A. Az azonnali válasz:

1. (1-7) Az Úr látja a maradék sekélyes bűnbánatát.

“Azok kerestek engem, akik nem kértek engem,
azok találtak meg, akik nem kerestek engem.
Ezt mondtam: “Itt vagyok, itt vagyok”
Egy olyan népnek, amelyet nem hívtak nevemen.
Kinyújtottam kezemet egész nap a lázadó népre,
Aki nem jó úton jár,
A saját gondolataik szerint;
Egy nép, amely szüntelenül haragra ingerel Engem, szemem láttára;
Aki kertekben áldoz,
és téglaoltárokon tömjénez;
Akik a sírok között ülnek,
és a sírokban töltik az éjszakát;
Akik disznóhúst esznek,
és undorító dolgok leve van az edényeikben;
Akik azt mondják: “Tartsd magadban,
ne közeledj hozzám,
mert én szentebb vagyok nálad!’
Ezek füstöt jelentenek az orromban,
Tüzet, amely egész nap ég.
“Íme, meg van írva előttem:
Nem hallgatom el, hanem megfizetek-
Megfizetem kebelükbe-
a ti vétkeiteket és atyáitok vétkeit együtt,
mondja az Úr,
“Akik tömjéneztek a hegyeken
és káromoltak engem a hegyeken,
ezért kebelükbe mérem korábbi cselekedeteiket.”

a. Engem kerestek azok, akik nem kértek Engem: A babiloni zsidó száműzöttek voltak a példái azoknak, akik valóban keresték az Urat; de nem találták meg Őt, mert többnyire őszintétlenül keresték Őt. Mégis, Istent azok találták volna meg, akik nem keresték Őt – nevezetesen a pogányok.

i. Ézsaiás 63:7-64:12 a maradék imája, amely Ézsaiás prófétán keresztül hangzik el. Ez az egyik legszebb és legmeghatóbb ima a Bibliában. Mégis úgy tűnik, hogy nem reprezentálja a Babilonban élő zsidó száműzöttek szívét. Itt Isten ahhoz a szívhez szól, egy sekélyes bűnbánattal rendelkező szívhez.

ii. Pál idézi ezt a részt a Róma 10:20-21-ben: Ézsaiás azonban nagyon merészen mondja: “Azok találtak meg, akik nem kerestek engem; azoknak lettem nyilvánvalóvá, akik nem kértek engem”. Izraelnek pedig ezt mondja: “Egész nap kinyújtottam kezemet egy engedetlen és ellenszegülő népre”. Ezek valóban merész szavak voltak Ézsaiástól, “olyan merészek, mondják Origenész és mások, hogy többek között ezért is fűrészelték szét méltatlan honfitársai”. (Trapp)

b. Egész nap kinyújtottam kezemet a lázadó nép felé: Nem arról volt szó, hogy az Úr semmibe vette volna a babiloni zsidó száműzötteket és a hozzájuk hasonlókat. Egész nap kinyújtotta a kezét feléjük. Néhányan válaszoltak (mint Dániel, vagy mint az Ézsaiás 63:7-64:12-ben prófétikusan imádkozó), de a legtöbbjük lázadó nép volt.

c. Akik nem jó úton járnak, saját gondolataik szerint: Ez határozza meg, hogy mit jelent lázadó népnek lenni – egyszerűen azt, hogy olyan úton járnak… a saját gondolataik szerint. A saját bölcsességünkben, a saját ítélőképességünkben, a saját gondolkodásunkban bízni azt jelenti, hogy a lázadó nép közé tartozunk.

i. Ez a gondolat a Szentírásban több helyen is megismétlődik. A Bírák könyvében a kor gonoszságát jellemző mondat mutatja ezt: mindenki azt tette, ami a saját szemében helyes volt (Bírák 17:6, 21:25). A Példabeszédek így fejezi ki a gondolatot: Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de a vége a halál útja (Példabeszédek 14:12, 16:25). A saját gondolataik szerint élni szabadságnak hangozhat, de valójában rabság. Isten megoldása arra, hogy a saját gondolataink szerint éljünk, a Róma 12:2-ben jelenik meg: “A ti elmétek megújulása által alakuljatok át.”

d. Egy olyan nép, amely állandóan haragra ingerel engem, szemtől szembe: Ezeknek a népeknek a saját gondolataik szerinti járása a legbántóbb és legszentségtelenebb módon fejeződik ki az Úr előtt. A nép kertekben áldoz a bálványoknak. Sírok között ülnek, megszegve a halottakkal való érintkezés tilalmát (4Mózes 19:11). Disznóhúst esznek, és utálatos dolgok húslevesét isszák.

i. E bűnök mindegyike durván sértő volt az Úrra nézve. Tragikus, de igaz, hogy a saját gondolataink szerint való járás mindig az Úrral való közvetlen, kirívó ellentétbe vezet bennünket.

e. Tartsd magadban, ne közeledj hozzám, mert én szentebb vagyok nálad: Ezt még akkor is mondhatták, amikor ilyen rendkívüli módon megsértődtek Isten előtt. Nem csoda, hogy Isten az ilyen embereket füstnek tekinti az orromban. Ezért ítéletet ígért nekik: Nem hallgatom el, hanem megfizetek… a ti vétkeiteknek és atyáitok vétkeinek együtt.”

i. Hogyan gondolhatná bárki is, hogy “Én szentebb vagyok nálad!”, amikor átitatódtak az ebben a szakaszban leírt bűnökkel? Ez a büszkeség okozta vakság drámai megnyilvánulása. Teljes vakságuk miatt mondhatták azt, hogy “Szentebb vagyok nálad!”, és ezt valóban komolyan is gondolták.

ii. Charles Spurgeon az Önigazság – egy parázsló szemétkupac címmel prédikált erről a szövegről. Ebben leírja, milyen veszélyes és alattomos az önigazságosság. “Ráadásul az önigazságos embereknek, mint a rókáknak, sok trükkjük és cselük van. Elítélik más emberekben azt, amit önmagukban nagyon is megbocsáthatónak tartanak. A bűn tizedrészéért kiáltanának mások ellen, amit magukban megengednek: bizonyos alkotmányos hajlamok, a körülmények szükségszerűségei és a különböző környezetek mind bőséges bocsánatkérésként szolgálnak. Ezen túlmenően, ha el is ismerjük, hogy néhány ponton tévednek, más irányban mégsem lehet őket megdorgálni. Ha isznak, nem káromkodnak; és ha káromkodnak, nem lopnak: a negatívumokból sokat csinálnak; ha lopnak, nem mohók és fösvények, hanem szabadon költik el nyereségüket. Ha paráznaságot űznek, mégsem paráználkodnak; ha mocskosan beszélnek, mégis dicsekednek, hogy nem hazudnak. Jól számon tartanák őket, mert nem általánosan rosszak. Nem törnek át minden sövényt, és ezért arra hivatkoznak, hogy nem vétkeznek. Mintha egy százfontos adós felmentést kérne, mert nem tartozik kétszázzal; vagy mintha egy útonálló azt mondaná: “Nem állítottam meg minden utazót az úton; csak egyet-kettőt raboltam ki, és ezért nem kell megbüntetni”. Ha valaki szándékosan betörné az ön üzletének ablakait, garantálom önnek, hogy nem venné mentségnek, ha arra hivatkozna: “Nem törtem be mindet; csak egy üveglapot törtem be”. Azokat az érveket, amelyeket egy emberi bíróságon nem említenének meg, elég jónak tartják ahhoz, hogy Istennek felajánlják. Ó, fajunk ostobasága!” (Spurgeon)

iii. Spurgeon az önigazságosok közül a legvallásosabbakra is ráirányította figyelmét: “Azok, akik a bűnbánat nyelvén, de annak szelleme nélkül jönnek, néha a legönigazságosabbak mind közül, mert azt mondják: “Minden rendben van velem, mert nem vagyok önigazságos”. Önigazságot csinálnak az önigazság állítólagos hiányából. Hála Istennek – mondják -, mi nem vagyunk olyanok, mint a többi ember, de még olyanok sem, mint ezek az önigazságos emberek. Képmutatók mindvégig.”

iv. Az ember annyira romlott, hogy szinte bármivel kapcsolatban képes önigazultnak lenni. “Az önigazságnak ez a gyomnövénye minden trágyadombon megnő. Nincs olyan szemétdomb, amely túlságosan rothadt lenne ahhoz, hogy a büszke önigazság átkozott varangyszőnyege rajta nőjön.” (Spurgeon)

2. (8-16) Áldás ígérete az Úr igaz szolgáinak, és büntetés ígérete Isten hamis vagy sekélyes szolgáinak.

Így szól az Úr:
“Amint az újbor a fürtben található,
és valaki azt mondja: ‘Ne pusztítsd el,
mert áldás van benne’,
úgy teszek szolgáimért,
hogy ne pusztítsam el mindnyájukat.
Jákobból utódokat szülök,
És Júdából örököst az én hegyeimnek,
Az én választottjaim öröklik azt,
És az én szolgáim laknak ott.
Sárón a nyájak nyája lesz,
és az Áchor völgye a csordák fekvőhelye,
népemnek, amely engem keresett.
“De ti vagytok azok, akik elhagyjátok az Urat,
akik elfeledkeztek szent hegyemről,
akik asztalt készítenek Gádnak,
és akik italáldozatot szolgáltatnak Méninek.
Ezért megszámlállak titeket a kardnak,
és mindnyájan leborultok a mészárlásra,
mert amikor hívtalak, nem válaszoltatok,
mikor szóltam, nem hallottátok,
de gonoszul cselekedtetek szemeim előtt,
és azt választottátok, amiben nem gyönyörködöm.”
Ezért így szól az Úr Isten:
“Íme, az én szolgáim esznek,
de ti éhesek lesztek; íme,
az én szolgáim isznak,
de ti szomjaztok;
Nézd, az én szolgáim örülni fognak,
de ti megszégyenültök;
Nézd, az én szolgáim énekelni fognak a szív örömére,
de ti sírni fogtok a szív bánatára,
és jajgatni a lélek bánatára.
Választottjaimnak átokként hagyjátok meg neveteket,
Mert az Úr Isten megöl titeket,
és más néven nevezi szolgáit,
hogy aki áldja magát a földön
Az igazság Istenében áldja magát;
És aki esküszik a földön
Az igazság Istenére esküszik,
Mert a korábbi bajok elfelejtettek,
És mert el vannak rejtve szemeim elől.

a. “Ne pusztítsd el, mert áldás van benne!” Így teszek szolgáimért: A maradék egy részének szentségtelen lázadása és büszkesége ellenére Istennek még mindig vannak szolgái, és Ő meg fogja áldani és helyre fogja állítani őket. Újra összegyűjti őket az Ő földjére, mert azt mondja: “Az én választottjaim öröklik azt, és az én szolgáim ott fognak lakni”. Különleges helye van népemnek, akik kerestek Engem.

i. Az Ézsaiás 65:8 képe lenyűgöző. A gondolat az, hogy Isten talál néhány “jó szőlőt” népe romlott fürtjei között. Ezekért – az Én szolgáimért – az Úr áldást mutat és helyreállít.

ii. “Megtalálták” azt sugallja, hogy a szőlő a szedéskor szivárgott, és ezt különösen nagyra értékelték. Ezért van némi jó…. Csodálatos módon tehát az Úr áldásnak találja népét, és megbecsüli és őrzi azt”. (Motyer)

iii. “Ha az Egyház világosan megértette volna ezt az egyszerű példát, akkor nem merte volna tanítani Izrael teljes elutasítását. Ahogyan megmentette volna Szodomát öt igaz emberért, úgy fogja megkímélni Izraelt, az Ő szőlőjét, szolgáiért, a jó szőlőfürtökért.” (Bultema)

b. De ti vagytok azok, akik elhagyjátok az Urat: Nem mindenki tartozik az Úr szolgái közé. Ők ítéletre vannak ítélve, mert amikor hívtam, nem válaszoltatok, amikor szóltam, nem hallottátok, hanem gonoszul cselekedtetek szemem láttára, és azt választottátok, amiben nem gyönyörködöm. Minden más bűnükön felül az a bűnük, hogy egyszerűen nem hajlandóak meghallani Isten helyesbítését.

i. Az egy dolog, hogy gyengeségből vagy tudatlanságból bűnbe esünk; az ilyen bűn valóban bűn, és Istennek ekként kell bánnia vele. De a Szentlélek meggyőzésére való válaszadás megtagadása sokkal rosszabb. Elég rossz dolog száguldozni az autópályán; még rosszabb, ha nem veszünk tudomást a visszapillantó tükörben villogó piros lámpákról.

ii. Farkas Gádról és Meniről: “Áldozatokat mutattak be a ‘Szerencse’ és a ‘Végzet’ isteneknek, így a sorsuk a kard lesz.”

c. Íme, az én szolgáim esznek, de ti éhesek lesztek: Emiatt Isten igaz szolgái a maradékok közül áldottak lesznek, de a hamis szolgák átkozottak lesznek. Miért? Azért van erre szükség, hogy aki megáldja magát a földön, az megáldja magát az igazság Istenében. Ha Isten nem jutalmazza meg az igaz szolgáit, és nem átkozza meg a hamis szolgáit, akkor Isten nem mutatkozik az igazság Istenének.

i. Az igazság Istene szó szerint “az (Ámen) Istene… az Isten, aki ‘áment’ mond minden ígéretére, megerősítve azok valóságát és megbízhatóságát, hogy megtartja azokat”. (Motyer)

B. A végső válasz: Az Úr megváltja és újjáteremti az egész teremtést.

1. (17-19) Az új ég és új föld ígérete.

Mert íme, új eget és új földet teremtek;
és az előzőekre nem emlékeznek, és nem jutnak eszükbe.
De örüljetek és örüljetek örökké annak, amit teremtek;
Mert íme, Jeruzsálemet örvendezésnek teremtem,
és népét örömnek.
Örvendezni fogok Jeruzsálemben,
és örvendezni népemben;
A sírás hangja nem hallatszik többé benne,
és a sírás hangja sem.

a. Íme, új eget és új földet teremtek: Az ember bűnének problémájára adott végső válaszként Isten új eget és új földet teremt. Erre a millennium, Jézus Krisztus dicsőséges ezeréves uralma után kerül sor, amikor maga ez a föld és ég megszűnik, és Isten új eget és új földet teremt.

i. Péter ezt az ígéretet arra használta, hogy a hívőket szent életre bátorítsa: Mindazonáltal mi az Ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazságosság lakozik (2Péter 3:13). A Jelenések könyvében János is ezt látja: És láttam egy új eget és egy új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt. És nem volt többé tenger sem (Jelenések 21:1).

ii. János szövegkörnyezetéből láthatjuk, hogy ez az új ég és új föld a Nagy Fehér Trón ítélet után következik (Jelenések 20:11-15), és nem az ezeréves földhöz, hanem az örökkévaló állapothoz kapcsolódik. Ha csak Ézsaiás kijelentésére hagyatkoznánk, akkor ezt az új eget és új földet automatikusan az ezeréves földdel hoznánk összefüggésbe, mert közvetlenül az Ézsaiás 65:17-19 után egyértelműen az ezeréves földet találjuk leírva. De a 2Pt 2-ben és a Jelenések könyvében találhatóak alapján látnunk kell, hogy Ézsaiás prófétai szokása, hogy gyorsan vált egyik időkeretről a másikra: Ézsaiás 65:17-ben az örökkévaló állapotról beszél, Ézsaiás 65:20-25-ben pedig az ezeréves földről.

b. És az előbbiekre nem fogunk emlékezni, vagy eszünkbe jutni: Ez egy újabb jel arra, hogy az Ézs 65:17 nem az ezeréves földről beszél. A Szentírás más, a millenniumra utaló szakaszai azt mutatják, hogy a földön határozottan emlékezni fognak a korábbi időkre. Az egész, az ezeréves földön létező templomi szertartás (Ezékiel 40-46) a lévita áldozatok egykori napjaira való emlékezés lesz. A világ egykori népei megmaradnak (az ítélet után), és az Úrnak és Izraelnek fognak szolgálni (72. zsoltár).

c. Jeruzsálemet örömünneppé teremtem: Lesz Jeruzsálem az örökkévaló államban, az új égben és az új földön. A Jelenések könyve – lenyűgöző képekkel – leírja az új Jeruzsálem leszállását a mennyből az új földre (Jelenések 21:2-27). Ebben a Jeruzsálemben, az örökkévaló Új Jeruzsálemben nem hallatszik többé a sírás hangja, sem a sírás hangja.

i. János egyértelműen az Új Jeruzsálemhez kapcsolja ezt az ígéretet: És Isten letöröl minden könnyet a szemükről; nem lesz többé halál, sem bánat, sem sírás. Nem lesz többé fájdalom, mert az előbbiek elmúltak (Jel 21,4).”

2. (20-25) Az ezeréves föld áldott állapota.

“Nem él onnan többé csecsemő csak néhány napig,
és öreg sem, aki nem töltötte be napjait,
mert a gyermek százévesen hal meg,
a százéves bűnös pedig átkozott lesz.
Házakat építenek és lakják azokat,
szőlőt ültetnek és eszik annak gyümölcsét,
nem építenek és más lakik,
nem ültetnek és más eszik,
mert mint a fa napjai, úgy lesznek az én népem napjai,
és választottaim sokáig élvezik kezük munkáját.
Nem fáradoznak hiába,
és nem szülnek gyermeket bajra,
mert ők lesznek az Úr áldottjainak leszármazottai,
és utódaik velük együtt.
“És lészen
, hogy mielőtt még kiáltanának, én válaszolok,
és míg még beszélnek, én meghallgatom.
A farkas és a bárány együtt legel majd,
az oroszlán szalmát eszik, mint az ökör,
és por lesz a kígyó eledele.
Nem ártanak és nem pusztítanak egész szent hegyemen,
mondja az Úr.

a. Nem él onnan többé csecsemő, csak néhány napig…mert a gyermek százévesen hal meg: Gyorsan – prófétai szokás szerint – Ézsaiás sebességet vált, és most már nem az örökkévaló állapotról, hanem az ezeréves földről beszél. Az ezeréves földön is lesz halál, de a Jézus Krisztus uralma alatti világ átalakult biológiájában és ökológiájában az emberek hihetetlenül tovább fognak élni, mint az özönvíz előtti időkben.

i. Az ezeréves földön az emberek olyan sokáig fognak élni, hogy ha valaki százévesen hal meg, azt az embert átkozottnak fogják tekinteni.

b. Házakat építenek és laknak majd, szőlőt telepítenek és eszik a gyümölcsét: Jézus Krisztus ezeréves uralkodása nemcsak a biológiai átalakulás ideje lesz, hanem a társadalmi átalakulás ideje is, amikor tökéletes igazságosság uralkodik majd a földön. Soha többé nem fosztanak meg senkit a munkája gyümölcsétől. Ha házat építesz, senki sem fogja ellopni tőled. Ti laktok majd abban a házban. Ha szőlőt ültetsz, senki sem fogja ellopni a gyümölcsét. Meg fogjátok enni a gyümölcsét. Isten dicsőségesen megígéri: “Az én választottjaim sokáig fogják élvezni kezük munkáját.”

i. Ez talán nem hangzik soknak, de azok számára, akik mélységesen igazságtalan időkben élnek, ez az egyszerű igazságosság csodaként hangzik.

ii. Az egyik jelentős ok, amiért ilyen igazságosság lesz az ezeréves földön, az, hogy Sátán meg lesz kötözve erre az 1000 évre, és nem lesz képes pusztító gonoszságot elkövetni a földön (Jelenések 20:1-3).

c. Nem fáradoznak hiába, és nem szülnek gyermeket a bajra, mert az Úr áldottjainak leszármazottai lesznek, és velük együtt az utódaik is: Az ezeréves földön is születnek majd csecsemők és nevelkednek gyermekek, és ez egy újabb jele annak, hogy nem az örökkévaló állapotban vagyunk. Az örökkévaló állapotban nem házasodunk és nem adnak minket férjhez, hanem olyanok vagyunk, mint Isten angyalai a mennyben (Máté 22:30). Az ezeréves földön azok, akik beléphetnek, az Úr áldottai lesznek, és ők és leszármazottaik benépesítik a földet.

d. Történni fog, hogy mielőtt még kiáltanának, válaszolok, és amíg még beszélnek, meghallgatom őket: Jézus Krisztus ezeréves uralma nemcsak a biológiai és társadalmi átalakulás időszaka lesz. Hanem a mélyreható lelki átalakulás és meghittség ideje is lesz. Közvetlenül és állandóan érezni fogjuk Isten jelenlétét, és az Ő ismerete beborítja majd a földet (Ézs 11:9).

i. Ez nem azt jelenti, hogy az ezeréves földön mindenki üdvözülni fog; csak azt, hogy az ilyen szoros kapcsolat lehetőségét széles körben fogják élvezni. Tudjuk, hogy nem mindenki fog üdvözülni az ezeréves föld alatt, mert:

– Az ezeréves föld idejének végén Sátán kiszabadul fogságából, és sok készséges szolgára talál a földön (Jelenések 20:7-9), akiket egy utolsó – és feltűnően hiábavaló – lázadásra gyűjt össze Isten ellen.

– Zakariás 14:16-19 és a 2. zsoltár leírja a Messiás szilárd uralmát az ezeréves föld alatt, aki határozottan elbánik azokkal, akik nem adják meg magukat az ő uralmának, és érvényre juttatja az igazságosságot az egész földön.

ii. Bár nem mindenki fog üdvözülni az ezeréves földön, feltételezhetjük, hogy az arányok megfordulnak. Ma csak egy maradék üdvözül, mert sokan vannak elhívva, de kevesen vannak kiválasztva (Máté 22:14), és széles az út, amely a pusztulásba vezet, és sokan vannak, akik azon mennek be. Mert keskeny a kapu és nehéz az út, amely az életre vezet, és kevesen vannak, akik megtalálják azt (Máté 7:13-14). Az ezeréves földön a kevesek azok lesznek, akik nem ismerik az Urat, és nem üdvözülnek.”

iii. Az egyik oka annak, hogy az ezeréves földön a legtöbben üdvözülnek és ismerik az Urat, az, hogy a nagy nyomorúság nem minden túlélője népesítheti be az ezeréves földet. A Nagy Nyomorúság után – amely ítéletében legalább egyharmadával csökkenti a föld népességét (Jelenések 9:15, 18) – Jézus Krisztus visszatér a földre, és a nemzetek ítélete során meghatározza, hogy kik népesíthetik be az ezeréves földet (Máté 25:32-34). Az ezeréves földnek “átvilágított” lakossága lesz, amely az igazságosság szempontjából nem lesz tökéletes, de jobb lesz, mint a jelenlegi föld.”

e. A farkas és a bárány együtt fognak táplálkozni: Az ezeréves földön figyelemre méltó ökológiai átalakulás is végbemegy majd. A ragadozók többé nem fogják becserkészni áldozataikat. Ehelyett még a farkas és a bárány is jól kijön majd egymással, és az oroszlán szalmát eszik majd, mint az ökör.

f. “Nem bántanak és nem pusztítanak az egész szent hegyemen” – mondja az Úr: Ez a dicsőséges eredménye annak az átalakulásnak, amely az ezeréves föld alatt történik. A világ biológiai, szellemi, társadalmi és ökológiai szempontból is más lesz.

i. A Biblia erőteljesen beszél az ezeréves föld más aspektusairól is. Tragikus módon az egyház a történelem során gyakran figyelmen kívül hagyta vagy tagadta Jézus Krisztus ezeréves uralmának ígéretét. A korai egyház egészen Augustinusig szinte általánosan hitt Jézus földi, történelmi uralmában, amelyet visszatérése indított el. Tyconius (a 300-as évek végén) volt az első, aki befolyásos módon egy spiritualizált értelmezés mellett szállt síkra, mondván, hogy ez az ezredforduló már most van (amillennializmus). Nézetét Augustinus, a római katolikus egyház és a legtöbb reformációs teológus átvette. Az amillennializmusból nőtt ki a posztmillennializmus tanítása, amely az amillennializmus kinövése, és azt mondja, hogy a millennium még ebben a korban, Jézus visszatérése előtt bekövetkezik – de az egyház fogja megvalósítani. A Biblia egyértelmű tanítása azonban nem az amillennializmus vagy a posztmillennializmus, hanem az úgynevezett premillennializmus – az a tanítás, hogy Jézus Krisztus még az ezeréves föld előtt visszatér erre a földre, és azt közvetlenül Ő fogja létrehozni és kormányozni. Az Ószövetségben több mint 400 vers több mint 20 különböző helyen foglalkozik ezzel az idővel, amikor Jézus Krisztus személyesen uralkodik és uralkodik a Föld bolygó felett.

– Dávid király kiemelt helyet kap az ezeréves földön (Ézsaiás 55:3-5, Jeremiás 30:4-11, Ezékiel 34:23-31, Ezékiel 37:21-28 és Hóseás 3:5).

– A nemzeti Izrael számára áldás és biztonság lesz az ezeréves földön (Ámósz 9:11-15).

– Az ezredforduló a tisztaság és az Istennek való odaadás ideje (Zakariás 13:1-9).

– Izrael kiemelkedő nemzet lesz az ezeréves földön (Ezékiel 17:22-24).

– Újjáépített templom és helyreállított templomi szolgálat lesz az ezeréves földön (Ezékiel 40-48, Ezékiel 37:26-28, Ámósz 9:11 és Ezékiel 20:39-44).

– Az Újszövetség kifejezetten Jézus Krisztus szó szerinti uralkodását ígéri (Lukács 1:32-33).

– Feltámadott állapotukban a szentek hűséges szolgálatuknak megfelelően kapnak majd felelősséget az ezeréves földön (Lukács 19:11-27, Jelenések 20:4-6, Jelenések 2:26-28, Jelenések 3:12, Jelenések 3:21 és 1Korinthus 6:2-3).

– A feltámadott állapotban a szentek hűséges szolgálatuknak megfelelően kapnak majd felelősséget az ezeréves földön.