Ha látod, hogy két ember nevet egy viccen, amit nem hallottál, jó eséllyel te is mosolyogni fogsz – még ha nem is veszed észre.

Egy új tanulmány szerint a nevetés valóban ragályos: az agy reagál a nevetés hangjára, és felkészíti az arc izmait, hogy csatlakozzanak a vidámsághoz.

“Úgy tűnik, teljesen igaz, hogy “nevess, és az egész világ veled nevet” – mondta Sophie Scott, a University College London idegkutatója. “Egy ideje már tudjuk, hogy amikor beszélgetünk valakivel, gyakran tükrözzük a viselkedését, lemásoljuk az általa használt szavakat és utánozzuk a gesztusait. Most kimutattuk, hogy ugyanez a jelek szerint a nevetésre is érvényes – legalábbis az agy szintjén.”

A pozitív megközelítés

Scott és kutatótársai egy sor hangot játszottak le önkénteseknek, és fMRI-szkennerrel mérték az agyuk reakcióit. Egyes hangok, mint a nevetés vagy a diadalmas kiáltás, pozitívak voltak, míg mások, mint a sikoly vagy a hányás, negatívak.

A hangok mindegyike válaszokat váltott ki az agy premotoros kérgi régiójában, amely az arc izmait a hangnak megfelelő mozgásra készíti elő.

A válasz sokkal nagyobb volt a pozitív hangok esetében, ami arra utal, hogy ezek ragályosabbak, mint a negatív hangok – ami megmagyarázhatja az önkéntelen mosolygásunkat, amikor nevető embereket látunk.

A csapat az arcizmok mozgását is tesztelte a hangok lejátszásakor, és azt találták, hogy az emberek hajlamosak voltak mosolyogni, amikor nevetést hallottak, de nem vágtak öklendező arcot, amikor öklendező hangokat hallottak – mondta Scott a LiveScience-nek. Ezt a reakciót a negatív érzelmek és hangok elkerülésére irányuló vágynak tulajdonítja.

Régebbi, mint a nyelv?

A pozitív érzelmek fertőzőképessége Scott szerint fontos társadalmi tényező lehet. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az emberi ősök csoportosan nevetgéltek, mielőtt beszélni tudtak volna, és a nevetés a nyelv előfutára lehetett.

“A pozitív érzelmekkel, például a nevetéssel vagy az éljenzéssel általában csoportos helyzetekben találkozunk, akár egy vígjátékot nézünk a családdal, akár egy focimeccset a barátokkal” – mondta Scott. “Ez az agyi válasz, amely automatikusan mosolyra vagy nevetésre késztet bennünket, egyfajta módot biztosít arra, hogy tükrözzük mások viselkedését, ami segít a társas interakcióban. Ez fontos szerepet játszhat a csoportban az egyének közötti erős kötelékek kialakításában.”

Scott és csapata tanulmányozni fogja ezeket az érzelmi válaszokat az agyban az autista embereknél, akiknek “általános kudarcai vannak a szociális és érzelmi feldolgozásban”, hogy jobban megértsék a betegséget és azt, hogy az érintettek miért nem tükrözik mások érzelmeit, mondta.”

• Nem vicc: Az állatok is nevetnek
• Ne nevess!
• Nem vicces, de azért LOL
• Tudósok szerint mindenki tud gondolatolvasni