Az ügyek talán legjelentősebbikében egy itteni vizsgálóbíró hivatalosan kérte Mr. Kissingert, egykori nemzetbiztonsági tanácsadót és külügyminisztert, valamint Nathaniel Davist, az akkori chilei amerikai nagykövetet, hogy válaszoljanak egy amerikai állampolgár, Charles Horman meggyilkolásával kapcsolatos kérdésekre az 1973. szeptember 11-i halálos katonai puccs után, amely Pinochet tábornokot hatalomra juttatta.
A most 85 éves Pinochet tábornok 1990-ig uralkodott Chilében. Londonban 1998-ban tartóztatták le egy spanyol elfogatóparancs alapján, amelyben az emberi jogok megsértésével vádolták. Pinochet tábornokot 16 hónapos őrizet után, romló egészségi állapota miatt Nagy-Britannia szabadon engedte. Bár 2000-ben Santiagóban letartóztatták, mentálisan alkalmatlannak nyilvánították arra, hogy bíróság elé álljon.
Horman úr, egy filmrendező és újságíró haláláról készült 1982-ben az “Eltűntek” című film. Az özvegye, Joyce Horman által az Egyesült Államokban indított polgári pert visszavonták, miután nem tudott hozzáférni a vonatkozó amerikai kormányzati dokumentumokhoz. De a Pinochet tábornok ellen itthon indított jogi eljárás és néhány amerikai dokumentum titkosításának feloldása arra késztette, hogy 15 hónappal ezelőtt új pert indítson itthon.
William Rogers, Kissinger úr ügyvédje levélben közölte, hogy mivel a Chilében és máshol folyó vizsgálatok Kissinger úrral “külügyminiszteri minőségében” kapcsolatosak, a külügyminisztériumnak válaszolnia kell a felmerült kérdésekre. Hozzátette, hogy Kissinger úr hajlandó “hozzájárulni, amit csak tud az emlékezetéből azokhoz a távoli eseményekhez”, de nem mondta, hogy ez hogyan és hol történne.
René Schneider tábornok, a chilei fegyveres erők parancsnoka, amikor 1970 októberében más katonatisztek meggyilkolták, rokonai másképp álltak hozzá, mint Horman asszony. Sima kivégzésre, bántalmazásra és a polgári jogok megsértésére hivatkozva tavaly ősszel 3 millió dolláros polgári pert indítottak Washingtonban Kissinger úr, Richard M. Helms, a Központi Hírszerző Ügynökség volt igazgatója és más Nixon-korabeli tisztviselők ellen, akik az Egyesült Államok titkosítás alól feloldott dokumentumai szerint részt vettek egy katonai puccs kitervelésében, hogy Mr. Schneider-t távol tartsák. Allende hatalomból való eltávolítását.
Könyveiben Kissinger úr elismerte, hogy kezdetben követte Nixon úr utasítását 1970 szeptemberében a puccs megszervezésére, de azt is állítja, hogy egy hónappal később elrendelte a kísérlet leállítását. A kormányzati dokumentumokból azonban kiderül, hogy a C.I.A. itt továbbra is bátorította a puccsot, és pénzt is adott a Schneider tábornok halála miatt bebörtönzött katonatiszteknek.
“Apám nem volt sem Allende mellett, sem Allende ellen, de alkotmánypárti volt, aki úgy gondolta, hogy a választás győztesének kell hivatalba lépnie” – mondta ifjabb René Schneider. “Ez Kissinger úr és a Nixon-kormány számára akadállyá tette őt, és ezért ők az itteni tábornokokkal összeesküdtek az apám elleni támadás végrehajtására és a puccskísérlet kitervelésére.”
Egy másik akcióban az itteni emberi jogi ügyvédek büntetőfeljelentést tettek Kissinger úr és más amerikai tisztviselők ellen, azzal vádolva őket, hogy segítettek megszervezni a Condor hadműveletnek nevezett titkos regionális politikai elnyomó programot. E terv részeként a jobboldali katonai diktatúrák Argentínában, Bolíviában, Brazíliában, Chilében, Paraguayban és Uruguayban az 1970-es években összehangoltan több száz száműzött politikai ellenfelük elrablására és meggyilkolására törekedtek.