Az Európai Bizottság belgrádi küldöttségét 1981-ben hozták létre az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban (SFRJ), az SFRJ és az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) közötti együttműködési megállapodások aláírását követően. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével összhangban 2009 decemberében a küldöttség neve “Az Európai Unió küldöttsége a Szerb Köztársaságban” névre változott.
Ez a változás is tükrözi hivatalunk megnövekedett politikai szerepét, összhangban az EU és Szerbia közötti kapcsolatok elmúlt években bekövetkezett politikai és gazdasági fejlődésével.
2000 októberében Szerbia határozott lépéseket tett, hogy véget vessen politikai és gazdasági elszigeteltségének, és elinduljon az európai integráció útján, amelyet korábban egész Közép- és Kelet-Európa és nyugat-balkáni szomszédai is megtettek.
Az elmúlt 16 évben Szerbiában az európai integrációs folyamat üteme változó volt. Szerbia 2001-től kezdve nagy erőfeszítéseket tett, hogy csatlakozzon szomszédaihoz a reformok végrehajtásában a gazdaságtól és az igazságszolgáltatástól kezdve a hadseregig és a médiáig. A tárgyalásokat 2006 májusában gyakorlatilag felfüggesztették, miután az értékelés kimutatta, hogy Szerbia együttműködése a hágai Nemzetközi Háborús Büntetőbírósággal nem volt megfelelő. 2007-ben az újonnan létrehozott reformpárti kormány hiteles intézkedéseket hozott a Törvényszékkel való együttműködés élénkítése érdekében, ami lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy újraindítsa a stabilizációs és társulási megállapodásról szóló tárgyalásokat.
2009 végén, kevesebb mint egy hónap alatt két nagyon fontos esemény történt: először is, 2009 decemberében a vízumliberalizáció, amely lehetővé tette a szerb állampolgárok számára, hogy vízum nélkül utazhassanak a schengeni térségen belül, és megmutatta, hogy a folyamat konkrét, a polgárok számára közvetlenül előnyös eredményeket hozhat; másodszor, alig néhány nappal később Tadić elnök benyújtotta Szerbia uniós tagsági kérelmét a svéd elnökséghez. 2010-ben elsődleges célunk az volt, hogy fenntartsuk az eddig felépített lendületet. 2010 februárjában hatályba lépett a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás, júniusban pedig döntés született az STM feloldásáról, amivel Szerbia ismét az uniós tagság felé vezető útra lépett.
2011 októberében az Európai Bizottság ajánlást tett Szerbia uniós tagjelölti státuszának megadására, amit 2012. március 1-jén a státusz megerősítése követett. 2013 áprilisában Brüsszelben megkezdődtek a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló tárgyalások. 2013 júniusában az Európai Tanács elfogadta az Európai Bizottság ajánlását a Szerbiával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
Az EU-Szerbia stabilizációs és társulási megállapodás 2013 szeptemberében lépett hatályba, majd ugyanezen év végén, decemberben az Európai Tanács elfogadta a Szerbiával folytatott tárgyalások keretét, és megállapodott a Szerbiával 2014 januárjában tartandó első kormányközi konferencia megrendezéséről.
A 2015 januárjában tartott második kormányközi konferencián az Európai Unió és Szerbia között a 35 tárgyalási fejezetből az első kettőt megnyitották. Megkezdődtek a tárgyalások a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozó 32. fejezetről és a 35. fejezetről (egyéb kérdések).
Ez a legutóbbi lépés azt mutatja, hogy az EU és Szerbia közötti kapcsolatokban egy fontos új szakaszba léptünk – a fejezetekről szóló tárgyalási folyamatba, amely közelebb viszi Szerbiát a teljes jogú uniós tagsághoz.