Printer-friendly version
Authors: R. Michael Bagby, James D. A. Parker és Graeme J. Taylor
A TAS egy 20 tételből álló eszköz, amely az alexitímia egyik leggyakrabban használt mérőeszköze. Az alexitímia olyan emberekre utal, akiknek nehézséget okoz az érzelmek azonosítása és leírása, és akik hajlamosak az érzelmi élményeket minimalizálni és a figyelmet kívülre összpontosítani.
A TAS-20 3 alskálából áll:
– Az érzelmek leírásának nehézségei alskála az érzelmek leírásának nehézségeit méri. 5 item – 2, 4, 11, 12, 17.
– Difficulty Identifying Feeling (Érzelmek azonosításának nehézségei) alskála az érzelmek azonosításának nehézségeit méri. 7 tétel – 1, 3, 6, 7, 9, 13, 14.
– Külsőre orientált gondolkodás alskála az egyének arra való hajlamának mérésére szolgál, hogy figyelmüket külsőre összpontosítsák. 8 item – 5, 8, 10, 15, 16, 18, 19, 20.
Pontozás: A TAS-20 egy önbevallásos skála, amely 20 tételből áll. A tételek értékelése egy 5 pontos Likert-skála segítségével történik, ahol 1 = egyáltalán nem ért egyet és 5 = teljesen egyetért. Van 5 olyan tétel, amely negatív kulcsú (4., 5., 10., 18. és 19. tétel). A teljes alexitímia pontszám a 20 tételre adott válaszok összege, míg az egyes alskálafaktorok pontszáma az adott alskálára adott válaszok összege. A TAS-20 pontozási határértéket használ: 51 vagy annál kisebb = nem-alexithímia, 61 vagy annál nagyobb = alexithímia. Az 52 és 60 közötti pontszámok = lehetséges alexithímia.
Megbízhatóság: Jó belső konzisztenciát (Cronbach-alfa = .81) és teszt-reteszt megbízhatóságot (.77, p<.01) mutat. Érvényesség: A TAS-20-at használó kutatások megfelelő szintű konvergens és egyidejű érvényességet mutatnak. A 3 faktoros struktúra elméletileg kongruensnek bizonyult az alexitímia konstrukcióval. Ezenkívül stabilnak és megismételhetőnek bizonyult klinikai és nem klinikai populációkban.
Referencia: & Taylor, G. J. J. (1994): Bagby, R. M., Parker, J. D. A. & Taylor, G. J. (1994). A húsz tételből álló Toronto Alexithymia Scale-I. Az itemek kiválasztása és a faktorstruktúra kereszt-validálása. Journal of Psychosomatic Research, 38, 23-32.” Ciarrochi, J. & Bilich, L. (2006) által idézett információ. Az ACT szempontjából potenciálisan releváns folyamatmérések. Kiadatlan kézirat, University of Wollongong, Ausztrália.