Felületes vénagyulladás esetén az érintett terület vörös és fájdalmas lesz. A fájdalom általában nedves meleggel, aszpirinnel vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel kezelhető.

A veszélyesebb visszérgyulladás, a mély visszérgyulladás általában nagyobb fájdalmat okoz. A mélyvénás gyulladásban szenvedők gyakran lázasak. Azt, hogy a mélyvénák érintettek-e, általában a vénás áramlás Doppler-vizsgálatával, vagy a véráramlás mérésére szolgáló vérnyomásmérő mandzsettájának a láb köré helyezésével (pletizmográfia) lehet megerősíteni. Az ilyen típusú vénagyulladásban szenvedőknél fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy a vénákban vérrögök képződnek, amelyek közül az egyik a tüdőbe jut (tüdőembólia). Amikor egy betegnél mély vénagyulladást diagnosztizálnak, általában egy hétig intravénás vérhígítóval (vagy véralvadásgátlóval) kezelik. Ez idő alatt a páciensnél a tüdőben lévő vérrögöket is ellenőrzik. Hosszan tartó használat esetén valószínűleg tabletta formájú véralvadásgátlót írnak fel.