RNS

Az RNS (ribonukleinsav) a DNS-hez hasonlóan az élet minden ismert formája számára nélkülözhetetlen. Az RNS-monomerek szintén nukleotidok. A DNS-től eltérően a biológiai sejtekben az RNS túlnyomórészt egyszálú molekula. Míg a DNS dezoxiribózt, addig az RNS ribózt tartalmaz, amelyet a pentózgyűrűn lévő 2′-hidroxilcsoport jelenléte jellemez (5. ábra). Ez a hidroxilcsoport teszi az RNS-t kevésbé stabillá, mint a DNS-t, mivel érzékenyebb a hidrolízisre. Az RNS tartalmazza a timin bázis metilálatlan formáját, az uracilt (U) (6. ábra), amely az uridin nevű nukleotidot adja.

5. ábra Az RNS kémiai szerkezete: ribózcukrot tartalmazó nukleotidok (1′-től 5′-ig számozott szénatomok), amelyekhez az 1′ pozícióban egy bázis kapcsolódik (kép a Wikipédiából).
6. ábra Az RNS és a DNS nukleobázisainak szerkezete.

Az RNS számos funkciót lát el a sejtben. A hírvivő RNS (mRNS) hordozza a fehérjék szintézisét irányító genetikai információt. Egyes vírusok DNS helyett RNS-t használnak genetikai anyagként. Az RNS nagy része azonban nem fehérjéket kódol. Ezeket az RNS-eket nem kódoló (ncRNS) RNS-eknek nevezzük, és lehetnek saját RNS-gének által kódoltak, vagy származhatnak az mRNS intronjaiból. A transzfer RNS (tRNS) és a riboszomális RNS (rRNS) részt vesznek a transzláció folyamatában. Vannak olyan nem-kódoló RNS-ek is, amelyek a génszabályozásban, az RNS-feldolgozásban és más folyamatokban vesznek részt.

A legtöbb RNS-molekula rövid, önmagukat kiegészítő szekvenciákat tartalmaz, amelyek egymáshoz hajtogatódnak és erősen strukturált formákká párosodnak. Ezek a bázispárosító kölcsönhatások az RNS másodlagos szerkezetének részét képezik. A nem párosodott régiók olyan struktúrákat alkotnak, mint a hajtűkanyar-hurkok, dudorok és belső hurkok, amelyeknek funkcionális jelentőségük lehet (7. ábra). Ilyen például a Rho-független terminátor-szárhurok és a tRNS-lóhere.

A tRNS szekunder és tercier szerkezete
7. ábra A tRNS szekunder és tercier szerkezete; a párosítatlan régiók szürkével, a párosított régiók színnel vannak jelölve (a kép a Wikipédiából származik).

Az egyszálú RNS-molekulák funkcionális formája a fehérjékhez hasonlóan jellemzően egy meghatározott tercier (3D) szerkezetet igényel. Az RNS RNS-RNS és DNS-RNS duplexeket is képezhet. A Protein Data Bankban (PDB) (makromolekuláris szerkezeti adatok archívuma) (3) található legtöbb RNS-szerkezet tercier szerkezetbe hajtogatott kettősszálú RNS-t tartalmaz.

Egyes RNS-szerkezetek kötőhelyeket biztosítanak más molekulák számára, és kémiailag aktív központokkal rendelkeznek. Erre példa (8. ábra) a B12-vitamin molekuláris felismerése egy RNS-szerkezet által (4). A B12-vitamin RNS-hez kötődése szabályozza a hepatitis C vírus működését (5).

A B12-vitamin RNS-hez kötött szerkezete
8. ábra A B12-vitamin RNS-hez kötött szerkezete; a molekuláris felismerést a kezdetben strukturálatlan RNS-nek a ligandum köré történő hajtogatásával érik el.

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.