régebbi és általánosan elismert tanulási elmélet a többszörös intelligencia. Az agyközpontú tanulás gondolkodásmódjához hasonlóan a többszörös intelligenciák elmélete is segít a tanároknak emlékezni arra, hogy minden gyermek agya más és más, és bizonyos tevékenységekre jobban reagálhat. Mivel azonban a többszörös intelligencia még mindig kutatás alatt áll, ezt leginkább osztálytermi menedzsment stratégiaként és nem idegtudományi tényként érdemes használni.
Végül a tapasztalati tanulás (más néven “gyakorlati” tanulás) egy másik stratégia, amelyet a kognitív kutatások felhasználásával fejlesztettek ki. Ez a stratégia arra ösztönzi a tanulókat, hogy az órán tanult fogalmakat próbára tegyék, gyakorolják és reflektáljanak rájuk. Ez segíthet a tanulóknak olyan kritikai gondolkodási készségeket fejleszteni, amelyek messze túlmutatnak egyetlen leckén.
5 tipp, hogy a tantervét a gyerekek tanulási szokásai szerint modellezze
Az agyalapú tanulás az egyik legjobb módja annak, hogy a tanulók a legtöbbet hozzák ki az oktatásból. Ha a diákok agyát szem előtt tartva tervezel, olyan leckéket és tevékenységeket állíthatsz össze, amelyek tükrözik, hogyan működik az agyuk.
Az alábbi öt tippet tartsd szem előtt, amikor agyalapú tanulási tevékenységeket tervezel a gyerekeknek az osztályban:
- Az agyalapú tanulás nemcsak elméleti, hanem gyakorlati is. A feladatokat úgy modellezze, hogy azok tükrözzék azokat a kihívásokat, amelyekkel a tanulók a való életben szembesülhetnek.
- Ne feledje, hogy az agyalapú tanulás a szociális-érzelmi fejlődést is magában foglalja. Tervezzen olyan órákat, amelyeken a tanulók szociális és csapatépítő készségeket sajátítanak el.
- A gyermek tanulási környezete fokozhatja vagy ronthatja tanulmányi eredményeit. Kerülje az olyan órák vagy helyzetek kialakítását, amelyek miatt a tanulók túlzottan szorongónak, fenyegetettnek vagy tehetetlennek érzik magukat.
- A tanórák ne csak szavak vagy tények bemagolásából álljanak. Használjon olyan tevékenységeket és leckéket, amelyek segítenek a diákoknak megtanulni a problémamegoldást és fejleszteni a kritikai gondolkodási készségeket, amelyek egész tanulmányi pályafutásuk során hasznukra válnak.
- Nem minden agyközpontú tanulási stratégia lesz megfelelő a diákoknak. Próbáljon ki többféle stratégiát, hogy megtalálja az osztályának legmegfelelőbbet.
Források:
- Caine, R.N., and Caine, G. Understanding a Brain-Based Approach to Learning and Teaching. Retrieved from semanticscholar.org: https://pdfs.semanticscholar.org/8d58/b6af940e0117fcd4f52ef7e73e16690261f5.pdf.
- Jensen, E. Brain-based Learning: A Reality Check. Educational Leadership, April 2000, 57(7), pp. 76-80.
Concordia University-Portland Room 241 Team. Az agyalapú tanulás magyarázata. Retrieved from cu-portland.edu: https://education.cu-portland.edu/blog/classroom-resources/brain-based-learning-explained/ - Kaufman, E.K., Robinson, S.J., Bellah, K.A., Akers, C., Haase-Wittler, P., and Martindale, L. Engaging Students with Brain-Based Learning. Retrieved from researchgate.net: https://www.researchgate.net/profile/Eric_Kaufman/publication/253117676_Engaging_Students_with_Brain-Based_Learning/links/5454366d0cf26d5090a5593d.pdf.
- Connell, J.D. The Global Aspects of Brain-Based Learning. Educational Horizons, Fall 2009, 88(1), pp. 28-39.
- Ozden, M., and Gultekin, M. The Effects of Brain-Based Learning on Academic Achievement and Retention of Knowledge in Science Course. Electronic Journal of Science Education, 2008, 12(1), pp. 2078-2103.
- Clemons, S.A. Brain-Based Learning: Possible Implications for Online Instruction. Retrieved from mass.edu: https://www.middlesex.mass.edu/ace/downloads/sept05bb.pdf.
- Edelenbosch, R., Kupper, F., Krabbendam, L., Broerse, J. Brain-Based Learning and Educational Neuroscience: Boundary Work. Mind, Brain, and Education, March 2015, 9(1), pp. 40-49.
- Prigge, D.J. Promote Brain-Based Teaching and Learning. Intervention in School and Clinic, March 2002, 37(4), pp. 237-241.
- Akyurek, E., and Afacan, O. Effects of Brain-Based Learning Approach on Students’ Motivation and Attitudes Levels in Science Class. Mevlana International Journal of Education, April 2013, 3(1), pp. 104-119.
- Edutopia Staff. Többszörös intelligenciák: Mit mond a kutatás? Retrieved from edutopia.org: https://www.edutopia.org/multiple-intelligences-research.
- Kolb, A.Y., and Kolb, D.A. The Learning Way: A tapasztalati tanulás metakognitív aspektusai. Simulation & Gaming, 2009, 40(3), pp. 297-327.
- Hmelo-Silver, C.E. Problem-Based Learning: What and How Do Students Learn? Educational Psychology Review, September 2004, 16(3), pp. 235-266.
- Kiewra, K.A. How Classroom Teachers Can Help Students Learn and Teach Them How to Learn. Theory Into Practice, 2002, 41(2), pp. 71-80.
NME Foundation. Hogyan tanulnak a mai diákok? Retrieved from nmefoundation.org: https://www.nmefoundation.org/getmedia/4e11f2e3-e934-4184-b92d-a2526ba56562/nessc-briefing-how-do-students-learn?ext=.pdf - International Dyslexia Association. Multiszenzoros strukturált nyelvoktatás adatlap. Retrieved from dyslexiaida.org: https://dyslexiaida.org/multisensory-structured-language-teaching-fact-sheet/.