Ez a visszalövés effekt hibásnak tűnik.

Mesélj nekem
az édesanyádról
Pszichológia

A következő ülésünkre….

• Kognitív előítéletek
• Lelki egészség
• Babonák
• Híres pszichológusok

Popping a fejedben

• Aspie… supremacy
• Bicameral
• Human Potential Movement
• Memory
• Offender profiling
• Social Therapy
• Trigger warning
• 旁视者效应

– Nem is vagy olyan okos – A visszaütő hatás

A visszaütő hatás egy lehetséges pszichológiai hatás, amelyet eredetileg Brendan Nyhan és Jason Reifler javasolt 2010-ben a konzervatívok körében végzett egyetlen felmérési tétel vizsgálata alapján,

A hatást később más tanulmányok is alátámasztották, bár más tanulmányok nem találtak bizonyítékot az állításra, vagy csak bizonyos körülmények között sugallták azt. A backfire-effektus létezése, erőssége és alkalmazhatósága jelenleg mind vita és tanulmányozás tárgyát képezi, és a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok azt sugallják, hogy valójában nem létezik. Ironikus módon a hatás gondolatát a kétes bizonyítékok ellenére magabiztosan elfogadták általánosságban, és afféle poppszichológiai jelenséggé vált.

A hatásról azt állítják, hogy amikor ellentmondó bizonyítékokkal szembesülve a bevett hiedelmek nem változnak, hanem valójában megerősödnek. A hatást kísérletileg kimutatták néhány pszichológiai tesztben, ahol az alanyok olyan adatokat kapnak, amelyek vagy megerősítik a meglévő előítéleteiket, vagy ellenkeznek velük – és a legtöbb esetben kimutatható, hogy az emberek növelik a bizalmukat a korábbi álláspontjukban, függetlenül attól, hogy milyen bizonyítékokkal szembesültek. Pesszimista értelemben ez a legtöbb cáfolatot haszontalanná tenné.

Hogyan használják ki

Azzal a tudattal, hogy valaki hasznot húzhat egy valótlanság állandósításából, kihasználhatja a visszaütő hatást a saját előnyére. Ez történik például, amikor a vállalatok tudják, hogy olyasmit tesznek, ami káros, de ennek ellenére a tagadást népszerűsítik. A vállalat akár nyilvánosan is elismerheti, hogy a terméke káros, ugyanakkor titokban finanszírozza a tagadó üzenetet hirdető asztroturf csoportokat. Ilyen eltitkoló magatartásra példa az azbesztipar, a dohányipar, a cukoripar és a fosszilis tüzelőanyag-ipar a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A kizsákmányolás nem korlátozódik az iparágakra, hanem kiterjed a fundamentalista keresztényekre (kreacionizmus) és az alternatív orvoslás támogatóira (oltásellenes mozgalom) is.”

Hogyan küzdjünk ellene

-Peter Boghossian

Próbáld meg felmérni, hogy a beszélgetőpartnered intellektuálisan tisztességtelen-e, és ezért nagy valószínűséggel nem fog megváltozni. Az intellektuális becstelenség oka lehet, hogy az illetőnek érdeke fűződik a hazugsághoz, pénzügyi (pl. a klímaváltozás tagadása, mert a fosszilis tüzelőanyag-iparnak dolgozik) vagy rögzült világnézeti (pl. Jézusért hazudik). Ha egy személy a logikára és a tényekre reagál, nagyobb valószínűséggel fog megváltozni.

• Hagyjuk, hogy a kedélyek egy kicsit lehűljenek, mielőtt újra felhozunk egy témát. A visszaütő hatás nagy része abból ered, hogy az emberek nem akarják, hogy tévedésnek vagy hülyének lássák őket a közönség előtt. Amint a lángháborúk egy kicsit lecsillapodnak, az emberek érzelmileg jobban el tudják fogadni az Ön álláspontját.
• Megakad az ellenfél önzése? Ha lehet, mutasd meg az ellenfelednek, hogy valami milyen személyes hasznot hozna neki. Sokan úgy tekintenek bizonyos álláspontokra, mint egy zéró összegű játékra, és ha meg tudod mutatni, hogy ez nem így van (vagy legalábbis ők járnának a hosszabbik végén), akkor meg tudod őket győzni.
• Várj még egy kicsit. Előfordul, hogy amit mondtál, az valamilyen mértékben tényleg elsüllyedt; csak időre van szükségük, hogy átgondolják.
• Ne felejts el kérdéseket feltenni – Sőt, fontold meg, hogy a nekik szóló kommunikációd legalább felét állítások helyett kérdéseknek (valódi kérdéseknek) tedd meg. A kérdéseket gyakran kevésbé tekintik “vádaskodónak”, és egy kérdés átgondolása több gondolkodást igényel, mint egy dühös térdreakció.

A legfontosabb persze, hogy ne feledd, te magad is ugyanolyan sebezhető vagy, mint az ellenfeled. Győződjön meg róla, hogy nem esik áldozatul a visszacsapó hatásnak azáltal, hogy gondosan megvizsgálja azokat a bizonyítékokat, amelyek látszólag ellentmondanak az előítéleteinek, és figyelembe veszi annak lehetőségét, hogy esetleg tévedett.

Lehetséges ellentmondásos tanulmányok

Egy későbbi kutatás megkérdőjelezi a visszacsapó hatás létezését. Thomas Woodnak és Ethan Porter-nek volt egy utóvizsgálata, amelyben ahelyett, hogy egyetlen felmérési kérdésről egyetlen módon kérdezték volna meg az embereket, 10 100 alanyt kérdeztek meg 52 különböző kérdésről. Wood és Porter csak egy esetben figyelték meg a visszaütő hatást, mégpedig akkor, amikor Nyhan & Reifler eredeti felmérési tételét használták az eredeti megfogalmazásban. Amikor Wood és Porter egyszerűsítette ennek a kérdőíves kérdésnek a megfogalmazását, nem tapasztalták a visszacsapó hatást. Összességében Wood és Porter kutatásai kétségbe vonják a backfire-effektus létezését. Az eredmények összhangban voltak a tömeges közvélemény-kutatások egy nagyon jól dokumentált aspektusával, miszerint a válaszadók kerülik a gondolkodást (kognitív erőfeszítés). Ez a következetesség valószínűleg megmagyarázza a Wood és Porter tanulmánya és a visszaütő hatást megerősítő tanulmányok közötti különbséget is, mivel számos ilyen tanulmányt akadémiai környezetben végeztek, amelynek lakói köztudottan élvezik a kognitív erőfeszítést (pl. ellenérvekkel előállni a tényekkel szemben).

Lásd még

• Blowback
• Confirmation bias – the converse effect
• Pommer’s Law
• SIWOTI
• Streisand effect

• The Backfire Effect: Why Facts Don’t Always Change Minds: áttekintés a visszaütő hatásról, mikor és miért befolyásolja az embereket, és hogyan lehet ellene tenni.
• Meg akarsz nyerni egy politikai vitát? Try Making a Weaker Argument, Pacific Standard Magazine
• The Backfire Effect: Why Facts Don’t Win Arguments, BigThink
• The Elusive Backfire Effect: Mass Attitudes’ Steadfast Factual Adherence, SSRN – nem találtam bizonyítékot a Backfire effectre
• Régen elleneztem a vakcinákat. Így változtattam meg a véleményemet. by Rose Branigin (February 11, 2019) The Washington Post.