Törzsünk története: Hominini

(“ember” / “előd” vagy “úttörő”)

8.18
Teljes Homo antecessor koponya a spanyolországi Gran Dolinából. José-Manuel Benito “Homo antecessor” című műve közkincs.

HELYEK

Gran Dolina és Sima del Elefante, Spanyolország

FÉL

Eudald Carbonell, Juan Luis Arsuaga és J. M. Bermúdez de Castro

BEVEZETÉS

A spanyolországi Atapuerca-hegységben nemrég felfedezett, több mint 1,2 mya-re datált hominin fosszíliákig a legkorábbi ismert fosszilis anyag a területről nem több mint 800 kya. A 800 kya anyagot a Homo antecessor, vagy “úttörő ember” rendszertani megjelöléssel látták el, mint az első hominineket, akik Nyugat-Európába vándoroltak.

PHYLOGÉNIA

A felfedezés óta a kutatók azt feltételezik, hogy a Homo antecessor a H. ergaster egy származékosabb formájától származik, amely a tengerszint csökkenésének időszakában kelhetett át a Földközi-tengeren Észak-Afrikából. Most, hogy a geológiai órát 300 kya-t visszatolták, úgy gondolják, hogy a Levantén (azaz a Földközi-tenger keleti részén) keresztül utazhattak. Azt nem tudni, hogy az evolúciós esemény Európában vagy Észak-Afrikában zajlott-e le. Ami a leszármazott fajokat illeti, a Homo antecessor az egyik esélyes a Homo heidelbergensis ősének, amelyről viszont úgy gondolják, hogy a neandervölgyiek és a modern embereket hozta létre.

kép
Homo antecessor by Keenan Taylor.

FELFEDEZÉS ÉS GEOGRAFIKUS TERÜLET

A fajt Eudald Carbonell, Juan Luis Arsuaga és J. M. Bermúdez de Castro fedezte fel. Az első lelőhely, amely fosszilis anyagot szolgáltatott, a spanyolországi Atapuerca-hegységben található Gran Dolina lelőhely volt (lásd a 31.4. ábrát). A 900 kya-ra datált lelőhely H. antecessor és H. heidelbergensis anyagot is szolgáltatott. Hat egyed nyolcvan fosszíliája került elő. Érdekesség, hogy a fosszilis anyag nagy része éretlen, és olyan vágásnyomokat mutat, amelyek arra utalhatnak, hogy kannibalizmus áldozatai voltak.

image
“Homo antecessor moves to Spain” by Keenan Taylor.

A legkorábbi H. antecessor-lelőhely a Sima del Elefante (“Az elefánt gödre”). A lelőhelyet 1,2 mya-re datálják, de csak egy maroknyi fosszíliát találtak belőle.

A spanyolországi lelőhelyeken kívül szerszámokat és lábnyomokat találtak az angliai Happisburghben és az olaszországi Cepranóban (Homo cepranensis néven is ismert, egyesek a H. heidelbergensisszel tartják közelebbi rokonnak).

8.19
Gran Dolina lelőhely. “Gran Dolina 2012 (Sierra de Atapuerca)” by Mario Modesto Mata is licensed under CC BY-SA 2.0.

FIZIKAI JELLEMZŐK

A 800 kya H. antecessor anyag a korábbi erectus formáknál származékosabb volt, nagyobb aggyal (1000-1150 köbcenti) és modernebb koponyával és arccal rendelkezett. Alacsony homlokuk volt, és nyakszirti kontyot viseltek (a konty vagy chignon az a frizura, amikor az ember hosszú haját fánk alakúra tekeri a feje tetején vagy hátulján), akárcsak a neandervölgyiek (lásd a neandervölgyi vonásokat a 31.5. ábrán). Azt feltételezik, hogy ennek a hátsó kiemelkedésnek az a célja, hogy kiegyensúlyozza a koponya és az arc elülső részének súlyát. A koponya anatómiája alapján úgy gondolják, hogy képesek voltak ugyanolyan hangok érzékelésére, mint a modern ember, és valószínűleg jobbkezesek voltak. Majdnem olyan magasak voltak, mint a modern emberek, 5,5-6′ (1,6-1,8 m), a férfiak súlya ~200 font (90 kg) volt.

8.20
Neandertal koponya jellemzői. “Neanderthal cranial anatomy” by Jason Potter is licensed under CC BY-SA 2.5.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.