Általános jellemzőkSzerkesztés
A legtöbb emberkereskedelem áldozata Texasban, akár belföldi, akár nemzetközi, alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezik. Néhány nemzetközi emberkereskedelem áldozatává vált személyt az oktatás és egy jobb élet hamis ígéretével csalogatnak az Egyesült Államokba. Más helyzetekben az embercsempészésnek induló megállapodás emberkereskedelemmé válhat. Ezekben a konstrukciókban az embercsempészett személyeket érkezésükkor kényszermunkaszerződésekre kényszerítik, hogy kifizessék a csempészadósságot, és a szállítás során felmerülő további, “előre nem látott” csempészköltségeket gyakran hozzáadják a teljes összeghez. Sok ilyen kizsákmányoló munkaszerződésből levonják az élelemre és a menedékre szánt pénzt, és az embercsempészeket általában nem tájékoztatják arról, hogy mennyivel tartoznak még a csempésznek. Ez egyre gyakoribbá vált, mivel a fokozott határőrizet megnövelte az Egyesült Államokba történő csempészés költségeit. A nemzetközi emberkereskedelem áldozatait a kitoloncolással, a személyazonosító okmányok és úti okmányok elkobzásával, sőt az otthon maradt családtagok fizikai bántalmazásával fenyegetik. Az emberkereskedelem áldozatainak a hatóságok felé történő bejelentéstől való ódzkodásának további okai közé tartozik az illegális bevándorlási státuszuk miatti bűncselekményektől való félelem, a büntető igazságszolgáltatási rendszerrel szembeni bizalmatlanság, a nyelvi akadályok, valamint a saját áldozattá válásuk tudatlansága, ami gyakran előfordul az emberkereskedelem áldozatává vált kiskorúak esetében.
Az Egyesült Államok lakosságának egyes csoportjai részéről tapasztalható intenzív bevándorlóellenesség és az elmúlt néhány évtizedben egyre szigorúbbá váló határellenőrzési politikák szintén táplálják a növekvő emberkereskedelmet. Ezek a tényezők súlyosan leszűkítették a papírokkal nem rendelkező bevándorlók munkalehetőségeit a legkevésbé kívánatos állásokra, amelyek közül sokan kizsákmányoló kényszermunkaszerződésekké és kényszerprostitúcióvá alakulhatnak át.
Származási régióSzerkesztés
Latin-AmerikaSzerkesztés
Az évente az Egyesült Államokba hurcolt 50 000 ember egyharmada Latin-Amerikából származik, és ezen emberek többsége a mexikói-texansi határon keresztül lép be az Egyesült Államokba. Ez a rendkívül porózus határ történelmileg a világ egyik leghosszabb ideig tartó munkamigrációjának helyszíne volt, és jelenleg Észak-Amerika legnagyobb átutazóhelye a munka- és szexkereskedelemben kizsákmányolt kisgyermekek számára. Mexikó forrás-, cél- és tranzitországként szolgál az emberkereskedelem áldozatainak egész Latin-Amerika országaiból, többek között Brazíliából és Guatemalából, és évente 100 000 nőt szállítanak át a latin-amerikai határokon prostituáltként való foglalkoztatás céljából.
Strukturális okok MexikóbanSzerkesztés
Mexikó társadalmi instabilitása hozzájárult ahhoz, hogy az USA-val virágzó emberkereskedelem táplálja. 2000 és 2002 között körülbelül 135 000 gyermeket raboltak el Mexikóban, feltehetően prostitúció, pornográfia vagy illegális örökbefogadás céljából történő kizsákmányolás céljából. Becslések szerint jelenleg körülbelül 16 000 gyermek vesz részt prostitúcióban Mexikóban.
Miközben a szexmunka nem teljesen legális Mexikóban, a legtöbb városban vannak Zonas de Tolerancia (olyan területek, ahol a prostitúció engedélyezett), és ez Mexikót a szexturizmus hatalmas célpontjává és a világ egyik legnagyobb szexkereskedelmi központjává tette. A prostitúció magas jövedelmezősége Mexikóban elkerülhetetlenül sok lány szexmunkásként való erőszakos kizsákmányolásához vezetett. Mexikó jelenleg a Külügyminisztérium emberkereskedelemről szóló éves jelentésében a 2-es szintű megfigyelési listán szerepel, amelyet azok az országok kapnak, amelyek nem teljesítik az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló 2003. évi törvény (Trafficking Victims Protection Reauthorization Act of 2003, TVPRA) minimumkövetelményeit, de még mindig tesznek erőfeszítéseket az irányelvek betartására. A minősítés egyik oka Mexikó virágzó gyermekszexuális emberkereskedelme – jelenleg 16 000-20 000 mexikói és közép-amerikai gyermekkel kereskednek Mexikóban szexuális céllal. A másik jelentős ok az, hogy Mexikó nem kötelezte el magát az emberkereskedelem elleni nemzeti szintű erőfeszítések mellett, és teljesen hiányzik az emberkereskedelem elleni nemzeti törvény. A kormányzat eredménytelensége és a burjánzó korrupció aláásta a mexikói kormányba vetett bizalmat, ami a mexikói határ menti régiókban a bűncselekmények bejelentésének csökkenő arányában is megmutatkozik.
A hazaszökés az egyik legnagyobb kockázati tényezője mind a gyermekek, mind a felnőttek esetleges kizsákmányolásának és emberkereskedelmének. A mexikói szökevények nagy számának számos oka van, többek között a családon belüli erőszak (akár ellenük, akár más családtagok ellen irányul), a szülők kábítószerrel való visszaélése, egyéb családi működési zavarok, mint például a rendkívüli szegénység, vagy az otthon vagy a közösségben élők által elkövetett folyamatos szexuális visszaélések, amelyek mind kellemetlen életkörülménnyé teszik az otthont. A szökés egyik nagy következménye a formális oktatás megszakadása, így a szökevények a legtöbb, a szexmunkán kívüli munkára képzetlenek maradnak. Mivel ezek a gyerekek nélkülözik a társadalom, a kormány vagy a család szociális támogatását, különösen ki vannak téve a stricik és emberkereskedők általi kizsákmányolásnak, akik valódi szándékaikat azzal leplezik, hogy ellátják ezeket a szökevényeket, és úgy tesznek, mintha gondoskodnának róluk. A szociális vagy orvosi támogatás hiánya azt is eredményezi, hogy egyes szökevényeknél megküzdési mechanizmusként drogfüggőség alakul ki, amit sok strici és emberkereskedő kihasznál.
A Mexikóból származó emberkereskedők közül sokan tizenéves anyák, akik végül az Egyesült Államokban kötnek ki. Annak ellenére, hogy sok ilyen terhesség a közösségük vagy családjuk tagjai által elkövetett nemi erőszak eredménye, gyakran kidobják őket otthonukból, és a társadalomtól vagy a kormánytól alig vagy egyáltalán nem kapnak szociális támogatást. Ennek következtében ezek a lányok nem tudják befejezni tanulmányaikat sem, így kevés lehetőségük van a munkavállalásra. Mivel általában nagyon kevés vagy semmilyen anyagi támogatást nem kapnak az apáktól, akik közül sokan elhagyják őket a terhesség után, és mivel jellemzően hiányos a végzettségük, ezeknek a lányoknak gyakran nincs más lehetőségük, mint a prostitúcióhoz fordulni, hogy eltartsák magukat és gyermekeiket. Bizonyos helyzetekben az emberkereskedők vagy stricik segítséget nyújtanak a terhes lányoknak, amit később arra használnak fel, hogy szexmunkára kényszerítsék őket. Más helyzetekben az emberkereskedők a gyermeket arra használják fel, hogy az anyákat szexmunkára kényszerítsék, akár a gyermekkel szembeni bántalmazással fenyegetőzve, akár úgy, hogy visszatartják a gyermeket az anyjától.
A mexikói kiterjedt emberkereskedelem kialakulásához (és ennek következtében a Texasba való átáramlásához) vezető egyik fő tényező az 1980-as évek közép-amerikai polgárháborúi során a bennszülött nők ellen elkövetett széles körű szexuális támadások voltak. Az el salvadori és nicaraguai polgárháborúk során több ezer, főként vidéki szegény nőt erőszakoltak meg a hadsereg és a polgári rendőrség katonái. Ezt követően a közösségeik elkerülték őket, mint megrontottakat és romlottakat, ami sokukat arra késztette, hogy északra vándoroljanak, hogy elkerüljék a családi szégyent és a háborús körülményeket.
“Coyote “Edit
A “Coyote” a köznyelvben a mexikói-amerikai határ mentén működő migránscsempészekre használt kifejezés. A múltban a prérifarkas-migráns kapcsolat akkor ért véget, amikor az átcsempészett személy elérte az Egyesült Államokat. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribbá vált, hogy a prérifarkasok az Egyesült Államokba érve kizsákmányoló munkaszerződésekre kényszerítik a migránsokat. Ezek a munkaszerződések mezőgazdasági kényszermunkát és kényszerprostitúciót foglalnak magukban, olyan munkakörülményeket, amelyekbe a migránsok soha nem egyeztek volna bele, ha korábban tájékoztatták volna őket. A prérifarkasok a kifizetetlen adóssággal való fenyegetéssel tudják kényszeríteni a migránsokat ezekre a megállapodásokra. A csempészet növekvő költségei, amelyek a fokozott határőrizet következményei, megkönnyítették a migránsok számára, hogy eladósodjanak az embercsempészeknek. Emellett a csempész szerepének kiterjesztése a migránsoknak az USA-ba érkezésük után a végső célállomásra történő szállítására, ahol korábban az embercsempész feladata kizárólag a határon való átjutást fedezte, szintén további költségeket okoz, amelyeket a migránsnak kell fizetnie, és növeli annak valószínűségét, hogy a csempész kizsákmányolja őket, és kényszermunkásként eladja őket.
A csempészek néha kedvezményes díjat ajánlanak a migráns nőknek és gyerekeknek, de aztán “fizetségként” szexuálisan bántalmazzák vagy megerőszakolják őket. A prérifarkasoknak álcázott emberkereskedők gyakran garantált munkahelyek hamis ígéretével csalogatják a migránsokat, és néha az út során elrabolnak nőket és gyerekeket, akár váltságdíjért a családjukból, akár azért, hogy az USA-ban eladják őket szolgaságra vagy prostitúcióra. A kísérő nélküli gyermekeket, beleértve a szökevényeket is, az emberkereskedők néha prostitúcióra adják el, és a családjukkal tévesen elhitetik, hogy az átutazás során meghaltak.
Kelet-ÁzsiaSzerkesztés
Kelet-Ázsia az egyik fő származási régiója a prostitúcióra kényszerített emberkereskedelem számos áldozatának. Az alkotó régiók közé tartozik Északkelet-Ázsia (Kína, Japán, Észak- és Dél-Korea, Mongólia és Oroszország) és Délkelet-Ázsia (Burma, Thaiföld, Laosz, Nepál, Fülöp-szigetek, Kambodzsa, India, Banglades és Srí Lanka), az emberkereskedelem áldozatainak többsége Délkelet-Ázsiából és Dél-Koreából származik. A kelet-ázsiai országok többsége a Külügyminisztérium emberkereskedelemről szóló éves jelentésében a 2. szintű, a 2. szintű megfigyelési listán szereplő vagy a 3. szintű kategóriába tartozik.
Kelet-Ázsia jelentős migráns exportőr, 1995 és 2005 között 30%-kal nőtt a régiót elhagyó emberek száma. Bár ezeknek az embereknek a többsége legális úton távozik, ez a hatalmas embervándorlás elősegítette a nagy transznacionális emberkereskedő hálózatok kialakulását is, és az Egyesült Államok sok ilyen emberkereskedő számára jelentős célállomás. Ezek a nagy transznacionális bűnszövetkezetek elsősorban nőkkel és gyermekekkel kereskednek, és az ország nagyvárosaiban megállva, általában csak néhány hétig tartó prostitúciós körutakon keresztül vezetik őket. Texas vonzó állomása ezeknek a körutaknak, mivel jelentős ázsiai lakossága van, ami megkönnyíti az ázsiai emberkereskedelem áldozatainak a beilleszkedést. Az ázsiai nőket és gyermekeket érintő texasi szexkereskedelmi műveletek jellemzően masszázsszalonokban és hostessklubokban működnek, és általában túlnyomórészt ázsiai területeken találhatók, elsősorban ázsiai ügyfélkörrel.
Délkelet-ÁzsiaSzerkesztés
Délkelet-Ázsia a világ legnagyobb nő- és gyermekkereskedelmi központja, és a világ emberkereskedelmének egyharmadát teszi ki. Délkelet-Ázsia az Egyesült Államokba irányuló emberkereskedelem legnagyobb regionális forrása is: az Egyesült Államokba irányuló, nemzetközi forrásból származó, emberkereskedelem áldozatává vált személyek 60%-a Délkelet-Ázsiából származik. A forrásországok közé tartozik Burma, Thaiföld, Laosz, Nepál, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, India, Banglades és Srí Lanka. A Délkelet-Ázsiából származó emberkereskedelem áldozatainak többsége kényszerprostitúcióban vesz részt, de vannak elszigetelt esetek háztartási kényszermunkára is. Délkelet-Ázsiában a szexkereskedelem fő társadalmi meghatározója a szegénység, sok nőnek ígértek lehetőséget arra, hogy pénzt keressen a családjának. Emellett a szegénység más társadalmi meghatározó tényezőkkel is összefügg, mint például a formális oktatás hiánya és az alacsony társadalmi státusz. A délkelet-ázsiai szexkereskedelem másik nagy társadalmi meghatározó tényezője a nők és lányok alacsony megbecsülése. Ez abból a szokásból fakad, hogy a nők a házasságkötést követően hűséget váltanak a férjük családjához, valamint a házassági hozomány anyagi terheiből, amely a menyasszony családjára hárul, és amely különösen magas az olyan országokban, mint India.
.