Utasítások ciklusonként

IPCEdit számítása

Az IPC számítása úgy történik, hogy egy meghatározott kódrészletet futtatunk, kiszámítjuk a végrehajtásához szükséges gépi szintű utasítások számát, majd nagy teljesítményű időmérők segítségével kiszámítjuk, hogy a tényleges hardveren hány órajelciklus szükséges a végrehajtáshoz. A végeredményt az utasítások számának és a CPU órajelciklusok számának elosztásával kapjuk.

A másodpercenkénti utasításszám és a másodpercenkénti lebegőpontos műveletek száma egy processzor esetében az utasítások ciklusonkénti számának és az adott processzor órajele (Hertz-ben megadott másodpercenkénti ciklusok) szorzatából vezethető le. A másodpercenkénti utasításszám a processzor valószínű teljesítményének hozzávetőleges mutatója.

Az óránként végrehajtott utasítások száma nem állandó egy adott processzor esetében; attól függ, hogy az adott futtatott szoftver hogyan lép kölcsönhatásba a processzorral, sőt az egész géppel, különösen a memóriahierarchiával. Bizonyos processzorjellemzők azonban általában az átlagosnál magasabb IPC-értékekkel rendelkező kialakításokhoz vezetnek; a több aritmetikai logikai egység (az ALU a processzor olyan alrendszere, amely elemi aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére képes) és a rövid pipeline-ok jelenléte. Különböző utasításkészletek összehasonlításakor egy egyszerűbb utasításkészlet magasabb IPC-értéket eredményezhet, mint egy bonyolultabb utasításkészlet azonos chiptechnológiával történő megvalósítása; ugyanakkor a bonyolultabb utasításkészlet kevesebb utasítással több hasznos munkát képes elvégezni. Ezért a különböző utasításkészletek (például x86 vs. ARM) közötti IPC-számok összehasonlítása általában értelmetlen.

Az IPCEdit-et meghatározó tényezők

Ez a szakasz nem hivatkozik forrásokra. Kérjük, segítsen javítani ezt a részt megbízható források idézésével. A forrás nélküli anyagokat megkérdőjelezhetjük és eltávolíthatjuk. (2017. július) (Learn how and when to remove this template message)

A másodpercenkénti utasításszám adott szintje elérhető magas IPC-vel és alacsony órajellel (mint az AMD Athlon és a korai Intel Core sorozat), vagy alacsony IPC-ből és magas órajellel (mint az Intel Pentium 4 és kisebb mértékben az AMD Bulldozer). Mindkettő érvényes processzorkonstrukció, és a kettő közötti választást gyakran a történelem, a mérnöki korlátok vagy a marketingnyomás diktálja. Azonban a magas IPC magas frekvenciával mindig a legjobb teljesítményt nyújtja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.