Family Viviparidae

Campeloma crassula (korábban Campeloma subsolidum néven ismert)

Common name: Ponderous campeloma or Highland campeloma (Wu et al. 3).

Distribution: Az Ozark-fennsíkok vízelvezető rendszereiben található (Wu et al. 3).

Identifikációs jellemzők: Nagy héja van, amely akár 32,9 mm hosszú és 20,7 mm széles is lehet. A héj szürkészöldtől az olajzöldig terjedő színű, és szabálytalan vékony csíkokkal rendelkezik, amelyek vöröses vagy vörösesbarna színűek. A nyílás tojásdad alakú, körülbelül a héj hosszának fele (Wu et al. 3). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ezek a csigák bőségesen előfordulnak a folyók homokos alján, ahol beássák magukat. Ez ideális környezet számukra, mivel az áramlás elegendő a vízoszlop oxigénellátásához. Hogy ezek a csigák hogyan táplálkoznak, nem világos, azonban feltételezik, hogy szűrőtáplálkozásra képesek. Nagy az esélye annak is, hogy a csigák a folyófenék puha üledékének legelésével is táplálkozhatnak. A Campeloma-csigák állítólag parthenogenetikusak, ami azt jelenti, hogy a petesejt megtermékenyítése nélkül is képesek szaporodni. Emellett ovoviparosok, ami azt jelenti, hogy a peték az anya testében kelnek ki (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of The Ohio).

Lioplax sulculosa

Szakmai név: Furrowed lioplax (Wu et al. 3)

Elterjedés: Az Ohio édesvízi gasztropodái: A faj egyetlen említése a Meramec folyóból származik, amely St. Louis közelében folyik. Úgy tűnik, hogy ez a faj a nagyobb folyókat és az alföldi típusú élőhelyeket kedveli (Wu et al. 3)

Identifikációs jellemzők: A héj tojásdad, közepes méretű, és akár 25 mm-es is lehet. Vékony, és közepesen magas. A korai csigák karéjosak, míg a későbbi csigák lekerekítettek (szubkaréjosak). A nyílás tojásdad, a héj színe pedig a világos és a sötét olajzöld között változik (Wu et al. 3). A héj képe itt található.

Viviparus georgianus

Szokásos név: Banded mysterysnail (Wu et al. 4).

Eterjedés: Az Oregon megyei Eleven Point folyóban található. Történelmileg a Shannon megyei Current River rendszerben is megtalálható (Wu et al. 4).

Identifikációs jellemzők: A héj nagy, akár 45 mm-es is lehet, és szubgömb alakú, ami azt jelenti, hogy nem tökéletesen gömb alakú. A héj vékony, de nem törékeny, színe pedig a sárgászöldtől vagy az olajzöldtől a sötét barnászöldig terjedhet. Jellemzően legfeljebb 4 egyenletesen elosztott vöröses vagy barna színű sávot tartalmaz (Wu et al. 4).

Kiegészítő információk: A faj eredetileg Grúziában volt megtalálható (innen a neve), azonban ma már inkább északon fordul elő. Invazív fajként ma már az Egyesült Államok északkeleti részén, valamint Kanadában is megtalálható. Ez az invázió valószínűleg emberi eredetű. A V. viviparus európai populációi, amelyek közeli rokonságban állnak a V. georgianusszal, dokumentáltan szűrőtáplálkozással vagy ciláris táplálkozással táplálkoznak. A legeltetés szintén a táplálkozás egyik lehetősége. A V. georgianus pontos életciklus-mintázata nem világos, a különböző vizsgálatok eltérő eredményeket mutatnak (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Hydrobiidae család

Amnicola limosa

Szokásos név: Mud amnicola (Wu et al. 8).

Eterjedés: A Meramec folyóban, valamint a Missouri folyó Kansas City melletti mellékfolyóiban egyaránt megtalálható (Wu et al. 10).

Identifikációs jellemzők: A héj 4,0-5,0 mm magas, és magasabb, mint amilyen széles. A héj 4,5 szabályosan növekvő pörgeteggel rendelkezik. A nyílás tojásdad, és a héj magasságának körülbelül a fele. A szín a fehéres színtől a barnáig változhat (Wu et al. 8). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ezek a csigák legeléssel fogyasztják a táplálékot, és általában diatómákat és más perifitonokat esznek. Félszülősnek számítanak, ami azt jelenti, hogy haláluk előtt csak egyszer szaporodnak (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Antrobia culveri

Szokásos név: Tumbling Creek Cavesnail (Wu et al. 11)

Eterjedés: Troglodita (barlanglakó) faj, amelyről csak egyetlen patakból ismert, az Ozarks White River medencéjében lévő Tumbling Creek-barlangban található (Wu et al. 11).

Identifikációs jellemzők: A héj 1,9-2,3 mm magas, és valamivel magasabb, mint amilyen széles. Alacsony, kúp alakú csúcsa van, és 3,5 jól lekerekített pörgeteggel rendelkezik. A nyílás szubkör alakú. Végül a héj szubhialin, ami azt jelenti, hogy kissé áttetsző, ami a csigának halványsárga megjelenést kölcsönöz (Wu et al. 11).

Kiegészítő információk: Ez a faj mind állami, mind szövetségi szinten veszélyeztetettnek számít. Csak egy kis patakszakaszon, a Tumbling Creek barlangban, Missouri délnyugati részén található meg (Wu et al. 11). A NatureServe szerint az 1990-es években a mezőgazdasági lefolyás okozta szennyezés miatt ez a faj majdnem kipusztult. Ez is az egyetlen faj, amely monospecifikus az Antrobia nemzetségben, ami azt jelenti, hogy ez az egyetlen faj a nemzetségen belül (Wu et al. 11).

Cincinnatia integra

Közönséges név: Midland siltsnail (Wu et al. 14).

Eterjedés:

Identifikációs jellemzők: Történetileg valószínűleg az egész államban elterjedt volna, jelenleg azonban túlnyomórészt az Ozark-fennsík vízgyűjtő rendszereiben fordul elő (Wu et al. 14).

Identifikációs jellemzők: A héj kicsi, 5,0-6,0 mm magas, viszonylag vastag és tömör. A héj 5-6 domború pörgeteggel rendelkezik, és a nyílása tojásdad. A héj felülete fényes, színe a zöldes színtől a sárgásbarna vagy sötétebb színig terjedhet (Wu et al. 14). A héj képe itt található.

Probythinella emarginata

Szokásos név: delta hydrobe (Wu et al. 17).

Elterjedés: A Meramec folyóban és a Missouri folyó mellékfolyóinak alsó régióiban található (Wu et al. 17).

Identifikációs jellemzők: A héj 3,0-5,0 mm-es, szélessége körülbelül a magasság 0,7-szerese. A héj alakja a gömbölydedtől (gömbölyű) a szubcilindrikusig változhat. A héj 4-5 pörgeteggel rendelkezik, színe pedig fehér, szürke vagy barnásbarna lehet. A nyílás szubovát, és körülbelül 40%-ban olyan magas, mint a héj (Wu et al. 17). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Úgy tűnik, hogy ez a faj többnyire 10 lábnál nagyobb vízmélységben fordul elő. Legeléssel táplálkoznak, ami azt jelenti, hogy a sziklák felszínét legelik táplálékért. Nem specifikusak semmilyen apró részecskére. A P. emarginata kétlaki, a hímeknek a nyakukból kiemelkedő péniszük van (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of The Ohio).

Marstonia scalariformis (korábban Pyrgulopsis scalariformis néven ismert)

Szokásos név: Moss pyrg (Wu et al. 21).

Eterjedés: A Meramec folyóban található (Wu et al. 21).

Identifikációs jellemzők: A héj 3,5-4,7 mm magas, és a báb alakútól a kúp alakúig terjedhet. A héjnak 5,5-6,0 csigája van, a korai csigák lekerekítettek, a későbbi csigák pedig majdnem laposak. A nyílás prosocline, és a héj színe világosbarna (Wu et al. 21). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: A NatureServe szerint ez a csigafaj kritikusan veszélyeztetett, és az S1 kategóriába tartozik. Missouri és Alabama az egyetlen 2 állam, ahol élő mintákat gyűjtöttek a közelmúltban.

Somatogyrus rosewateri

Szokásos név: Chert pebblesnail vagy Elk pebblesnail (Wu et al. 22).

Elterjedés: Ez a faj az Elk folyó középső szakaszán endemikus, a Ginger Blue környékétől egészen McDonald megye közelébe (Wu et al. 22).

Identifikációs jellemzők: A héj körülbelül 4,2 mm magas és szubglobózus. A héjnak 4,5 csigája és egy protoconch (lárvaburok) van, amely sok finom spirált és barázdát tartalmaz. A héj színe zöldes, azonban fontos megjegyezni, hogy ez a faj narancssárgás, vagy akár barnás színűnek is tűnhet, amit a csiga köpenyének a szubhialin (üveges/átmenetes) héjon keresztül láthatóvá válása okoz (Wu et al. 22).

Kiegészítő információk: Ennek a fajnak külön hím és nőstény neme van. A nőstények nagyobbak is, mint a hímek, és feltételezhetően több nőstény van, mint hím. A nőstények a tojásokat egyenként rakják szilárd iszapba vagy talajba (Wu et al. 22).

Pomatiopsidae

Pomatiopsis lapidaria

Szakmai név: Slender walker (Wu et al. 23).

Eterjedés: Az egész államban megtalálható, azonban az élőhelyi preferenciák miatt vannak lokális előfordulásai (Wu et al. 23).

Identifikációs jellemzők: A héj 3,5-4,7 mm magas, és alakja a pupiformtól (báb alakú) a keskeny kúp alakúig változhat. A héjnak 5,5-6,0 csigája van, a korai csigák lekerekítettek, a későbbi csigák pedig majdnem laposak. A nyílás prosocline. A héj színe világosbarna (Wu et al. 23). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ez a faj kétéltű, ami azt jelenti, hogy nemcsak a víztestekben, hanem nedves talajon, valamint a nádasok, nádasok és nádszálak szárán és levelein is megtalálható. Valójában gyakrabban fordul elő a vízen kívül, mint a vízben (Wu et al. 23). Ez a faj is ivarilag dimorf, ami azt jelenti, hogy külön hím és nőstény nem létezik, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. Ez a faj inkább egypetéjű tojásokat rak, mint nagy fürtökben (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Family Pleuroceridae

Leptoxis arkansensis

Common name: Arkansas mudalia (Wu et al. 27).

Distribution: Csak Missouri középső-déli részén, a White River North Fork vízgyűjtő rendszerében található. Ez az egyetlen faj a nemzetségében (Leptoxis), amely a Mississippi folyótól nyugatra ismert (Wu et al. 27).

Identifikációs jellemzők: A héj a mérsékelten kicsiktől a kb. 10 mm-es méretig változhat. Kúp alakú, és mélyedő toronnyal rendelkezik. Fontos megjegyezni, hogy egyes csigák a héj eróziója miatt tojásdadnak vagy szubglobózusnak tűnhetnek. A nyílás szubkör alakú. Színe a barnától a barnáig változhat, és néha zöldtől a feketéig terjedhet. Emellett az egyszínűtől a változóan sávozottig változhat (Wu et al. 27). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: A NatureServe szerint ez a csigafaj kritikusan veszélyeztetett, és az S1 kategóriába tartozik. Missouri és Arkansas az egyetlen 2 állam, ahol a közelmúltban élő mintákat gyűjtöttek. Ez a faj (egy másik Leptoxis nemzetségbeli fajjal együtt) nem nagy fészekaljakban, hanem egyesével rakja tojásait.

Pleurocera acuta

Common name: Sharp hornsnail (Wu et al. 28).

Distribution: Gyakran megtalálható az Ozark-fennsík patakjaiban. A Mississippi folyóban és annak néhány mellékfolyójában is megtalálható az állam északkeleti részén (Wu et al. 28).

Identifikációs jellemzők: A héj magas és meglehetősen keskeny, lapos és enyhén domború pörgeteggel. A nyílás szubromboideális (ami azt jelenti, hogy kissé romboid alakú). A héj színe a barnától a barnáig terjedhet, és az egyszínűtől a sávosig változhat (Wu et al. 28).

Kiegészítő információk: Ez a faj legeléssel táplálkozik, és vörös és zöld algák, valamint desmidák és diatómák keverékét fogyasztja. Ez a faj is téli álmot alszik, amikor a hőmérséklet 5ºC (41ºF) alá csökken. Tavasszal újra előbújik, hogy ikrákat rakjon. Az ikrák kikelése körülbelül 2 hétig tart (Dillon és Kohl).

Lymnaeidae család

Stagnicola elodes

Szokásos név: mocsári tócsiga (Wu et al. 40).

Elterjedés: a mocsári tócsiga (Wu et al. 40): Kizárólag az ártéri régió felső és alsó Missouri körzetében található

Identifikációs jellemzők: A héj a közepestől a nagyméretűig terjedhet, és akár 32 mm-nél nagyobb is lehet. A törékenytől a szilárdig terjedhet. A színe általában az olajbarnától a barnáig terjedő színű (Wu et al. 40). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ezek a csigák éves életciklussal rendelkeznek. Hideg vagy száraz időben a laza szerves anyagba ássák be magukat, és a tavaszi esők idején bújnak elő. Ebben az időszakban szaporodnak. Táplálékuk nagyobb algák és élő mikrofiták szövetei (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Pseudosuccinea columella

Szakmai név: Mimic lymnaea vagy American ribbed fluke snail (Wu et al. 40).

Distribution: Az egész Alföldön, az Ozark délkeleti körzetében, valamint a Mississippi és Alsó-Missouri körzetében a prérin található (Wu et al. 41).

Identifikációs jellemzők: A héj a közepestől a nagyméretűig terjedhet, és 14,5 és 19,0 mm között lehet. Vékony és törékeny. A héj is átlátszó, és a felületét spirális vonalak borítják. A nyílás a tojásdadtól a kerek tojásdadig terjedhet. A héj szubhialin, és a színe a fehértől a barnáig terjedhet (Wu et al. 41)..

Kiegészítő információk: Nem biztos, hogy ez a csiga hogyan fogyasztja a táplálékot, azonban olyan “trofikus apparátussal” rendelkezik, amely jól alkalmas fonalas algák, és makrofitok fogyasztására. Ismert, hogy köztes gazdája a trematodáknak, amely egy parazita rovar, amely a haszonállatokban, sőt néha az emberekben is okozhat fascioliasis néven ismert fertőzést (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Family Physidae

Physa gyrina

Common name: Tadpole physa (Wu et al. 46).

Distribution: Széles körben elterjedt Missouri államban (Wu et al. 46).

Identifikációs jellemzők: A héj közepes méretű és tojásdad, de hosszúkás. A felszínen egyenletesen kirajzolódnak a domború vonalak, és a héj a simától a durva és mállottig terjedhet. A nyílás keskeny tojásdad alakú. A héj színe a fehéres színtől a barnáig vagy gesztenyeszínűig terjedhet (Wu et al. 46).

Kiegészítő információk: A Physa gyrina “táplálkozási és élőhelyi generalistának” számít, és sokféle környezeti feltétel között képes boldogulni. Ez a faj detrituszt, diatómákat, fonalas algákat, gombákat, valamint élő állati és érrendszeri növényi anyagokat fogyaszt. A P. gyrina számos különböző alkalmazkodást fejlesztett ki, hogy megvédje magát a ragadozókkal szemben. A ragadozókat a vízben található “kémiai jelzések” segítségével képes felismerni. Hogy megvédje magát, a csiga olyan “strukturálisan összetett” élőhelyekre kúszik, amelyek védelmet nyújtanak. Ezenkívül ez a faj fenotípusos plaszticitást mutat e ragadozói nyomás alapján. Azokon a területeken, ahol a halak összezúzzák a csiga héját, a P. gyrina vastagabb héjjal fejlődött. A rákoktól sűrűn lakott területeken a P. gyrina úgy fejlődött, hogy kisebb nyílásai legyenek, hogy a rákok ne tudják olyan könnyen kiszedni a csigát a héjából (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).

Planorbidae család

Gyraulus parvus

Szokásos név: Ash gyro (Wu et al. 65).

Elterjedés: Wu et al. 65): Széles körben elterjedt Missouri államban (Wu et al. 66)

Identifikációs jellemzők: A héj vékony, kicsi, és csak 7 mm átmérőt ér el. A héjnak 4-5 pörge van, amelyek gyorsan növekednek, a nyílás pedig kerek, egyszerű peremmel. A héj felszíne sima, félig áttetsző, fehér vagy szürke színű (Wu et al. 66).

Helisoma trivolvis

Szokásos neve: Marsh ramshorn (Wu et al. 69).

Elterjedés: Széles körben elterjedt Missouri államban (Wu et al. 69).

Identifikációs jellemzők: A héj közepes méretű és magas, és általában világosbarna színű. Nagy nyílással rendelkezik, amely lunátus (félhold alakú) vagy hold alakú (Wu et al. 69). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ez a faj mind ki-kereszteződéssel, mind önmegtermékenyítéssel képes szaporodni. A faj nagy és gömbölyded héja miatt állandóan légbuborék van benne, ami azt jelenti, hogy állandóan felhajtóerővel rendelkezik. Emiatt gyakran megtalálható a növényzet között lebegve. Nagyon erős “trofikus apparátussal” rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy makrofita szöveteket, sőt még salátát is fogyasszon. Nem specifikusan perifitont is képes legelni. Végül számos neurobiológiai kísérletben modellorganizmusként használták (Dillon et al., 2018).

Planorbula armigera

Szokásos neve: vastagszájú kosszarvú (Wu et al. 76).

Elterjedése: Putnam megyében a Chariton folyó környékén, valamint a délkeleti alföldi régióban és a Mississippi folyó melletti megyékben található (Wu et al. 76).

Identifikációs jellemzők: A héj kicsi, mindössze 7,4 mm átmérőjű. A héj 5 pörgeteggel rendelkezik, és a nyílás szublunáris alakú. A héj színe általában barna (Wu et al. 76). A héj képe itt található.

Kiegészítő információk: Ez a faj nagyon jól alkalmazkodik a különböző kémhatású vizekhez. Képes aestivációra abban az esetben, ha az élőhelyek túl szárazak. Ez azt jelenti, hogy a nedvesség megőrzése érdekében nyálkahártya-szerű anyaggal képes lezárni a nyílását, majd inaktívvá válik (Dillon et al., The Freshwater Gastropods of North America Volume 1: Atlantic drainages, Georgia through Pennsylvania).