“Az urbanizáció a 21. század egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Az emberiség történetében először fordul elő, hogy a világ népességének többsége városokban él. Becslések szerint 2030-ra a világ népességének mintegy 60%-a városlakó lesz, ami az előrejelzések szerint 2050-re mintegy 70%-ra emelkedik. Az urbanizáció nagy lehetőséget jelent az emberek egészségének javítására, de egyben összetett kihívást is, különösen azokon a helyeken, ahol az urbanizáció meghaladja az infrastruktúra, a szolgáltatások és más, a lakosok szükségleteinek megfelelő kielégítéséhez szükséges erőforrások fejlődését”. – WHO Egészségfejlesztési Központ
1. ábra: Az egészség szocio-ökológiai modellje (Barton et al., 2006)
Épített környezet egészség és jólét
A közegészségügy nem csak orvosi kérdés, a társadalmi-gazdasági, kulturális, környezeti állapot hatásai a közegészségügyet társadalmi kérdéssé teszik. A közegészségügy és a várostervezés közötti kötelék megbonthatatlan. A várostervezés szerepet játszik az egészséges és fenntartható városok létrehozásában.
A WHO Egészséges Városok Projekt Irodája keretrendszert terjesztett elő a városok tervezésében és fejlesztésében érdekeltek számára. Az egészséges városok létrehozásának és fenntartásának folyamatára vonatkozó elvek listája az alábbiakban található.
2. ábra: A WHO Egészséges Városok Projektjének egészséges várostervezési elvei (WHO Egészséges Városok Projekt Iroda, 1995; WHO Európai Regionális Iroda, 1997)
“Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. Az elérhető legmagasabb szintű egészségi állapot élvezete minden ember alapvető jogai közé tartozik, fajra, vallásra, politikai meggyőződésre, gazdasági és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül”. – az egészség fogalmának meghatározása a WHO Alkotmányában (WHO, 1994)
Mi a kék tér?
Mostanában sok törvény és rendelet foglalkozik a zöldterületek védelmével. A zöldterületeket minden várostervezési és -tervezési projektben kötelezően szerepeltetni kell, de mi a helyzet a kék térrel?
A kék tér mint várostervezési kifejezés a látható vizet jelenti. A kikötőparti parkok, folyók, tavak, kikötők, csatornák, szökőkutak stb. mind kék térnek számítanak. A tájtervezés fontos fizikai és esztétikai eleme. A mai városokban gyakran látni, hogy a történelmi folyók az ipari hulladékok miatt szennyezettek. Egyes patakok eltűnnek, és a vízparti zónákat az infrastruktúra miatt mesterségesen építik ki.
A kék terek a köztér értékes műfaja. Jó tervezéssel és kezeléssel a városok vonzó jellemzői lehetnek. A kék terek kulcsfontosságúak a fenntartható városfejlesztés megvalósításában.
A zöld és kék terek értéke: (Smith, 2010)
- Természetes hűtés a városi “hősziget” mérséklésére
- Tér a fenntartható városi vízelvezetéshez/víztároláshoz a felesleges csapadék elnyelésére
- Természetes területek létrehozása a kikapcsolódáshoz, testmozgáshoz, társadalmi találkozók
- Városi kertészkedés és kisparcellák
- A városlakók első találkozása a biológiai sokféleséggel
- A használaton kívüli területek zöld folyosókat hozhatnak létre, például használaton kívüli vasútvonalak
- Vegetáció a légszennyezés hatásainak csökkentésére, szén-dioxid tárolása, az áteresztőképesség növelése
- Élőhelyek megőrzése és fenntartható ökoszisztémák
- Helyek a fajok vándorlásához és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz
- Egészségesebb, boldogabb emberek
4. ábra: A városi kék tér fenntartható fejlődésének négy pillére (Wessells, 2014)
Környezetpszichológia
A várostervezést és a közegészségügyet a környezetpszichológia szempontjából is fontos figyelembe venni. Rengeteg kutatás foglalkozik a zöld tájképi kilátással való élet előnyeivel. A kilátás “segít feltölteni szellemi energiánkat egy napnyi tudásmunkát követően, és kordában tartja stressz-szintünket” (Augustin, 2010)
A kutatók szerint a kék térnek hasonló funkciója van, mint a zöld térnek. Úgy találták, hogy a víztájra néző épített tereket ugyanúgy előnyben részesítik, mint a zöld tájra nézőeket. Azt javasolják, hogy a vízhez közeli épített környezetet magasabbra kell értékelni. (White, et al., 2010)
European Centre for Environment & Human Health kísérletet végzett arra vonatkozóan, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a zöld, szürke és kék terekhez. A kísérletben részt vevő emberek egy-egy 120 képből álló készletet kaptak, amely zöld területek, kék területek és épített struktúrák (szürke) fotóit tartalmazta. Az embereknek ezután olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, mint például: “Ez egy olyan hely, amely távol van a mindennapi igénybevételtől, és ahol képes lennék pihenni és elgondolkodni azon, ami érdekel”. A legmegfelelőbb kép kiválasztásával gondolkodnak. Az eredmény az alábbi ábrán látható.
6. ábra: A kísérlet eredménye (Wheeler, dátum nélkül)
7. ábra: A környezetek rangsorolása a legkevésbé preferáltól a leginkább preferáltig (White, et al., 2010)
Következtetés
Az irányelvek nem adnak minden választ arra, hogyan lehet egészséges városokat építeni. A várostervezés és -tervezés nem csak a fizikai terekről szól, hanem az emberek és a közösségek igényeinek figyelembe vétele alkothatja a közösségek egészét.
“A város olyan, mint egy élő emberi szervezet. Nem lehet egészséges, ha a mája beteg”. (Duhl, 1986)
Augustin, S. (2010) Living near green spaces and blue spaces. Elérhető a következő címen: https://www.psychologytoday.com/blog/people-places-and-things/201009/living-near-green-spaces-and-blue-spaces
Blackshaw, N. (2012) Why public health and town planning share an unbreakable bond. Elérhető a következő címen: https://www.theguardian.com/healthcare-network/2012/jan/05/public-health-town-planning-bond
Department for Communities and Local Government (2014) Guidance: Health and wellbeing. Elérhető a következő címen: https://www.gov.uk/guidance/health-and-wellbeing
Karl, L. (2016) Water please! A városi kék terek újragondolása a COP21 után. Elérhető a következő címen: http://www.gmfus.org/blog/2016/04/05/water-please-rethinking-urban-blue-spaces-after-cop21
Smith, D. (2010) Green and Blue Space Adaptation in Urban Areas and Eco Towns (GRaBS). Elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/docs/6_DS_GI_191110.pdf
Völker, S., et al. (2011) “The impact of blue space on human health and well-being – Salutogenetic health effects of inland surface waters: A review”, International Journal of Hygiene and Environmental Health, 214(6), pp. 449-460. Elérhető a következő címen: http://www.tlu.ee/~arro/Happy%20Space%20EKA%202014/blue%20space,%20health%20and%20wellbeing.pdf
Wessells, A. (2014) “Urban blue space and “The project of the Century”: Igazságot tenni a Seattle-i vízparton és a helyi lakosok számára”, Buildings, 4(4), pp. 764-784. Elérhető: www.mdpi.com/2075-5309/4/4/764/pdf
Wheeler, B. (dátum nélkül) Beyond Greenspace Research: Beaches, Biodiversity and Bats. Elérhető a következő címen: http://www2.uwe.ac.uk/faculties/FET/Research/WHO/tools%20resources/BenWheeler_BeyondGreenspaceResearchBeachesBiodiversityAndBats.pdf
White, M., et al. (2010) “Blue Space: The importance of water for preferences, affect and restorativeness ratings of natural and built scenes”. Journal of Environmental Psychology (Környezetpszichológiai folyóirat). 30(4):482-493. Elérhető a következő címen: https://www.researchgate.net/publication/222981385_Blue_Space_The_importance_of_water_for_preferences_affect_and_restorativeness_ratings_of_natural_and_built_scenes
WHO (2014) Egészséges várostervezés. Elérhető az alábbi címen: http://www.who.int/kobe_centre/interventions/urban_planning/en/
WHO Europe (2003) Egészséges várostervezés a gyakorlatban: európai városok tapasztalatai. Elérhető a következő címen:: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0009/101610/E67843.pdf?ua=1
WHO Europe (1999) Egészséges városok és a várostervezési folyamat: A Background Document on Links Between Health and Urban Planning (Háttérdokumentum az egészség és a várostervezés kapcsolatáról). Elérhető a következő címen: http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0009/101610/E67843.pdf?ua=1
Képforrások
Felső kép: (Olthuis, 2010) http://assets.inhabitat.com/wp-content/blogs.dir/1/files/2011/05/new-water-master-plan.jpg
1. ábra: Az egészség szocio-ökológiai modellje (Barton et al., 2006) http://www.mdpi.com/ijerph/ijerph-11-01005/article_deploy/html/images/ijerph-11-01005-g004-1024.png
2. ábra: A WHO Egészséges Városok Projektjének egészséges várostervezési elvei (WHO Egészséges Városok Projekt Iroda, 1995; WHO Európai Regionális Iroda, 1997)
3. ábra: Egy csatorna Amszterdamban (Mikestravelguide, 2012) http://mikestravelguide.com/wp-content/uploads/2012/09/Amsterdam-canal2.jpg
4. ábra: A fenntartható fejlődés négy pillére a városi kék térben (Wessells, 2014) www.mdpi.com/2075-5309/4/4/764/pdf
5. ábra: Enghaveparken Floodable Park (Cowi, Tredje Natur és Platant, 2016) http://www.gmfus.org/sites/default/files/laurablog1.jpg
6. ábra: Kísérlet eredménye (Wheeler, dátum nélkül) http://www2.uwe.ac.uk/faculties/FET/Research/WHO/tools%20resources/BenWheeler_BeyondGreenspaceResearchBeachesBiodiversityAndBats.pdf