Négygy gyermek anyukájaként és gyermekorvosként megértem a teljes kimerültséget és aggodalmat, ami a síró baba megnyugtatásával jár. Ez az egyik leggyakoribb ok, amiért a szülők a sürgősségi osztályra vagy hozzám jönnek a klinikára. Különösen nagy kihívás az első alkalommal síró szülőknek, de az is zavarba ejtő, ha a későbbi babák a testvéreikkel ellentétben rendkívül nehezen nyugtathatók meg. Az is nehéz lehet, ha egymásnak ellentmondó tanácsokat kapunk a barátoktól, a családtól és az egészségügyi szakemberektől. Olyan tisztán emlékszem, hogy egész éjjel a padlót járkáltam egy síró babával, és nem tudtam, mit tegyek. Íme tehát néhány tipp, ami segít megnyugtatni a babát, és hogy tudd, mikor kell aggódni.

Miért sírnak a babák, és mi a normális?

A sírás a babák normális módja a kommunikációnak, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy kellemetlenséget vagy fájdalmat éreznek. Néhány baba azonban az átlagos napi két-három óránál többet sír. Ezeknek a csecsemőknek azonban kevesebb mint öt százalékánál van orvosi oka a sírásnak.

A sírás általában a csecsemők hat-nyolc hetes kora körül éri el a csúcspontját, és gyakran délután vagy este rosszabb, ok nélkül kezdődhet vagy abbamaradhat, és úgy érezheti, hogy semmi, amit tesz, nem segít. A csecsemőnek a szorongás egyéb, nem specifikus jelei is lehetnek, például felhúzza a lábát, elvörösödik az arca vagy meggörbíti a hátát.

A sírás akkor tekinthető túlzottnak, ha a baba a hét több mint három napján naponta több mint három órán át sír. Ezeket a csecsemőket néha “kólikásnak” nevezik, és általában jól táplálkoznak és híznak, és a sírásuknak nincs mögöttes orvosi oka. A sírás általában három-négy hónapos korára magától javul, amikor a csecsemők megtanulják normálisnak értelmezni testük érzéseit, például azt, hogy a bélmozgást a táplálkozás után. Minden csecsemő átmegy ezen az időszakon, és gyakran nevezik “PURPLE” időszaknak, hogy a szülőknek segítsenek megérteni, mi történik (lásd az alábbi forrásokat).

Milyen egyéb okai lehetnek a csecsemők túlzott sírásának?

Ha a sírás nemrég kezdődött, a legjobb, ha orvosával megbizonyosodik arról, hogy a babának nincs-e fertőzése vagy más orvosi oka. Ha a sírás néhány hét alatt lassan rosszabbodik (különösen a 10-12. héten túl), akkor érdemes megfontolni:

1. Késleltetett tehéntejallergia (CMA)/tehéntejfehérje-allergia

Babájának CMA-ja lehet, ha:

• irritáltság és/vagy gyakori vagy nehézkes táplálkozás
• gyakori hányás
• vér vagy nyálka a kakiban
• rossz súlygyarapodás
• ekcéma jelei vagy zihálás vagy a családban előfordult allergia

A CMA a csecsemők kevesebb mint öt százalékánál fordul elő, és az ételallergia egy fajtája, ahol a tehéntejfehérje a bélnyálkahártya gyulladását okozza. A CMA diagnosztizálására nincs teszt, a diagnózis felállításához inkább a tejtermékek óvatos kiiktatása szükséges az étrendből (vagy speciális tápszerre való áttéréssel, vagy a tejtermékek kivonásával az étrendből, ha szoptat), majd két hét múlva újbóli kihívás. Az ilyen csecsemők körülbelül egyharmada nem tolerálja a szójatejet sem. Lehet, hogy a baba néhány napon belül sokkal boldogabb lesz tehéntej nélkül, de gyakran egy-két hétbe telik, hogy valóban észrevegye a különbséget. A legjobb, ha felkeresi háziorvosát vagy gyermekorvosát, hogy megbeszéljék a diagnózist és a CMA kezelését.

1. Reflux

A reflux minden 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőnél előfordul, és etetés után kis hányással vagy “pózolással” jár. Általában nem jár fájdalommal vagy rossz súlygyarapodással, és valójában nem bizonyított, hogy a csecsemők ingerlékenységét vagy sírását okozná. A legtöbb esetben a reflux gyógyszeres kezelése nem használ a sírásra. A csecsemők nagyon kis százalékánál előfordulhat gasztro-oesophageális refluxbetegség (GORD), amely gyakori hányással és egyéb tünetekkel jár, mint például distressz a táplálás során, fulladás, köhögés és rossz súlygyarapodás. A GORD egyes eseteit tehéntejallergia okozza, ezért a legjobb, ha felkeresi háziorvosát a diagnózis és a kezelési stratégiák megbeszélése céljából.

1. Laktózintolerancia

Ez akkor javasolt, ha a babának habos, robbanásszerű hasmenése és rossz pelenkakiütése van, de nem bizonyított egyértelműen a sírással való összefüggés. Az anyatej és a tápszeres tej egy laktóz nevű cukrot tartalmaz, amelyet a bélben egy “laktáz” nevű enzim emészt meg. Ennek az enzimnek a valódi hiánya nagyon ritka. A csecsemők inkább úgy juthatnak túl sok laktózhoz, hogy a táplálkozás elején a cukrosabb tejet isszák, nem pedig a zsírosabb “hátsó” tejet a táplálkozás végén. Néha a tehéntejallergia okozhat laktózintoleranciát azáltal, hogy a bélnyálkahártya gyulladását és az enzim elvesztését okozza. Ezt általában kórtörténet alapján vagy kakimintával diagnosztizálják, amire általában nincs szükség. A laktózmentes tápszer segíthet, a szoptatott csecsemőknél pedig az etetések három óránál nagyobb időközönként történő elosztása és annak biztosítása, hogy a mell teljesen kiürüljön, mielőtt oldalt váltanánk, segíthet. A pelenkakiütésen egy jó gátló krém segít.

Mit tehetsz, hogy megnyugtasd a babát?

A legtöbb csecsemő esetében az első lépés az, hogy meggyőződj arról, hogy nem túlfáradt vagy éhes. Nagyon hasznos lehet, ha naplót vezetsz, amelyben feljegyzed a baba alvási, etetési és sírási szokásait. Fontos megjegyezni, hogy a kisbabáknak sok alvásra van szükségük, és hogy a hathetes és három hónapos kor közötti csecsemők másfél-két óra után elfáradnak, és vissza kell feküdniük aludni. Hasznos, ha megtanulod felismerni a baba néhány fáradtságjelét, mint például:

• szemeinek dörzsölése vagy homlokráncolás
• frenetikus vagy rángatózó mozgások vagy ökölbe szorított kezek
• sírás vagy morgás és nehezen megnyugtatható és megnyugtatható – ezek késői jelek!

Ha a baba sírását túlságosan éhségként értelmezzük, előfordulhat, hogy nagyon gyakran (óránként vagy kétóránként) kell etetni. Ha ez megtörténik, gyakran kialakul egy olyan ciklus, amikor a baba “nassol”, ahelyett, hogy rendesen táplálkozna, ami megnehezíti a megnyugvását. Ez a minta összefügghet az alacsony anyatejellátottsággal és azzal is, hogy a baba nem jól hízik, és ezt meg kell beszélni az orvossal.

Egy pár technika, amivel megnyugtathatja a babát, és segíthet megbirkózni a sírással

• Próbálja időzíteni a baba etetéseit, hogy ritkábban tudjon jóllakni, és a két etetés között jobban tudjon aludni, például három-négy óránként
• Segítse a babát az önnyugtatásban vagy a megnyugvásban. Ezek közé tartozik a pólyázás, a mozgás (például simogatás vagy ringatás a kiságyában) és a hangok (ritmikus “csitt, csitt” vagy “fehér zaj”)
• Ne feledje, hogy a babákat az első három-négy hónapban nem lehet “elkényeztetni”. Ha a baba sír, meg kell vigasztalni; a baba sírásának figyelmen kívül hagyása ebben a korban nem segít. A babák nem úgy születnek, hogy képesek legyenek az önnyugtatásra; ez egy megtanult készség, amely idővel (általában három-négy hónap után) jön el. Az ebben a korban lévő babákat sem lehet “betanítani” az alvásra, inkább megtanítható néhány ezek közül a jó stratégiák közül, amelyek segíthetnek a babának
• Kerülje a túlzott stimulációt vagy a “túlzott megnyugvást”, hogy elaltassa a babát
• Ha ezek közül a technikák közül néhány nem működik, tartson szünetet, és menjen el sétálni a babával a babakocsiban vagy kocsikázni, és a következő alvásnál próbálja meg újra ezeket a megnyugtató módszereket
• Győződjön meg róla, hogy támogatják. Használhatja az online vásárlást, kereshet bébiszittert, fogadjon el és kérjen segítséget, és a házimunka helyett feküdjön le pihenni, amikor a baba alszik
• Ha nagyon kimerültnek érzi magát, beszéljen orvosával, és fontolja meg az anya-baba egységet

A baba sírásának kezeléséhez az első lépés, hogy megértse a sírás és az alvás normális mintáit, és kapjon támogatást, hogy megtanulja azokat a megnyugtató technikákat, amelyek mindkettejük számára működnek. Ne feledje, hogy nincs helyes vagy helytelen módja a baba megnyugtatásának, csak az, ami Önnek beválik. Lényeges, hogy érezzék a partnerük és a családjuk támogatását, és hogy szakítsanak időt magukra. Jó, ha megbeszéli ezeket a kérdéseket a háziorvosával, gyermekorvosával vagy az anya- és gyermekegészségügyi nővérrel, hogy kitalálja, mi a megfelelő Önnek és a babájának, és rendszeresen konzultáljon velük.