Az alfa-béta axon központi nyúlványán keresztül jönnek tehát az információk a kétpontos megkülönböztetésről, a rezgésről és a tudatos propriocepcióról (nagyon fontos dolgok!!). Ahogy az alfa-béta axon központi nyúlványa megközelíti a gerincvelőt, a háti gyökér úgynevezett mediális osztódásában halad (ezt a mediális rostcsoportot szembeállítjuk más központi nyúlványokkal, amelyek laterálisan helyezkednek el a háti gyökérben). A dorsalis funiculusba érve az alfa-béta axon elindul a medulla felé, ahol szinapszisokat hoz létre. A medulla az agytörzs (középagy, pons, medulla) legkaudálisabb része, és közvetlenül a gerincvelőtől rostrálisan helyezkedik el. Ne feledjük – a háti gyökérben VAGY a gerincvelőben nem volt szinapszis. Továbbá, az axon NEM keresztezi a gerincvelőt!!! A medullában végződik ugyanazon az oldalon (IPSILATERAL; ipsi = L., ugyanaz; latus = oldal), mint a sejttest. A nucleus gracilis és a cuneatus sejtjei a thalamusba vetülnek, az információ azután a szomatoszenzoros kéregbe jut az érzékeléshez. Erről később bővebben!!! Egyelőre maradjunk a gerincvelőnél.

A gerincoszlop rendszerének két összetevője van, a fasciculus gracilis és a fasciculus cuneatus (fasciculus = L., kis köteg; gracilis = karcsú; cuneatus = ék). Az alfa-béta rost központi nyúlványa a fasciculus gracilisben halad, ha a T7-es és az alatti háti gyökérganglionokból ered. Ezzel szemben, ha az alfa-béta rost központi nyúlványa a T6-os és feljebb (a fejünk felé) lévő háti gyökerek sejtjeiből ered, akkor a fasciculus cuneatus része (GONDOLJ: GRACILIS = LÉG ÉS CUNEATUS = KAR).

A fasciculus gracilis és a fasciculus cuneatus tehát azokból az alfa-béta axonokból áll, amelyek sejttestjei az IPSILATERAL DORSAL ROOT GANGLIA-ban találhatók. Vagyis a sejttestek a fasciculusokkal azonos oldalon vannak. Említettem, hogy a dorzális oszloprendszer rostjai NEM keresztezik egymást a gerincvelőben, és végül a medullában szinapszisra lépnek. Bár a medullával később fogunk foglalkozni a kurzus során, talán érdekelheti, hogy a fasciculus gracilisben lévő axonok az ipsilaterális (a fasciculushoz képest) nucleus gracilisben végződnek, míg a fasciculus cuneatusban lévő rostok az ipsilaterális nucleus cuneatusban szinapszizálnak (nagy meglepetés).

A fasciculus gracilis a fasciculus cuneatusnál alacsonyabb gerincvelői szintekről származó rostokat tartalmaz, és a fasciculus gracilis a fasciculus cuneatushoz MEDIALisan fekszik. Ez az alacsonyabb = mediális térbeli kapcsolat nemcsak a két fasciculusra, hanem az egyes fasciculusok egyes rostjaira is érvényes. Például a fasciculus gracilis legmedialisabban elhelyezkedő rostja a coccygealis háti gyökérből ered, a leg laterálisan elhelyezkedő pedig a T7 háti gyökérből. A fasciculus cuneatusban a legmedialisabban elhelyezkedő rost a T6-os háti gyökérből ered, a leg laterálisabban elhelyezkedő pedig a C2-es háti gyökérből (emlékezzünk a Gross Anatomyból, hogy a C1 tisztán motoros, és ezért nincs háti gyökérganglionja?!!!).