GAZETTE: Amikor azt mondja, diákmunka, mit ért pontosan?
WEISSBOURD: Én egy középiskolás diák írásmintájára, egy zenei vagy művészeti alkotására gondolok. Manapság nagy hangsúlyt fektetnek a teljesítményértékelésre, ami azt jelenti, hogy a középiskolás diákoknak a főiskolákkal a munkájuk tényleges példáit kellene megosztaniuk. A probléma az, hogy sok főiskolának nincs kapacitása arra, hogy értékelje ezeket a munkákat. Ezért ha lenne egy harmadik fél, aki értékelné ezt az anyagot, és átadná az információt a főiskoláknak, az nagyszerű dolog lenne. Néhány dékán ezt kéri is. És úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos lehet a koronavírus korszakában, amikor a jegyekkel kapcsolatos információk veszélybe kerülnek. Nehéz értékelni a jegyeket, amikor az iskolák ilyen egyenlőtlenül reagáltak erre a járványra. Szerintem a főiskolai felvételi dékánoknak nagyon kreatívnak kell lenniük, hogy más módszereken gondolkodjanak. És lehet, hogy ezek a más módszerek végül jobbnak bizonyulnak.
GAZETTE: A világjárvány nyomán problémák adódtak a SAT tesztelésével, és egyre több főiskola dönt úgy, hogy fakultatívvá teszi a tesztet. Beszélne egy kicsit többet a SAT-ról, annak előnyeiről és hátrányairól?
WEISSBOURD: Úgy tűnik, a SAT hasznosabbnak bizonyul a siker előrejelzésében egyes főiskolákon, mint másokon. Például az MIT-n a matematikai pontszámod jó előrejelzője lehet a sikerednek. Más főiskolákon úgy tűnik, hogy a SAT/ACT nem igazán segít. Szerintem fennáll a veszélye annak, hogy ha megszabadulunk a SAT/ACT-től, a tehetős szülők más módot találnak majd a rendszer kijátszására, ami nem segít a versenyfeltételek kiegyenlítésében. Sőt, még kevésbé kiegyenlítetté is tehetik. Ha megszabadulsz a SAT/ACT-től, a figyelem az AP-tanfolyamok számára, a magas rangú kitüntetések számára, a vezetői pozíciók számára vagy az általad alapított közösségi szervezetek számára terelődik. Ez az, amit nem akarsz, hogy megtörténjen, mert a gazdag családok rengeteg előnnyel rendelkeznek majd. Drága korrepetitorokat tudnak fizetni, és a gyerekeik számára nagyobb hozzáférést biztosítanak ezekhez a lehetőségekhez. Tehát szabványosított tesztek nélkül szerintem a főiskolákon múlik, hogy valóban olyan értékelési formákat dolgozzanak ki, amelyek igazságosabbak és méltányosabbak, és kevésbé kiszolgáltatottak az ilyenfajta játékoknak. És ezt nehéz megtenni. De azt hiszem, ez az az év, amikor tényleg alaposan át kell gondolni, hogyan lehet ezt megtenni.
GAZETTE: Milyen más módokon értékelhetik a főiskolai adminisztrátorok a diákok teljesítményét?
WEISSBOURD: Az egyik az, hogy a jegyeket összefüggéseikben értelmezik, és ennek megfelelően súlyozzák őket. Sok gyereknek komoly családi kötelezettségei vannak, vagy heti sok órát dolgozik, hogy eltartsa a családját. Ez is része a tanuló értékelésének, és ezt súlyozzák. Másként tekintünk egy négyesre attól a tanulótól, mint egy olyan tanulótól, akinek nincsenek ilyen jellegű kötelezettségei.
A másik gondolatmenet szerintem az, hogy amikor csak lehet, nézzük meg a tanulók munkáját. És ezt nehéz megtenni a nagy állami főiskolákon, ahol egy jelentkezésre körülbelül hat-hét percet fordítanak, mert 60.000 jelentkezésük van. De ismétlem, ha egy harmadik fél szervezet vállalná ezt a feladatot, akkor azzal a szervezettel lehetséges lenne.
Aztán vannak olyan dolgok, mint a Mastery Transcript Consortium. Ők megpróbálnak eltávolodni a hagyományos osztályzatoktól, és olyan értékelésekkel próbálkoznak, amelyek bizonyos készségek és ismeretek elsajátításán alapulnak. Szerintem egyre több középiskola fog ilyen jellegű dolgok felé fordulni. És az az érzésem, hogy egyre több főiskola kezdi majd használni a Mastery Transcriptet a jegyek alternatívájaként.
GAZETTE: Mi az a “puha készség”, és milyen szerepet játszik a főiskolai jelentkezési folyamatban?
WEISSBOURD: Nem vagyok nagy rajongója ennek a kifejezésnek, mert ezek valójában nem puha készségek. Elég sok adat van arról, hogy az olyan dolgok, mint az önismeret, a kíváncsiság, a szorgalom, a perspektívakeresés, a szociális tudatosság, az együttműködési készségek, mind nagyon fontosak az egyetemi és karrier-siker szempontjából. (Az interperszonális és szociális érzelmi és etikai készségek, valamint a közösség felelős tagjának lenni és tisztességesen cselekedni szintén összefüggnek a munkahelyi sikerrel). Ezek tehát olyan dolgok, amelyeket nagyon fontos mérni, ha egy főiskolán próbáljuk kitalálni, hogy egy diák sikeres lesz-e az iskolánkban. E készségek közül sok kapcsolódik a főiskolai elkötelezettséghez, és a főiskolai elkötelezettség erős előrejelzője a munkahelyi sikerességnek. Tehát ezeket az iskoláknak fontos mérniük, és a főiskoláknak valóban sokféle mérési módszert kell kipróbálniuk ezeknek a különböző készségeknek a mérésére, és jól meg kell határozniuk ezeket, és meg kell határozniuk, hogy mi minősül bizonyítéknak rájuk egy pályázatban. Különböző típusú értékeléseken kell gondolkodniuk, legyenek azok írásbeli értékelések, rövid interjúk, videós kérdőívek, különféle dolgok. És ismétlem, szerintem ez egy olyan év, amikor sok ilyen dologgal lehet kísérletezni.
GAZETTE: Vannak másfajta kísérletek, amelyek Ön szerint hasznosak lehetnek az ilyen jellegű tulajdonságok azonosításában?
WEISSBOURD: Lehetnek különböző típusú ajánlóívek és további ajánlók, amelyek segíthetnek a főiskoláknak többet megtudni ezekről a tulajdonságokról. Lehet, hogy a tanárokon kívül más ajánlókhoz is fordulhatsz, beleértve a kortársakat vagy a sportedzőket is, így több ajánlást vagy egyszerűen csak értékelőlapokat kapsz különböző emberektől, és megnézheted, hol van konvergencia bizonyos tulajdonságok tekintetében.
Az ajánlásokkal részben az a probléma, hogy hajlamosak felfújtak lenni. Az emberek minden mércénél magasra értékelnek dolgokat. De mi lenne, ha azt mondanád az ajánlóknak: “Nevezd meg azt a négy tulajdonságot, amely a leginkább jellemzi ezt a személyt”, tehát különböző tulajdonságok között kell választani? És aztán megnéznéd, hogy ezek közül a jellemzők közül melyik bizonyul a leginkább előrejelzőnek a főiskolai sikerességre az idő múlásával? Tehát sokféleképpen lehet erről gondolkodni. Egy másik ötlet az SAT/ACT alternatívája, amely nem hozza ugyanúgy előnybe a kiváltságos gyerekeket. Nem támogatok semmilyen konkrét alternatívát. Csak azt javaslom, hogy próbáljuk ki, és nézzük meg, mi történik. Szerintem ezt olyan módon is megtehetjük, ami igazságosabb és pontosabb, és kevesebb stresszt okoz a diákoknak.
Hivatkozások
A járvány azzal fenyeget, hogy kicsúszik az ellenőrzés alól az USA-ban, közegészségügyi szakértők szerint
Mivel a COVID már elszigeteltebb helyeken terjed, nagyobb a lehetősége annak, hogy elterjedjen
A 2024-es évfolyam hozama minimálisan csökken
COVID-19 félelmek miatt néhány diák a 2025-ig való halasztást választja
Egészséges épületek szakértője ajánlásokat fogalmaz meg az iskolák újranyitásához
A Chan School’s Healthy Buildings Program vezetője szerint a legnagyobb kihívás a megfelelés lesz mindenki számára