A kemoterápia okozta hányingerről és hányásról (CINV)
A rák világszerte a vezető halálozási okok között szerepel. 2012-ben világszerte 14 millió új rákos esetet diagnosztizáltak és több mint 8 millió rákos haláleset történt.1 Az amerikaiak mintegy 40%-ánál diagnosztizálnak rákot élete során.1 Tekintettel a rák növekvő gyakoriságára, kritikus fontosságú, hogy a betegek hatékony terápiákkal rendelkezzenek, amelyekkel nemcsak életüket próbálják megmenteni, hanem életminőségüket is javítani tudják.
Mivel évente körülbelül 4 millió ember részesül kemoterápiában a rák kezelésére,2 a kemoterápia az egyik leggyakrabban alkalmazott terápia, amely segít a betegeknek a rák elleni küzdelemben.
Világszerte évente
A kemoterápiát azonban nagyon legyengítő mellékhatások kísérik. A jelenleg rendelkezésre álló kemoterápiák közül sok a kezelést követően súlyos hányingert és hányást okoz a betegeknél.
A kemoterápiában részesülő betegek 70-80%-át érinti,2 a kemoterápia okozta hányinger és hányás (CINV) a kemoterápia egyik leggyengítőbb mellékhatása, amelyet gyakran a rákkezelés idő előtti megszakításának vezető okaként tartanak számon.
A kemoterápiában részesülő betegek 70-80%-át érinti a CINV2
A legtöbb kemoterápiás szer bizonyos fokú hányingert és hányást okoz. A legsúlyosabb hányingert és hányást okozó kemoterápiás szereket azonban két csoportba sorolják: mérsékelten emetogén kemoterápia (MEC) és erősen emetogén kemoterápia (HEC).3 A MEC-ben részesülő betegek 30-90%-ánál és a HEC-ben részesülő betegek több mint 90%-ánál jelentkezik hányás megelőző kezelés nélkül.4
| Mérsékelten emetogén kemoterápiás (MEC) szerek3 | Nagyon emetogén kemoterápiás (HEC) szerek3 | |
| Daunorubicin* | Karmustin | |
| Alemtuzumab | Doxorubicin* | Cisplatin |
| Bendamustin | ||
| Karboplatin | Idarubicin* | Dacarbazin |
| Klofarabin | Ifosfamid | Dactinomycin |
| Irinotecan | Mechlorethamine | |
| Cytarabine > 1,000 mg/m2 | Oxaliplatin | Streptozotocin |
*Ciklofoszfamiddal kombinálva a hatóanyagot HEC-ként jelöljük.
A szervezet hányingerre adott válaszát (hányinger és hányás) szabályozó rendszerek közül kettő az 5-HT3 receptor rendszer és az NK1 receptor rendszer. A kemoterápia az 5-hidroxi-triptamin (5-HT) (más néven szerotonin) felszabadulását váltja ki a vékonybélben lévő sejtekből, amely két helyen hat: a gyomor-bél traktus neuronjain lévő 5-HT3 receptorok stimulálásával és az agyban lévő, a hányást szabályozó 5-HT3 receptorok stimulálásával. A kemoterápia egy anyag P nevű molekula felszabadulását is okozza, amely az agyban lévő neurokinin-1 (NK1) receptorokra hatva erősíti a hányási vágyat. Ezek a rendszerek más központi és perifériás neurotranszmitterekkel, mint például a dopamin és a prosztaglandinok, együttesen működnek, hogy fokozzák a hányinger érzését és hányást idézzenek elő, ami a szervezet természetes reflexét képezi, amellyel megpróbálja megvédeni magát az idegen méreganyagoktól. Az 5-HT3 receptor antagonisták és az NK1 receptor antagonisták szinergikusan hatnak a hányási reflexben részt vevő két kritikus útvonalra, hogy enyhítsék a kemoterápia egyik legfontosabb kezelést korlátozó mellékhatását.
A kemoterápiás szerek beadását követő első napon jelentkező hányinger és hányás akut CINV-nek, míg a kemoterápiás szerek beadását követő 2-5. napon jelentkező hányinger és hányás késleltetett CINV-nek minősül.
1. Nemzeti Rákkutató Intézet. Rákstatisztika. http://www.cancer.gov/about-cancer/what-is-cancer/statistics. Hozzáférés 2016. október 4.
2. Transparency Market Research. CINV meglévő és csővezetékben lévő gyógyszerek piaca: Globális iparági elemzés, méret, részesedés, növekedés, trendek és előrejelzés, 2014-2020. http://www.transparencymarketresearch.com/cinv-market.html. Hozzáférés 2016. október 4.
3. Basch E et al. Antiemetics: American Society of Clinical Oncology Clinical Practice Guideline Update. J Clin Oncol. 2011;29:4189-4197.
4. Kris M et al. American Society of Clinical Oncology Guideline for Antiemetics in Oncology: Update 2006. J Clin Oncol. 2006;24:2932-2947.