Az információs és kommunikációs technológia (IKT) hatással lehet a diákok tanulására, ha a tanárok digitálisan képzettek és értik, hogyan kell beépíteni a tantervbe.
Az iskolák az IKT eszközök széles skáláját használják az információ kommunikációjára, létrehozására, terjesztésére, tárolására és kezelésére.(6) Egyes kontextusokban az IKT a tanítás-tanulás interakciójának szerves részévé is vált, olyan megközelítések révén, mint a krétatáblák felváltása interaktív digitális táblákkal, a diákok saját okostelefonjainak vagy más eszközeinek használata tanórai tanuláshoz, valamint a “fordított osztályterem” modell, ahol a diákok otthon, a számítógépen nézik az előadásokat, és a tantermi időt interaktívabb gyakorlatokra használják.
Ha a tanárok digitálisan jártasak és képzettek az IKT használatára, ezek a megközelítések magasabb rendű gondolkodási képességekhez vezethetnek, kreatív és személyre szabott lehetőségeket biztosítanak a tanulóknak a megértésük kifejezésére, és a tanulókat jobban felkészítik a társadalomban és a munkahelyen zajló folyamatos technológiai változásokra.(18)
A tervezőknek figyelembe kell venniük többek között a következő IKT-kérdéseket: a teljes költség-haszon egyenlet mérlegelése, a szükséges infrastruktúra biztosítása és fenntartása, valamint a beruházásoknak a tanári támogatással és más, az IKT hatékony használatát célzó politikákkal való összehangolása.(16)
Kérdések és vita
Digitális kultúra és digitális írástudás: A számítógépes technológiák és a digitális kultúra más aspektusai megváltoztatták az emberek életvitelét, munkáját, játékát és tanulását, hatással vannak a tudás és a hatalom felépítésére és elosztására világszerte.(14) A digitális kultúrát kevésbé ismerő diplomások egyre inkább hátrányos helyzetbe kerülnek a nemzeti és globális gazdaságban. A digitális írástudás – az információk keresésének, megkülönböztetésének és előállításának készségei, valamint az új média kritikus használata a társadalomban való teljes körű részvétel érdekében – ezért a tantervi keretek fontos szempontjává vált.(8)
Sok országban a digitális írástudást az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iskolai alkalmazásával építik ki. Az IKT néhány gyakori oktatási alkalmazása a következő:
- Gyermekenként egy laptop: Az olcsóbb laptopokat 1:1 alapon történő iskolai használatra tervezték, olyan jellemzőkkel, mint az alacsonyabb energiafogyasztás, az olcsó operációs rendszer, valamint a speciális átprogramozási és hálós hálózati funkciók.(42) A költségek csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére azonban a gyermekenkénti egy laptop biztosítása egyes fejlődő országok számára túl költséges lehet.(41)
- Tabletek: A táblagépek érintőképernyővel ellátott kis személyi számítógépek, amelyek billentyűzet vagy egér nélküli bevitelt tesznek lehetővé. Olcsó tanulási szoftverek (“alkalmazások”) tölthetők le a táblagépekre, ami sokoldalú taneszközzé teszi őket.(7)(25) A leghatékonyabb alkalmazások fejlesztik a magasabb rendű gondolkodási készségeket, és kreatív és egyéni lehetőségeket biztosítanak a tanulóknak a megértésük kifejezésére.(18)
- Interaktív táblák vagy intelligens táblák: Az interaktív fehér táblák lehetővé teszik a kivetített számítógépes képek megjelenítését, manipulálását, húzását, kattintását vagy másolását.(3) Ezzel párhuzamosan kézzel írt jegyzeteket lehet készíteni a táblára és elmenteni későbbi felhasználásra. Az interaktív fehér táblák inkább az egész osztályra kiterjedő oktatáshoz, mint a tanulóközpontú tevékenységekhez kapcsolódnak.(38) A tanulók elkötelezettsége általában nagyobb, ha az IKT az egész osztályteremben a tanulók rendelkezésére áll.(4)
- E-olvasók: Az e-olvasók olyan elektronikus eszközök, amelyek több száz könyvet képesek digitális formában tárolni, és egyre gyakrabban használják őket az olvasmányok terjesztésében.(19) A diákok – mind a gyakorlott olvasók, mind a vonakodó olvasók – pozitívan reagáltak az e-olvasók önálló olvasásra való használatára.(22) Az e-olvasók pozitív használathoz hozzájáruló jellemzői közé tartozik a hordozhatóság és a hosszú akkumulátor-üzemidő, a szövegre való reagálás és az ismeretlen szavak meghatározásának lehetősége.(22) Emellett számos klasszikus könyvcím ingyenesen elérhető e-könyv formájában.
- Flipped Classrooms: A flipped classroom modell, amely magában foglalja az otthoni előadást és gyakorlást a számítógép által irányított oktatáson keresztül, valamint az interaktív tanulási tevékenységeket az osztályban, lehetővé teheti a kibővített tantervet. A flipped classroomok tanulói tanulási eredményeiről kevés vizsgálat készült.(5) A diákok megítélése a flipped classroomokról vegyes, de általában pozitív, mivel jobban kedvelik a kooperatív tanulási tevékenységeket az órán, mint az előadást.(5)(35)
ICT és a tanári szakmai fejlődés.(5)(35)
ICT and Teacher Professional Development: A tanároknak speciális szakmai fejlődési lehetőségekre van szükségük annak érdekében, hogy növeljék képességeiket az IKT használatára a formatív tanulásértékelés, az egyénre szabott oktatás, az online forrásokhoz való hozzáférés, valamint a tanulói interakció és együttműködés elősegítése érdekében.(15) Az ilyen IKT-képzésnek pozitívan kell befolyásolnia a tanárok általános hozzáállását az IKT-hoz az osztályteremben, de konkrét útmutatást is kell adnia az IKT tanítására és tanulására vonatkozóan az egyes tudományágakon belül. E támogatás nélkül a tanárok hajlamosak az IKT-t készségalapú alkalmazásokra használni, ami korlátozza a diákok tudományos gondolkodását.(32) Ahhoz, hogy a tanárokat támogassák tanításuk megváltoztatásában, az oktatásirányítók, a tanfelügyelők, a tanárképzők és a döntéshozók számára is elengedhetetlen az IKT használatára vonatkozó képzés.(11)
Az IKT-beruházások előnyeinek biztosítása.(11)
Az IKT-beruházások előnyeinek biztosítása: Ahhoz, hogy az IKT-beruházások a tanulók javát szolgálják, további feltételeknek kell teljesülniük. Az iskolai politikáknak biztosítaniuk kell az iskolák számára az IKT minimálisan elfogadható infrastruktúráját, beleértve a stabil és megfizethető internetkapcsolatot és az olyan biztonsági intézkedéseket, mint a szűrők és a webhelyblokkolók. A tanári politikáknak az alapvető IKT-ismeretekre, az IKT pedagógiai célú használatára és a szakterület-specifikus felhasználásra kell irányulniuk.(21) Az IKT sikeres bevezetéséhez az IKT-nak a tantervbe való integrálása szükséges. Végül, a digitális tartalmakat helyi nyelven kell kidolgozni, és tükrözniük kell a helyi kultúrát.(40) Mindezekhez a kérdésekhez folyamatos technikai, emberi és szervezeti támogatásra van szükség az IKT-hoz való hozzáférés és hatékony használat biztosítása érdekében.(21)
Forráshiányos kontextusok: Az IKT birtoklásának teljes költségei jelentősek: többek között a tanárok és az adminisztrátorok képzése, a csatlakoztathatóság, a technikai támogatás és a szoftverek.(42) Az IKT osztálytermekbe való bevezetésekor a politikáknak fokozatos utat kell követniük, az infrastruktúra létrehozásával és a fenntartható és könnyen fejleszthető IKT bevezetésével.(16) Néhány országban az iskolák elkezdték lehetővé tenni, hogy a diákok saját mobiltechnológiát (például laptopot, táblagépet vagy okostelefont) hozzanak magukkal az osztályba, ahelyett, hogy minden diák számára biztosítanák ezeket az eszközöket – ez a megközelítés a Bring Your Own Device (1)(27)(34), azonban nem minden család engedheti meg magának a gyermekei számára az eszközöket vagy a szolgáltatási csomagokat.(30) Az iskoláknak biztosítaniuk kell, hogy minden diák egyenlően hozzáférjen a tanuláshoz szükséges IKT-eszközökhöz.
Inkluzív szempontok
Digitális szakadék: A digitális szakadék a digitális médiához és internethez való hozzáférés egyenlőtlenségeire utal mind az országokon belül, mind az országok között, valamint a média és az internet használatához szükséges digitális írástudással és készségekkel rendelkező és nem rendelkező emberek közötti szakadékra.(23)(26)(31) A digitális szakadék a világ legszegényebbjeinek társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeit teremti meg és erősíti meg. A szakpolitikáknak szándékosan át kell hidalniuk ezt a szakadékot, hogy a média, az internet és a digitális írástudás minden diákhoz eljusson, ne csak azokhoz, akiket a legkönnyebb elérni.
Kisebbségi nyelvi csoportok: Azok a diákok, akiknek az anyanyelve eltér az oktatás hivatalos nyelvétől, kisebb valószínűséggel rendelkeznek otthon számítógéppel és internetkapcsolattal, mint a többséghez tartozó diákok. Emellett kevesebb online anyag áll rendelkezésükre az anyanyelvükön, ami hátrányos helyzetbe hozza őket többségi társaikkal szemben, akik az IKT segítségével több információt gyűjtenek, előadásokat és dolgozatokat készítenek, és többet kommunikálnak.(39) Ugyanakkor az IKT-eszközök segíthetnek a kisebbségi nyelvű tanulók készségeinek fejlesztésében – különösen az oktatás hivatalos nyelvének elsajátításában – olyan funkciók révén, mint az automatikus beszédfelismerés, a hiteles audiovizuális anyagok elérhetősége és a chatfunkciók.(2)(17)
A különböző tanulási stílusú tanulók: Az IKT változatos lehetőségeket biztosíthat az információk befogadására és feldolgozására, a gondolatok értelmezésére és a tanulás kifejezésére. A tanulók több mint 87%-a vizuális és tapintási módokon tanul a legjobban, és az IKT segíthet ezeknek a tanulóknak abban, hogy az információt ne csak olvassák és hallják, hanem “megtapasztalják”.(20)(37) A mobileszközök olyan programokat (“alkalmazásokat”) is kínálhatnak, amelyek extra támogatást nyújtanak a speciális igényű tanulóknak, olyan funkciókkal, mint az egyszerűsített képernyők és utasítások, a menük és vezérlőfunkciók következetes elhelyezése, szöveggel kombinált grafikák, hangvisszacsatolás, a tempó és a nehézségi szint beállításának lehetősége, megfelelő és egyértelmű visszajelzés, valamint könnyű hibajavítás.(24)(29)