A fluorozott szénhidrogének (HFC-k) az elsősorban hűtésre és hűtésre használt ipari vegyi anyagok csoportja. A HFC-ket a sztratoszférikus ózonréteget lebontó anyagok helyettesítésére fejlesztették ki, amelyeket az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv értelmében jelenleg fokozatosan megszüntetnek.
Más HFC-k nagyon erős üvegházhatású gázok, és jelentős részük rövid élettartamú éghajlatszennyező anyag, amelynek élettartama 15 és 29 év között van a légkörben.
Noha a HFC-k jelenleg az összes üvegházhatású gáz mintegy 1%-át teszik ki, a globális felmelegedésre gyakorolt hatásuk tömegegységenként több százszor vagy ezerszer nagyobb lehet, mint a szén-dioxidé. Új szabályozás hiányában a HFC-fogyasztás az előrejelzések szerint 2020-ra megduplázódik, és a kibocsátások az évszázad közepére jelentősen hozzájárulhatnak a légkör sugárzási kényszeréhez.
A Montreali Jegyzőkönyv szerinti HFC-k fokozatos csökkentését célzó Kigali módosítás 2019-ben lépett hatályba. A módosítás értelmében az országok vállalják, hogy a következő 30 évben több mint 80%-kal csökkentik a HFC-k gyártását és fogyasztását, hogy 2050-ig több mint 70 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel egyenértékű kibocsátást – és az évszázad végéig akár 0,5 °C-os felmelegedést – elkerüljenek. Számos ágazatban rendelkezésre állnak megoldások a nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező HFC-k kiváltására és a kibocsátás csökkentésére.
| 3,790x | 10-15% | 29 év | 5.6 milliárd |
| A leggyakoribb HFC 3,790-szer károsabb az éghajlatra, mint a szén-dioxid 20 év alatt |
A HFC-k kibocsátása évente 10-15%-kal nő |
A HFC-k akár 29 évig is a légkörben maradnak | Az épületekben lévő légkondicionálók globális állománya 5.6 milliárdra nő 2050-re, ami azt jelenti, hogy a következő 30 évben minden másodpercben 10 új készüléket adnak el |
A HFC-ket teljes egészében az ember állítja elő. Elsősorban a hűtésben, légkondicionálásban, szigetelőhabokban és aeroszol hajtógázokban való felhasználásra gyártják őket, kisebb mértékben oldószerként és tűzvédelemre is használják őket. A legtöbb HFC-t a berendezések tartalmazzák, így a kibocsátás a kopás, a hibás karbantartás vagy a termék élettartamának végén bekövetkező szivárgás eredménye.
A HFC-ket csak az 1990-es évek eleje óta forgalmazzák, és a légkörben jelenleg csak kis mennyiségben fordulnak elő. Ugyanakkor a leggyorsabban növekvő üvegházhatású gázok közé tartoznak, ami nagyrészt a hűtés és légkondicionálás iránti növekvő keresletnek köszönhető, különösen a fejlődő országokban. E gázok kibocsátása évente 10-15%-kal nő, ami öt-hét évente megduplázódást okoz.
A HFC-k erős üvegházhatású gázok, amelyek tömegegységenként több százszor, akár ezerszer nagyobb mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, mint a szén-dioxid (CO2). Egy nemrégiben készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a nagy GWP-vel rendelkező HFC-k alacsony GWP-vel rendelkező alternatívákkal való helyettesítése 2050-ig 0,1°C-os felmelegedést tudna elkerülni. A Montreali Jegyzőkönyv szerinti gyors cselekvés korlátozhatná a HFC-k növekedését, és 2100-ig akár 0,5°C-os felmelegedést is elkerülhetne.
A HFC-k leghatékonyabban termelésük és fogyasztásuk fokozatos csökkentésével szabályozhatók.
A HFC-k mérsékléséből származó közvetlen éghajlati előnyök mellett a globális HFC-csökkentés közvetett előnyökkel is járhat a hűtőgépek, légkondicionálók és más, ezeket a vegyi anyagokat használó termékek és berendezések energiahatékonyságának javulásán keresztül. Ezek a hatékonyságnövekedések a CO2 és más légszennyező anyagok kibocsátásának csökkenéséhez is vezethetnek.
HIDROFluorszénhidrogének (HFC-k) – 56%-os kibocsátáscsökkentési potenciál 2050-ig (a Kigali módosítás szerinti politikák végrehajtását követően)
|
HŰTÉS ÉS HŰTÉS |
|
Még több ellenőrző intézkedés
.