A klinikusok kognitív teszteket használnak a betegek demenciaszűrésére, de nem mindig tudják megjósolni, hogy az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegek közül kiknél alakul ki Alzheimer-kór.
Egy másik tesztet, amely a szagok felismerésének képességét méri, szintén a demencia azonosítására használják, és ez a teszt mind az Alzheimer-kór, mind a demencia más formái esetén kóros lehet.
Mivel nincs végleges szűrővizsgálat, amely megjósolná, hogy az enyhe kognitív problémákkal küzdő betegek közül melyiknél alakul ki Alzheimer-kór, sokan gyakran nehéz és költséges diagnosztikai vizsgálatoknak vetik alá magukat.
“Korábban még senki sem vizsgálta, hogy a szagazonosító tesztben és a globális kognitív teljesítményt vizsgáló tesztekben való jó teljesítmény jobban előrejelzi-e a kognitív hanyatlás vagy az Alzheimer-kór kialakulásának alacsony kockázatát” – mondja D. P. Devanand, MBBS, MD, a tanulmány vezető szerzője, a Columbia Egyetem Vagelos College of Physicians and Surgeons pszichiáter professzora (a neurológián és a Gertrude H. Sergievsky Centerben), valamint a New York Állami Pszichiátriai Intézet kutató pszichiátere. “Ha pontosan azonosítani tudnánk azokat az egyéneket, akiknél nem valószínű, hogy kognitív hanyatlás és Alzheimer-kór alakul ki, akkor csökkenthetnénk a PET-képalkotással és lumbálpunkcióval végzett felesleges diagnosztikai vizsgálatok szükségességét, amelyek nehézkes és költséges eljárások lehetnek, és javíthatnánk a betegek kiválasztását a klinikai vizsgálatokhoz, beleértve az esetleges megelőzési vizsgálatokat is.”
Mit végeztek a kutatók és mit találtak a tanulmányban
A kutatók 749, enyhe kognitív károsodásban szenvedő, demencia nélküli, városi közösségben élő idős felnőtt adatait elemezték, akik kitöltöttek egy rövid kognitív szűrővizsgálatot és egy 40 tételes szagazonosító tesztet, amely egy rövidebb, 12 tételes tesztet is tartalmaz. A résztvevőket ezután átlagosan 4 évig követték, hogy kiderüljön, nem diagnosztizáltak-e később Alzheimer-kórt vagy más demenciát.
A követési időszak alatt 109 résztvevőnél alakult ki demencia, és túlnyomó többségüknél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak.
A kutatók megállapították, hogy a két tesztben jól teljesítő résztvevők szinte mindegyikénél (96,5%) nem alakult ki demencia a vizsgált időszak alatt. Azok közül, akik jó eredményt értek el ezekben a tesztekben, a 70-75 vagy 81-83 évesek közül senkinél sem találtak demenciába való átmenetet a vizsgált időszak alatt.
“Ezek az eredmények a jelen vizsgálat újszerű és egyedülálló célját szolgálják, és arra utalnak, hogy a 80-as éveik közepéig terjedő idősebb felnőttek esetében, akik mind a rövid szagazonosító tesztben, mind a rövid globális kognitív tesztben nem szenvednek károsodást, a következő néhány évben nagyon valószínűtlen a demenciába való átmenet, és jellemzően nincs szükség további demenciára irányuló vizsgálati értékelésre” – teszi hozzá Devanand.
Ezek az eredmények megerősítik egy korábbi, különálló klinikai kohorszból származó bizonyítékokat, amely 144 enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegből állt, akiket 3 éven keresztül követtek. Abban a vizsgálatban egyetlen 70 év alatti, magas UPSIT pontszámú (a BSIT-hez képest hosszabb szagazonosító teszt) résztvevőnél sem tapasztalták a demenciába való átmenetet.
A közösségi kohorszban kapott ezen eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának megerősítéséhez és értékeléséhez további kutatásokra van szükség az alapellátásban.