A kurkuma (Curcuma longa L.) az egyetlen ehető növény, amelyet a kurkuminoidok étrendi forrásaként ismernek el, amelyek közül a kurkumin, a demethoxycurcumin (DMC) és a bis-demethoxycurcumin (Bis-DMC) a legjellemzőbbek. A kurkumin nagyon alacsony szisztémás biológiai hozzáférhetőséget mutat, és emiatt számos technológiát alkalmaztak annak javítására. Ezek a technológiák általában javítják a kurkuminoidok felszívódását a vékonybélben, azonban nem állnak rendelkezésre adatok a kurkuminoid-formulációnak a vastagbél biotranszformációjára gyakorolt hatásáról. Jelen tanulmány célja a két különböző technológiával előállított kurkuminoidok humán vastagbél metabolizmusának vizsgálata in vitro modell segítségével. A formulázatlan kurkuminoid és lecitin-kurkuminoid növényi kivonatokat in vitro székletmodell segítségével fermentáltuk, és a vastagbél katabolitokat uHPLC-MSn segítségével azonosítottuk és számszerűsítettük. A natív vegyületeket, főként a kurkumint, a DMC-t és a bisz-DMC-t a vastagbél mikrobióta metabolizálta a 24 órás inkubáció során. A kurkuminoidok lebomlása specifikus kurkuminoid-metabolitok képződéséhez vezetett, amelyek közül a bisz(demetil)-tetrahidrokurkumin és a bisz(demetil)-hexahidrokurkumin magasabb koncentrációját találtuk a lecitin-kivonatos fermentációt követően, mint a formázatlan kivonat után kimutatott koncentrációt. Összefoglalva, mindkét kurkumin alapú növényi kivonat fontos kurkuminoid-forrásnak tekinthető, bár a lecitin-formulált kivonat a kurkuminoid-katabolitok nagyobb mértékű termeléséhez vezetett. Ezenkívül egy új kurkuminoid-katabolitot, nevezetesen a bisz(demetil)-hexahidrokurkumint feltételezhetően azonosították, ami új távlatokat nyit a kurkuminoidok biológiai hozzáférhetőségének és potenciális metabolitjaik bioaktivitásának vizsgálatában.