A fókuszálás az irodalomban hasonló a filmes nézőponthoz (point-of-view, POV) és az irodalmi nézőponthoz (point of view), de a szakmabeliek gyakran úgy tekintik ezt a két hagyományt, mint ami határozottan különbözik egymástól. Genette munkájának célja a nézőpont és az elbeszélői perspektíva fogalmának újrafigyelése volt. Elválasztja a “Ki lát?” kérdését egy elbeszélésben a “Ki beszél?” kérdésétől. Az olyan elbeszélést, amelyben minden bemutatott információ egy bizonyos szereplő szubjektív észlelését tükrözi, belső fókuszúnak mondjuk. A mindentudó elbeszélő megfelel a nulla fokalizációnak. A külső fokalizáció a kameraszem.

Egy regényt, amelyben a különböző fokalizációk közötti átmenetet nem korlátozzák egyszerű szabályok, fokalizálatlannak mondhatnánk, de a fokalizáció alaptípusai közötti sajátos kapcsolatok összetettebb fokalizációs stratégiákat alkotnak; például egy regény három különböző szereplőn keresztül biztosíthat külső fokalizációt belső fokalizációval váltakozva, ahol a második szereplő csak az első után fokalizálódik, három másik szereplő pedig egyáltalán nem fokalizálódik.