Gondolkozott már azon, hogy ki vásárolja azokat a hatalmas doboznyi antihisztaminokat, amelyek egész évben jól láthatóan ki vannak téve a helyi gyógyszertárban? Ha az antihisztaminokat csak szénanáthára használnák, azt gondolnánk, hogy az eladások tavasszal jók, de az év többi részében eléggé közepesek lennének.

Az Ausztráliában eladott antihisztaminok nagy része valójában csalánkiütésre, vagy amit az orvosok csalánkiütésnek neveznek. A csalánkiütés többszörös vörös, felemelkedett dudorokat (vagy hólyagokat) okoz, amelyek hihetetlenül viszketnek. A csalánkiütés egész évben előfordul.

Az állapot valóban gyakori, egy koreai tanulmány szerint az emberek mintegy 22%-a számíthat arra, hogy élete során egyszer elkapja.

Egyeseknek angioödémájuk is van, amikor a kis erekből folyadék szivárog a szövetekbe, ami látványos duzzanatot okoz. Ha a duzzanat a torkot és a légutakat érinti, megfulladhat.

Szerencsére az emberek túlnyomó többségénél a csalánkiütés néhány hét alatt elmúlik. Bár elég nyomorultul érezheti magát, amikor ez van, az antihisztaminok jól működnek a kiütések és a viszketés megfékezésére. A fulladás kivételesen ritka.

Ha a csalánkiütés nem múlik el

Ha olyan szerencsétlen vagy, hogy hat hét után még mindig csalánkiütésed van, valószínűleg hat hónap, hat év vagy akár 26 év múlva is fennáll.

Ezt a bőrgyógyászok krónikus csalánkiütésnek nevezik, amely a lakosság körülbelül 1%-át érinti (körülbelül 250 000 ausztrál). A vele járó viszketés, alvászavar, duzzanat és kiütés súlyosan rontja az emberek életminőségét. Úgy tűnik, az összes bőrbetegség közül a krónikus csalánkiütés rontja leginkább a hangulatot és zavarja a mindennapi életvitelt.

A szénanátha ellenőrzésére általában elég egy antihisztamin tabletta. A krónikus csalánkiütésben szenvedőknek azonban napi két, három vagy néha négy tablettára is szükségük lehet a viszketés csillapításához. Még ez sem biztos, hogy elegendő a hólyagosodás megszüntetéséhez.

Mi okozza a csalánkiütést?

Mi okozza tehát a csalánkiütést? Ha a csalánkiütés hat héten belül elmúlik, akkor valószínűleg egy vírusfertőzésre adott késleltetett reakció miatt alakult ki. Néha ezt az akut állapotot egy gyógyszerre adott allergiás reakció okozza; az antibiotikum-allergia gyakori ok. Esetenként ételallergia is okoz csalánkiütést.

Mi a helyzet a krónikus csalánkiütéssel, amikor a csalánkiütés hat hétnél tovább tart? Az orvosok nem ismerik a pontos okot. Bár a betegek gyakran gyanakodnak ételallergiára, az orvosok ritkán találnak ételkiváltó okot.

De tudjuk, hogy autoimmunitás is szerepet játszik, amikor a szervezet immunrendszere saját magát veszi célba.

A legtöbb krónikus csalánkiütésben szenvedő betegnek a saját immunrendszere ellen vannak antitestjei. Ezek az antitestek különösen a normális allergiás reakció szempontjából kritikus molekulákat (immunglobulin E, vagy IgE, és annak receptora) veszik célba.

Ha az antihisztaminok nem használnak

Ha az antihisztaminok nem segítenek, vannak más lehetőségek is.

Már rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyek kifejezetten az IgE-t célozzák, és a csalánkiütéses autoimmunitás kiváltó okát célozzák, feltéve, hogy Ön megfelel minden speciális kritériumnak. A PBS-en csak bőrgyógyászok írhatják fel ezt a gyógyszert.

A mai napig az omalizumab a leghatékonyabb kezelés az antihisztaminokra nem reagáló krónikus csalánkiütéses betegek számára. Négyhetente bőr alá adott injekció formájában adják. Sajnos a betegek kevesebb mint 50%-ának tüneteit sikerül teljesen kontrollálni.

A ligelizumab nevű új gyógyszer, amely még klinikai vizsgálatok alatt áll, ígéretesnek tűnik a New England Journal of Medicine-ben nemrég megjelent nemzetközi kutatás szerint, amelyben részt vettünk. Ez a kísérleti gyógyszer azonban, amely szintén az IgE autoimmunitást célozza, csak Ausztráliában érhető el egy klinikai vizsgálat keretében.