A glicin nyugtató hatással van az agyra – segít lecsendesedni és felkészülni az alvásra. Gátló neurotranszmitterként betöltött szerepe hosszú évek folyamatos kutatómunkája során bontakozott ki.

A glicin könnyen az egyik legsokoldalúbb aminosav, a fehérjék építőelemeként szolgál (a kollagén, a szervezetünkben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje egyharmada glicin), és nagymértékben hasznosul a hem előállításához, a DNS- és RNS-szintézishez, a glutationképzéshez, valamint a szervezet metilációs reakciók kapacitásainak gazdagításához .

Alvási problémák

Az embernek szüksége van alvásra. Ez alapvető emberi szükségletünk. Túl sokunknak vannak alvásproblémái. Nyugtalanul feküdni, bárányokat számolni, a zöld számok ellenséges ragyogását figyelni, félni az alvás hiányától – az alváshiányos kétségbeesésnek ez a rettegett forgatókönyve túlságosan is ismerős. Mondanunk sem kell, hogy az alvásproblémák elterjedt egészségügyi problémává váltak, és a kutatások azt mutatják, hogy az alváshiány a szellemi kompetenciától kezdve a krónikus betegségek és a rák fokozott kockázatáig mindenre hatással van.

A glicin elősegíti az alvást anélkül, hogy megváltoztatná az alvás architektúráját

Amikor lefekvés előtt 3 g glicint adtak olyan emberi önkénteseknek, akik folyamatosan nem kielégítő alvást tapasztaltak, az alvásuk javult . Az alvásvizsgálatokban alkalmazott poliszomnográfia, egyfajta diagnosztikai eszköz segítségével kimutatták, hogy a glicin lerövidíti az elalváshoz szükséges időt és stabilizálja az alvási állapotot, az alvás architektúra megváltozása nélkül, ellentétben a hagyományos hipnotikus gyógyszerekkel. A glicin elősegítette a normális éjszakai alvásciklusokat, a mélyebbtől a sekélyebbig, nagyon kevés megszakítással.

A glicin csökkenti a testmaghőmérsékletet

Mi lehet tehát ebben az apró aminosavban, ami ilyen erőteljesen hozzájárulhat egy olyan összetett folyamat szabályozásához, mint az alvás? Először is, a szájon át bevitt glicin könnyen eljut az agyba – a glicin transzportereken keresztül könnyen átjut a vér-agy gáton . Az agyba jutva a glicin a glutamát NMDA receptorokat célozza meg a suprachiasmatikus magban (SCN) – a központi idegrendszer 24 órás biológiai órájában, amely szabályozza, hogy mikor akarunk aludni és ébren lenni.

Az SCN NMDA receptorainak modulálásával a glicin az egész testben értágulást idéz elő, hogy elősegítse a testmaghőmérséklet csökkentését . Az alvás és a testhőmérséklet összefonódik – cirkadián oszcillációjában a testhőmérséklet az alvás kezdete előtt csökken, és az éjszaka folyamán tovább csökken, elérve a mélypontját körülbelül 2 órával az alvás kezdete után, és fokozatosan emelkedik, amikor az ember felébred . A hőmérséklet csak egy a sok 24 órás ritmus közül, amelyet testünk a nap folyamán és az éjszaka közeledtével tapasztal – a csökkenés fontos az alvás megindulásához. A glicin hőszabályozásra gyakorolt hatása hasonló a gyakori vényköteles altatószerekéhez, amelyek szintén a testmaghőmérséklet csökkentésével hatnak az alvás elősegítése érdekében .

Az alvást elősegítő, táplálékalapú vagy gyógyszeres altatók közül sok mással ellentétben, amelyek elősegítik az elalvást és másnap nyűgösek maradnak, a glicin valóban korrigálja a fáradtság és az álmosság érzését napközben.

A további mechanizmusok, amelyekre a glicin támaszkodhat az alvás elősegítése érdekében, magukban foglalják az orexin neuronok – az “ébrenlét” neuronok – gátlását (amelyek hiánya a narkolepsziában feltételezhető) . Ennek a folyamatnak a teljes megvilágításához azonban még több kutatásra van szükség.

A glicin javítja a nappali teljesítményt

Itt jön az izgalmas rész – ellentétben sok alvássegítővel, legyen az nutraceutical vagy gyógyszeres, amelyek elősegítik az alvást és másnap groggyé tesznek, a glicin valóban korrigálja a fáradtság és az álmosság érzését napközben . Az alváskorlátozott önkéntesek, akik ébredés után glicint kaptak, jobb reakcióidőt mutattak a pszichomotoros éberségi tesztben a placebocsoporthoz képest, és arról számoltak be, hogy frissnek érezték magukat.

A glicin szabályozza a nappali ébrenlétet

A glicinről kiderült, hogy hozzájárul egy másik cirkadián folyamathoz – az argininvazopresszin – az SCN-ben termelt neuropeptid – expressziójának serkentéséhez. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a glicinnel kezelt csoportban az arginin-vazopresszin expressziós szintje napközben megnőtt .

Az arginin-vazopresszin a hipotalamusz biológiai órájának kimeneti jeleként szolgál, a hipotalamusz-hypophysis-mellékvese (HPA) és hipotalamusz-hypophysis-gonád (HPG) tengelyeket és a vegetatív idegrendszert érintő cirkadián folyamatok fontos modulátora . Konkrétan a HPA tengelyt illetően az arginin-vazopresszin szinergikusan jelez a kortikotropin felszabadító hormonnal (CRH), hogy elősegítse az adrenokortikotrop hormon (ACTH) felszabadulását, hogy végül a mellékvesék kortizoltermelését indítsa be, hozzájárulva ezzel az ébrenléti állapothoz .

Az alvás nem csak a pihenés ideje. Ez egy aktív folyamat a méreganyagok kitisztítására és a szabad gyökök által károsított agysejtek javítására . Gondoljunk az alvásra úgy, mint egyfajta idegi fertőtlenítésre – alvás közben az agyi anyagcsere-folyamatok hulladéktermékei eltávolításra kerülnek az agysejtek közötti apró terekből, ahol felhalmozódhatnak . Az alvás tehát egyfajta erőtisztítás, amely helyreállítja és megfiatalítja agyunkat az optimális működés érdekében . Figyelembe véve a glicin kiemelkedő szerepét a méregtelenítési folyamatokban, a jövőbeli kutatások során izgalmas lenne látni, hogy a glicin milyen további folyamatokat segít szabályozni az egészséges agy támogatása érdekében.

Related Resources

• Blog: A GABA & alvászavarok közötti kapcsolat
• Blog: M.A. Razak, P.S. Begum, B. Viswanath, S. Rajagopal, Multifarious Beneficial Effect of Nonessential Amino Acid, Glycine: A Review, Oxid Med Cell Longev 2017 (2017) 1716701.

  M.F. McCarty, J.H. O’Keefe, J.J. DiNicolantonio, Dietary Glycine Is Rate-Limiting for Glutathione Synthesis and May Have Broad Potential for Health Protection, Ochsner J 18(1) (2018) 81-87.

  W.I. Yamadera, K.; Chiba, S.; Bannai, M.; Takahashi, M., Nakayama, K, Glycine ingestion improves subjective sleep quality in human volunteers, correlating with polysomnographic changes, Sleep and Biological Rhythms 5 (2007).

  A. Kurolap, A. Armbruster, T. Hershkovitz, K. Hauf, A. Mory, T. Paperna, E. Hannappel, G. Tal, Y. Nijem, E. Sella, M. Mahajnah, A. Ilivitzki, D. Hershkovitz, N. Ekhilevitch, H. Mandel, V. Eulenburg, H.N. Baris, Loss of Glycine Transporter 1 Causes a Subtype of Glycine Encephalopathy with Arthrogryposis and Mildly Elevated Cerebrospinal Fluid Glycine, Am J Hum Genet 99(5) (2016) 1172-1180.

  N. Kawai, N. Sakai, M. Okuro, S. Karakawa, Y. Tsuneyoshi, N. Kawasaki, T. Takeda, M. Bannai, S. Nishino, The sleep-promoting and hypothermic effects of glycine are mediated by NMDA receptors in the suprachiasmatic nucleus, Neuropsychopharmacology 40(6) (2015) 1405-16.

  M. Bannai, N. Kawai, New therapeutic strategy for amino acid medicine: glycine improves the quality of sleep, J Pharmacol Sci 118(2) (2012) 145-8.

  R.R. Markwald, T.L. Lee-Chiong, T.M. Burke, J.A. Snider, K.P. Wright, Jr, Effects of the melatonin MT-1/MT-2 agonist ramelteon on daytime body temperature and sleep, Sleep 33(6) (2010) 825-31.

  E.E. Elliot, J.M. White, The acute effects of zolpidem compared to diazepam and lorazepam using radiotelemetry, Neuropharmacology 40(5) (2001) 717-21.

  M. Hondo, N. Furutani, M. Yamasaki, M. Watanabe, T. Sakurai, Orexin neurons receive glycinergic innervations, PLoS One 6(9) (2011) e25076.

  M. Bannai, N. Kawai, K. Ono, K. Nakahara, N. Murakami, The effects of glycine on subjective daytime performance in partially sleep-restricted healthy volunteers, Front Neurol 3 (2012) 61.

  A. Kalsbeek, E. Fliers, M.A. Hofman, D.F. Swaab, R.M. Buijs, Vasopressin and the output of the hypothalamic biological clock, J Neuroendocrinol 22(5) (2010) 362-72.

  H.K. Caldwell, E.A. Aulino, K.M. Rodriguez, S.K. Witchey, A.M. Yaw, Social Context, Stress, Neuropsychiatric Disorders, and the Vasopressin 1b Receptor, Front Neurosci 11 (2017) 567.

  A.R. Eugene, J. Masiak, The Neuroprotective Aspects of Sleep, MEDtube Sci 3(1) (2015) 35-40.

  L. Xie, H. Kang, Q. Xu, M.J. Chen, Y. Liao, M. Thiyagarajan, J. O’Donnell, D.J. Christensen, C. Nicholson, J. J. Iliff, T. Takano, R. Deane, M. Nedergaard, Sleep Drives Metabolite Clearance from the Adult Brain, Science 342(6156) (10/18/2013) 373-377.

  A.R. Mendelsohn, J. W. Larrick, Sleep facilitates clearance of metabolites from the brain: glymphatic function in aging and neurodegenerative diseases, Rejuvenation Res 16(6) (2013) 518-23.