Abstract

Célok és célkitűzések: Az elhízott gyermekeknél fennáll az obstruktív alvási apnoe (OSAS) kockázata, melynek prevalenciája akár 19% is lehet (Verhulst S. et al 2008). Az adenotonsilláris hipertrófia nem korrelál az OSAS súlyosságával ezeknél a gyermekeknél, és az elhízás az adenotonsillektómiát (ATE) követő tartós OSAS kockázati tényezője (Bhattacharjee R et al. 2010). Megvizsgáltuk a felső légúti (UA) obstrukcióhoz hozzájáruló anatómiai tényezőket elhízott OSAS-os gyermekeknél.

Módszerek: Minden betegnél gyógyszerindukált szedációs endoszkópiát (DISE) végeztünk. Megvizsgálták az UA-t, és dokumentálták az obstrukció vagy hipotónia helyét (helyeit). A kezelési döntések a poliszomnográfiás adatokon és a DISE során tett megállapításokon alapultak. A testsúlycsökkentés minden gyermeknél a kezelés része volt.

Eredmények: 13 gyermek adatai állnak rendelkezésre, életkoruk 11,2 év (8,7-13,6), BMI 28,4 kg/m2 (25,1-33,9), obstruktív apnoe/hypopnoe index (oAHI) 8,9/óra (4,8-17,8). Hétnek volt korábbi UA-műtétje. A műtéti szempontból naiv gyermekeknél az obstrukció az adenoidok és a mandulák szintjén fordult elő, és 5/6-ban UA-hypotóniával járt együtt.

A nyelvalap részleges vagy teljes obstrukcióját 6/7 olyan gyermeknél dokumentálták, akiknél korábbi UA-műtétet végeztek. Jelentős mandulaelzáródás ¾-nél fordult elő korábbi adenotómiával, és ezeket a gyermekeket tonsillektómiával kezelték.

Következtetések: A korábbi UA-műtét nélküli elhízott gyermekek többségénél az adenotonsilláris hipertrófiával együtt a hypotonia is hozzájárult az UA obstrukciójához. A korábbi UA-műtéttel rendelkezőknél a nyelvalap elzáródása volt a legfontosabb lelet, ami összhangban van a nem elhízott, ATE-s gyermekeknél kapott adatokkal.