Sárga lábú szárított csiperkegombáinkat a vadonban gyűjtik össze kifejezetten számunkra, majd kíméletesen szárítják, hogy megőrizzék finom ízüket. Más rókagombafajtákhoz hasonlóan ezeknek is széles, sekély kalapjuk és vastag középső száruk van. Unokatestvéreiktől eltérően azonban a sárga lábú csiperkegombáknak kifejezett sárga színe van. Friss állapotban a gomba kalapja szürkésbarna, de a szár aranysárga színű, innen kapta a fajta a nevét. Szárítás után azonban a gomba a kalapjától a száráig egyöntetűen sárga, bár gyakran kevésbé élénksárga.
Ízletes ízük enyhe borsos jegyekkel és kifejezetten édes aromával rendelkezik, amelyet gyakran gyümölcsösnek és sárgabarackra emlékeztetőnek írnak le. Szárítva a csicsóka aromája néha füstös jegyeket vesz fel.
A csicsóka termőteste (az a rész, amit valójában megeszünk) akár több centiméteresre is megnőhet az európai és az ázsiai fajták általában legfeljebb néhány centiméteresre nőnek.
A sárgalábú csenkeszgomba (Cantharellus lustescen, néha Craterellus tubaeformis néven kategorizálják) mikorrhiza gombák, ami a görög “myco” (jelentése “gomba”) és “rhizal” (jelentése “gyökér”) szavak kombinációja, mivel szimbiózisban nőnek, amelyben tápanyagot cserélnek mind a kemény- és tűlevelű fák, mind a bokrok és cserjék gyökérrendszerével.
A vadon termő csiperkegomba a legkeresettebb erdei gombák közé tartozik az USA-ban. A vadon termő csiperkegomba gondos szedése csak a föld feletti termőtesteket távolítja el, a föld alatti micéliumszerkezeteket sértetlenül és a helyén hagyva, hogy a jövőben újabb termőtesteket növesszenek. A sárga lábú csicsóka gyakran megtalálható a fekete trombitás csicsóka közelében. Mivel a Yellow Foot akár több héttel korábban hajt ki, mint a Black Trumpets, néha a később növő fajta megtalálására is alkalmasak.