Ki volt Tom Petty?
A rockzenész Tom Petty a Mudcrutch nevű együttesben kezdte komolyan karrierjét. Miután ő és a többi tag újjáalakult Tom Petty and the Heartbreakers néven, az 1976-os önálló debütáló albumuk megjelenése egy évtizedes és rendkívül sikeres pályafutást indított el, amelyet többszörös platinalemezes albumok emeltek ki, amelyeken a ma már klasszikusnak számító “American Girl”, “Refugee”, “Don’t Come Around Here No More” és “Learning to Fly” című kislemezek szerepeltek. 1989-ben Petty hasonlóan sikeres szólókarrierbe kezdett, és emlékezetes klipeket készített olyan slágerekhez, mint a “Free Fallin'” és a “Runnin’ Down a Dream”. Petty más legendás rockzenészekkel is együttműködött, többek között Stevie Nicksszel, Bob Dylannel, George Harrisonnal és Johnny Cash-szel, és az évek során három Grammy-díjat kapott munkájáért.
Southern Man
Tom Petty 1950. október 20-án született a floridai Gainesville-ben, Earl és Kitty Petty első fiaként. Bár közel állt édesanyjához és öccséhez, Petty nehéz kapcsolatot ápolt apjával, aki gyakran fizikailag és verbálisan bántalmazta. Petty azonban menedéket talált a zenében, olyanokat bálványozott, mint Elvis Presley és a Beatles, és megtanult gitározni.
A középiskolára Petty zene iránti szenvedélye mindent felemésztett. Basszusgitározni kezdett az Epics nevű helyi bandában, majd 17 éves korában otthagyta az iskolát, hogy felléphessen egy új bandával, amely a Mudcrutch néven vált ismertté, nevét arról a farmról kapta, ahol két tagja élt. Petty gyorsan frontemberré és fő dalszerzővé vált a csapatban, amely hamarosan elkötelezett helyi rajongótáborra tett szert.
Az 1974-es év sorsfordítónak bizonyult Petty számára, aki feleségül vette barátnőjét, Jane Benyót (akivel már volt egy lánya, Adria), mielőtt a Mudcrutch-csal Los Angelesbe költözött volna abban a reményben, hogy szélesebb közönséghez juthat el. Ott Petty és Benyo megszületett második lányuk, AnnaKim, és a Mudcrutch leszerződött a Shelter Recordshoz, de amikor egyetlen kislemezük nagyrészt észrevétlen maradt, a csapat feloszlott. A kiadó azonban felismerte Petty tehetségét, és szólószerződést ajánlott neki. Néhány éven belül a belé vetett bizalmukat kellőképpen meghálálták.
Tom Petty and the Heartbreakers
Miután egy ideig próbálkozott egy új kísérőzenekar összeállításával, Petty végül újra kapcsolatba került korábbi Mudcrutch zenekari társaival, Mike Campbellel (gitár) és Benmont Tench-csel (billentyűk), akik Ron Blair basszusgitárossal és Stan Lynch dobossal játszottak. Nem sokkal később átstrukturálták Petty szerződését a Shelterrel, Tom Petty and the Heartbreakers néven szerződést kötöttek, és nekiláttak egy új lemez elkészítésének. Az 1976 novemberében kiadott, saját címet viselő debütáló albumuk megalapozta a siker tervét, amely a későbbi munkáik nagy részét követte: a kemény rock and roll alapokat a hatvanas évekbeli együttesek, például a Beatles és a Byrds popos érzékenységével ötvözte, és Petty jellegzetes hangjával és tömör történetmesélési tehetségével tűntette fel.
Az album kezdetben gyengén fogyott, mígnem egy későbbi, Nils Lofgrennel közös angliai turné során felkerült a brit slágerlistákra. Abban a reményben, hogy hasznot húzhatnak az újonnan szerzett tengerentúli népszerűségükből, a Shelter újra kiadta a “Breakdown” című kislemezt az Egyesült Államokban, amely a 40. helyig jutott a slágerlistán, és ezzel a csapat először megízlelhette a sikert. Hihetetlen, de az “American Girl” kislemez, az egyik legismertebb és legkedveltebb daluk, nem jutott fel az amerikai slágerlistákra, amíg csaknem két évtizeddel később szintén újra nem adták ki.
A csoport ettől függetlenül visszatért a stúdióba, hogy felvegye második albumát, az 1978-as You’re Gonna Get It! címűt, amely sokkal jobban teljesített, mint elődje, a 23. helyig jutott a slágerlistákon, és a népszerű “Listen to Her Heart” és “I Need to Know” című kislemezeket hozta. A lendületük azonban egy pillanatra veszélybe került, amikor a Sheltert felvásárolta az MCA, és Petty próbálkozásai a szerződésük újratárgyalására hosszadalmas jogi procedúrához vezettek, ami csődöt és keserűséget okozott.
Még több sláger – “Refugee” és “The Waiting”
Az MCA-val való keserű indulás ellenére a csapat leszerződött annak leányvállalatához, a Backstreet Records-hoz, és elkezdtek dolgozni a következő albumukon, a Damn the Torpedoes-on. Az 1979-ben megjelent album a slágerlisták 2. helyére ugrott, és több mint 3 millió példányban kelt el. Az elejétől a végéig minőségi dalokkal teli album legismertebb számai közé tartozott a “Don’t Do Me Like That” (10. hely) és a “Refugee” (15. hely), amelyek Tom Petty és a Heartbreakers rock szupersztárrá válását szilárdan megalapozták.
Az újonnan megerősödött Petty kiállt az álláspontja mellett, amikor az MCA azt tervezte, hogy az akkor szokásos 8,98 dollárról 9,98 dollárra emeli a lemez folytatásának árát, és azzal fenyegetőzött, hogy tiltakozásul vagy visszatartja a felvételeket, vagy Eight Ninety-Eight címet ad neki. A kiadó végül engedett, és a Hard Promises 1981-ben megjelent. A lemez az 5. helyig jutott a slágerlistákon, és platinalemez lett, a főcímdal, a “The Waiting” pedig az együttes első első listavezető kislemezét jelentette.
Ugyanebben az évben Petty együtt dolgozott Stevie Nicksszel a Bella Donna című albumán, felvéve a “Stop Draggin’ My Heart Around” című sláger kislemezt/duettet, és ő volt a producere Del Shannon Drop Down and Get Me című albumának is. Visszatérve a stúdióba a Heartbreakers-szel, folytatta sikeres pályafutását az 1982-es Long After Dark című albummal, amely a 9. helyig jutott a slágerlistákon, a “You Got Lucky” és a “Deliver Me” című kislemezek pedig a 20., illetve a 21. helyig.
A hírnév nyomása ugyanakkor mind Petty házasságát, mind a zenekari társaival való kapcsolatát megviselte. Röviddel a Long After Dark megjelenése után Ron Blair elhagyta az együttest, és helyére Howie Epstein került. Bár Petty legszebb órái még hátra voltak, az odáig vezető út nem volt mindig könnyű.
Új munkák és együttműködések
A Tom Petty and the Heartbreakers új irányba akarta terelni a zenéjét, és új albumán Dave Stewart (az Eurythmicsből), Robbie Robertson (a The Bandből) és Jimmy Iovine producerrel kezdett dolgozni, aki a Damn the Torpedoes társproducere volt Pettyvel. A munkálatokban további zenészek és háttérénekesek széles skálája is részt vett, mivel a zenekar különböző hangzásokkal kísérletezett. Egy ilyen nagyszámú személyiség kezelése azonban időigényesnek és frusztrálónak bizonyult, és egy ponton a feszültségek olyannyira elhatalmasodtak, hogy Petty a stúdióban egy falat ütött, és eltörte a bal kezét.
Az egésznek a végén jött a csapat ötödik albuma, a Southern Accents, amely a slágerlisták 7. helyéig jutott, és a “Rebels”, a “Make It Better (Forget About Me)” és a “Don’t Come Around Here No More” című kislemezdalokat tartalmazta, amely egy neo-pszichedelikus szám volt, amelyet Stewart közösen írt és Nicks ihletett. A dal a 13. helyig jutott, és egy népszerű Alice Csodaországban témájú videoklip kísérte, amely az MTV fénykorában tovább növelte az együttes sikerét.
1986-ban Tom Petty és a Heartbreakers turnéra indult Bob Dylannel – saját anyagot adtak elő és Dylan kísérőzenekaraként is szolgáltak – mielőtt visszatértek a stúdióba, hogy felvegyék a Let Me Up (I’ve Had Enough) című lemezt. Bár az album a 20. helyig jutott a slágerlistákon, és a “Jammin’ Me” című kislemezdal az első helyig jutott az Egyesült Királyságban, a korábbi eredményeikhez képest csak mérsékelt sikert aratott. Petty és Dylan barátsága azonban egy másik, sikeresebb együttműködéshez vezetett, amikor George Harrison, Roy Orbison és Jeff Lynne társaságában megalakították a Traveling Wilburys-t, amelynek 1988-as, azonos című albuma a 3. helyig jutott a listákon, háromszoros platinalemez lett, és elnyerte a legjobb rockelőadásért járó Grammy-díjat.
“Free Fallin'” és a szóló sztárság
A Traveling Wilburys sikerét követően Petty elkezdett dolgozni első szólóalbumán, a Full Moon Fever-en, amelynek producere Lynne volt, és amelyen a Heartbreakers több tagja is szerepelt. Az 1989-ben megjelent album hatalmas sikert aratott, a slágerlisták 3. helyére került és többszörös platinalemez lett. Az album legjobb kislemeze, a “Free Fallin'” a kislemezlistán a 7. helyig jutott, és máig Tom Petty legismertebb dalai közé tartozik. A “Runnin’ Down a Dream” és az “I Won’t Back Down” szintén jól teljesített.
De új és elsöprő népszerűsége ellenére szólóelőadóként Petty nem fordított hátat bandatársainak. 1990-ben a Traveling Wilburys kiadta Volume 3 című folytatásos albumát, majd 1991-ben a Tom Petty and the Heartbreakers kiadta a platinalemezes Into the Great Wide Open című albumot, amelyen a Johnny Depp és Faye Dunaway főszereplésével készült klippel kísért azonos című népszerű kislemez, valamint a Top 40-es sláger, a Learning to Fly is helyet kapott. Ez idő tájt Petty azt is elárulta, hogy évekkel korábban titokban szerződést kötött a Warner Bros.-szal, és hogy elhagyja az MCA-t, véget vetve a közte és a kiadó között évek óta tartó konfliktusnak. Ennek ellenére egy nagy durranással búcsúztak, 1993-ban kiadtak egy Greatest Hits albumot, amelyen a Rick Rubin által producált “Mary Jane’s Last Dance” című kislemez és egy klip szerepelt Kim Basinger főszereplésével. Az album több mint hat évig maradt a Billboard listáján.
“Wildflowers” és a további sikerek
A Warner Bros. első ajánlatához Petty Rubinnal közösen készítette el második szólóalbumát, a Wildflowers-t (1994), amely majdnem elérte a Full Moon Fever eredményeit. Nevezetes számai közé tartoznak a “You Don’t Know How It Feels”, a “You Wreck Me” és az “It’s Good to Be King” című kislemezek. Két évvel később újra egyesült a Heartbreakers-szel (Stan Lynch nélkül, aki 1994-ben elhagyta a zenekart), hogy felvegyék a She’s the One című film aranylemezes soundtrackjét, és hogy Johnny Cash kísérőzenekaraként is fellépjen az Unchained című albumán. Szintén 1996-ban Petty és felesége, Jane 22 év házasság után elváltak, amivel egy nehéz időszak kezdődött Petty számára, amelyben heroinfüggőséget alakított ki.
A személyes küzdelmek mellett a Tom Petty and the Heartbreakers tovább őrlődött, 1997-ben 20 teltházas estét játszott a San Francisco-i Fillmore-ban, mielőtt Rubinnal visszatértek a stúdióba, hogy elkészítsék az Echo (1999) című Top 10-es albumot. A lemezkiadók hatalmával szemben továbbra is a rajongók mellé állt, a “Free Girl Now” című kislemezt kezdetben ingyenes MP3 letöltésként kínálták, és Petty nem volt hajlandó megemelni a jegyárakat a következő turnéjukra.
Still Runnin’
Az új évezred elején Petty rendbe hozta magánéletét, leszokott heroinfüggőségéről és feleségül vette Dana Yorkot, akit egy évtizeddel korábban ismert meg. 2002-ben a Tom Petty and the Heartbreakers kiadta 11. albumát, a The Last DJ-t, amelyen Petty a lemeziparral kapcsolatos folyamatos sérelmeinek adott hangot. Bármit is gondolt erről, a zeneipar azonban visszaszerette őt, és még abban az évben a Tom Petty and the Heartbreakers-t felvették a Rock and Roll Hall of Fame-be. Az elismerések közepette Epsteint kirúgták az együttesből, amikor saját heroinfüggősége problémássá vált. A következő évben túladagolásban halt meg, ekkor az eredeti basszusgitáros Ron Blair újra csatlakozott a Heartbreakershez.
2006-ban Petty ismét szólóba kezdett, és Lynne-nel közösen készítette el a 4. helyezett Highway Companion című albumot, mielőtt újra összeállt a Heartbreakersszel a 30. évfordulós turnéra. A következő évben a csapatról négyórás dokumentumfilm készült Runnin’ Down a Dream címmel. 2008-ban a Super Bowl XLII félidejében léptek fel.
Ugyanebben az évben Petty visszatért a gyökereihez, és újraalakította a Mudcrutch-ot, hogy felvegyék az önálló debütáló albumukat, több mint 30 évvel az eredeti megalakulás után. A Heartbreakers-szel 2010-ben tért vissza a MOJO című élő stúdióalbumhoz, amelyet több évnyi turnézás követett, mielőtt a zenekar kiütötte 13. albumát, a 2014-es Hypnotic Eye címűt. Meglepő módon ez volt az első albumuk, amely a listák első helyére került.
Death and Legacy
2017 szeptemberében a Tom Petty and the Heartbreakers a Hollywood Bowlban tartott fellépésével zárta 40 éves jubileumi turnéjának egyik szakaszát. Egy héttel később Petty szívmegállást szenvedett malibui otthonában, és a UCLA Santa Monica kórházba szállították. 2017. október 2-án, 66 éves korában halt meg.
Petty régi menedzsere, Tony Dimitriades közleményt adott ki a család és a zenekar nevében: “A Tom Petty család nevében megrendülten jelentjük be édesapánk, férjünk, testvérünk, vezetőnk és barátunk, Tom Petty korai halálát. Ma hajnalban szívmegállást szenvedett malibui otthonában, és a UCLA Medical Centerbe szállították, de már nem tudták újraéleszteni. Békésen halt meg 20:40 PST-kor családja, zenésztársai és barátai körében.”
A művész zenéje biztosan megmaradt, de nem jogi harc nélkül: 2017 december végén a Wixen Music Publishing, amely Petty és más zenészek dalszerzeményeit kezeli, pert indított a streaming óriás Spotify ellen, azt állítva, hogy olyan slágereket, mint a “Free Fallin'”, engedély és kártérítés nélkül használtak fel. A Wixen állítólag legalább 1,6 milliárd dolláros kártérítést követelt.
2018. január 19-én a Los Angeles megyei halottkém bejelentette, hogy Petty “többszervi szervi elégtelenségben” halt meg, amelyet a szervezetében talált gyógyszerek halálos kombinációja okozott, köztük a fentanil és az oxikodon fájdalomcsillapítók és a nyugtató temazepam.
A családja ezt követően közleményt tett közzé Petty honlapján, amelyben megjegyezték, hogy tudomásuk volt arról, hogy a zenész gyógyszereket szedett annak érdekében, hogy továbbra is élőben játszhasson, miközben számos betegségben szenvedett, köztük tüdőtágulásban, térdproblémákban és csípőtörésben.
“E fájdalmas sérülés ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy megtartsa a rajongói iránti elkötelezettségét, és 53 turnén vett részt csípőtöréssel, ami közben súlyosabb sérüléssé súlyosbodott” – áll a közleményben. “Pozitívum, hogy most már biztosan tudjuk, hogy fájdalommentesen és gyönyörűen kimerülten távozott, miután azt tette, amit a legjobban szeretett, még egyszer utoljára élőben fellépett páratlan rockzenekarával hűséges rajongóinak a több mint 40 éves karrierje legnagyobb turnéján. Erre a teljesítményére rendkívül büszke volt a halála előtti napokban.”
2018 júliusában bejelentették, hogy szeptember 28-án An American Treasure címmel új gyűjtemény jelenik meg Petty műveiből. A 60 dalt tartalmazó, Petty családja és a zenekar tagjai által kurátorként összeállított box set a hírek szerint kiadatlan számok, alternatív verziók, élő előadások és outtake-ek keverékét tartalmazza, valamint házi videókat és koncertfelvételeket a művészről.