A zsálya frissen a legjobb, mint a fenti előételben, amely a datolyaszilvát, a brie-t, a zsályalevelet és a prosciuttót kombinálja. Ha enyhén megpirítjuk, a zsálya ízletes olajokat ad az ételnek. A zsálya szárítva is használható. Nagy mennyiségű levél szárításával várjon addig, amíg a növények a virágzás után visszanőnek. A kertben előző este finom vízsugárral mossuk meg a növényeket; másnap reggel, amikor a harmat már megszáradt, vágjuk le a szárakat a lehető leghosszabbra anélkül, hogy az öreg fába vágnánk. Ezeket három-négy darabból álló fürtökben akassza fel egy sötét, száraz, tiszta helyre. Amint ropogósra száradtak, csíkozzuk le a leveleket (lehetőleg egészben), és zárjuk őket egy közvetlen fénytől elzárt, légmentesen záródó edénybe.

Az íze remélhetőleg három-négy hónapig erős marad – legalábbis addig, amíg a tavasz újra friss, zsenge leveleket hoz. A hagyományos töltelékben való felhasználáson kívül a zsálya jól illik sertéshúshoz, kolbászhoz, más húsokhoz és sajtokhoz. Gyakran kombinálják kakukkfűvel, és babhoz és levesekhez használják. A zsályát gyümölcsökkel együtt ecetekben használjuk; ha az ecet világos színű elixír, próbáljuk ki valamelyik tarka formáját. A szárított zsályát őrölje össze szárított rozmaringgal és szárított oregánóval, hogy finom olasz fűszerezést kapjon. A virágok vonzó díszítésként szolgálnak salátákhoz, vajakhoz, lágy sajtokhoz és jégkockákhoz.

Nézze meg ezeket a remek recepteket, amelyekben zsályát használunk.