Hogyan írj problémafelvetést

Written by on in Articles

Miután azonosítottad a kutatási problémát a projektedhez, a következő lépés a problémafelvetés megírása. A hatékony problémafelvetés tömör és konkrét. Meg kell:

  • A problémát kontextusba kell helyeznie (mit tudunk már?)
  • Le kell írnia a pontos problémát, amellyel a kutatás foglalkozni fog (mit kell tudnunk?)
  • Meg kell mutatnia a probléma relevanciáját (miért kell tudnunk?)
  • Meg kell határoznia a kutatás céljait (mit fog tenni, hogy kiderítse?).)

Mikor kell problémafelvetést írni?

Vanak különböző helyzetek, amikor problémafelvetést kell írni.

A vállalkozásoknál és más szervezeteknél a problémafelvetés megírása a fejlesztési projektek fontos lépése. A világosan meghatározott és jól megértett probléma döntő fontosságú a hatékony megoldások megtalálásához és megvalósításához. Ebben az esetben a probléma-megállapítás általában egy önálló dokumentum.

A tudományos kutatásban a probléma-megállapítás megírása segíthet a kutatási probléma kontextusba helyezésében és jelentőségének megértésében. A problémafelvetés lehet több bekezdés hosszú, és szolgálhat a kutatási javaslatod alapjául, de lehet néhány mondatba sűrítve a dolgozatod vagy szakdolgozatod bevezetőjében is.

A problémafelvetés attól függően, hogy gyakorlati, valós problémával vagy elméleti, tudományos kérdéssel foglalkozol, másként fog kinézni. De minden problémafelvetés hasonló folyamatot követ.

1. lépés: A probléma kontextualizálása

A problémafelvetésnek a kutatási problémádat az adott kontextusba kell helyeznie, és némi hátteret kell adnia arról, hogy mit tudunk már róla.

Praktikus kutatási problémák

Gyakorlati kutatás esetén a helyzet konkrét részleteire koncentrálj:

  • Hol és mikor merül fel a probléma?
  • Kit érint a probléma?
  • Milyen kísérletek történtek a probléma megoldására?
Példa

A választási részvétel X régióban az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, ellentétben az ország más területeivel. Az Y szervezet által végzett felmérések szerint a 25 év alattiak és az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb a választási részvétel. Más régiókban történt néhány hatékony kísérlet e csoportok bevonására, és a legutóbbi két választáson A és B pártok fokozták kampánytevékenységüket X régióban, de ezek a beavatkozások még nem voltak jelentős hatással a választási részvételre.”

elméleti kutatási problémák

Az elméleti kutatás esetében gondoljon a tudományos, társadalmi, földrajzi és/vagy történelmi háttérre:

  • Mit tudunk már a problémáról?
  • A probléma egy bizonyos időszakra vagy földrajzi területre korlátozódik?
  • Hogyan határozták meg és vitatták meg a problémát a tudományos irodalomban?

Példa

Az elmúlt tíz évben a “gig-gazdaság” a munkaerőpiac egyre fontosabb szegmensévé vált. A 30 év alattiak nagyobb valószínűséggel vállalnak szabadúszó, szerződéses vagy nulla órás munkaviszonyt a hagyományos teljes munkaidős állások helyett. Az ennek az eltolódásnak az okait és következményeit vizsgáló kutatások a jövedelem, a munkaidő és a foglalkoztatási feltételek objektív mérésére összpontosítottak, de kevés olyan munka született, amely a fiatalok szubjektív tapasztalatait vizsgálta volna a gig-gazdasággal kapcsolatban.

Mit tehet a lektorálás a dolgozatodért?

A lektorok nem csak a nyelvtani és helyesírási hibákat javítják ki, hanem az írásodat is erősítik azzal, hogy biztosítják, hogy a dolgozatod mentes legyen a homályos megfogalmazásoktól, a felesleges szavaktól és a kínos megfogalmazásoktól.

Szerkesztési példa

2. lépés: Mutasd meg, miért fontos

A problémafelvetésnek a kutatás relevanciájára is ki kell térnie: miért fontos a probléma megoldása?

Ez nem azt jelenti, hogy valami úttörő vagy világmegváltó dolgot kell tenned. Sokkal fontosabb, hogy a probléma kutatható, megvalósítható legyen, és egyértelműen egy releváns kérdéssel foglalkozzon az Ön szakterületén.

Praktikus kutatási problémák

A gyakorlati kutatás közvetlenül kapcsolódik egy konkrét problémához, amely egy szervezetet, intézményt, társadalmi csoportot vagy a társadalmat szélesebb értelemben érinti. Hogy világossá tegye, miért fontos a kutatási problémája, felteheti magának a kérdést:

  • Mi fog történni, ha a problémát nem sikerül megoldani?
  • Ki fogja érezni a következményeket?
  • A probléma szélesebb körű jelentőséggel bír (pl. hasonló problémákkal találkozhatunk más kontextusokban is)?
Példa

Az alacsony választási részvételről kimutatták, hogy negatív kapcsolatban áll a társadalmi kohézióval és az állampolgári elkötelezettséggel, és számos európai demokráciában egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Ha a polgárok bizonyos csoportjai nem rendelkeznek politikai képviselettel, akkor idővel valószínűleg még inkább kirekesztetté válnak, ami a demokratikus intézményekbe vetett bizalom eróziójához vezet. E probléma kezelése gyakorlati előnyökkel jár a X régió számára, és hozzájárul e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez.

elméleti kutatási problémák

Néha az elméleti kérdéseknek egyértelmű gyakorlati következményei vannak, de néha relevanciájuk kevésbé nyilvánvaló azonnal. Annak megállapításához, hogy miért fontos a probléma, kérdezzük meg:

  • Hogyan fogja a probléma megoldása előmozdítani a téma megértését?
  • Milyen előnyökkel jár a jövőbeli kutatás számára?
  • A problémának közvetlen vagy közvetett következményei vannak a társadalomra nézve?
Példa

A gig-gazdasággal foglalkozó szakirodalomban ezeket az új foglalkoztatási formákat néha rugalmas aktív választásként, néha pedig kizsákmányoló utolsó lehetőségként jellemzik. Annak teljesebb megértéséhez, hogy a fiatalok miért vesznek részt a gig-gazdaságban, mélyreható kvalitatív kutatásra van szükség. A munkavállalók tapasztalataira való összpontosítás segíthet szilárdabb elméletek kidolgozásában a kortárs foglalkoztatás rugalmasságáról és bizonytalanságáról, valamint potenciálisan tájékoztathat a jövőbeli szakpolitikai célkitűzésekről.

3. lépés: Célok és célkitűzések meghatározása

Végezetül a problémafelvetésnek keretbe kell foglalnia, hogyan kívánja kezelni a problémát. Az Ön célja nem a végleges megoldás megtalálása kell, hogy legyen, hanem a probléma mögött meghúzódó okok felkutatása, és hatékonyabb megközelítéseket kell javasolnia a probléma kezelésére vagy megértésére.

A cél a kutatás általános célja. Általában főnévi igenévvel írják:

  • A tanulmány célja, hogy meghatározza…
  • Ez a projekt célja, hogy feltárja…
  • A célom, hogy megvizsgáljam…

A célok azok a konkrét lépések, amelyeket a cél elérése érdekében tesz:

  • Kvalitatív módszereket fogok alkalmazni a…
  • Felmérésekkel fogom összegyűjteni a…
  • A statisztikai elemzés segítségével a kutatás mérni fogja…
A gyakorlati kutatási célok és célkitűzések

A kutatás célja, hogy megvizsgálja a hatékony bevonási stratégiákat a választási részvétel növelése érdekében X régióban. Felmérések és interjúk segítségével azonosítja a nemválasztás legjelentősebb tényezőit, és kísérleteket végez a különböző stratégiák hatékonyságának mérésére.

elméleti kutatási célok és célkitűzések

A projekt célja, hogy jobban megértse a fiatalok tapasztalatait a gig-gazdaságban. Kvalitatív módszereket fogunk alkalmazni, hogy mélyreható betekintést nyerjünk a különböző iparágakban szabadúszó és nulla órás munkát végző 30 év alattiak motivációiba és meglátásaiba. Ezeket az adatokat a gig-gazdasággal kapcsolatos legújabb szakirodalom áttekintése és a munkaerő demográfiai változásainak statisztikai elemzése fogja kontextusba helyezni.

A céloknak és célkitűzéseknek közvetlenül a kutatási kérdésekhez kell vezetniük.

Tanulja meg, hogyan fogalmazzon meg kutatási kérdéseket

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.