A Folsom pontok furatolása elegáns technológiai megoldás számos problémára, amelyekkel a bölényszerzésre összpontosító, nagy mobilitású vadászok szembesülnek. A szimmetrikus, biflutált forma lehetővé tette, hogy a hasított, arccal érintkező markolat majdnem a hegyéig terjedjen, ezáltal szabályozva mind a törés helyét, mind a törés mértékét, és lehetővé téve a pont több ciklusos átdolgozását. A bordázással elért szélsőséges vékonyság megkönnyítette az elülső él élesebbé válását a fokozott behatolás érdekében. A hegytől a talpig közel állandó keresztmetszetnek köszönhetően a hegy élének élessége nem veszett el az újraélezéskor, és a törött szegmensek cserélhetők voltak egymás között. A nagy súrlódású, előrefelé állítható markolat szilárd rögzítést biztosított még rövidített, újra felhasznált hegyszegmensekkel is. Ez a hatékony kialakítás létfontosságú volt azon csoportok számára, amelyek heteket, esetleg hónapokat töltöttek a nyersanyagforrásoktól távol a vadászat során. A régészek leggyakrabban rövid, kimerült Folsom-pontokat vagy “lövedékeket” találnak és tanulmányoznak. Ezzel szemben egy meglehetősen hosszú, teljesen bordázott hegy, amelyet egy még hosszabb előformából készítettek, a folsomi kovácsok tervezett terméke volt. Az itt bemutatott modell az előforma hosszának, a kész pont arányainak, a törésmintáknak, a markolatelemek jellemzőinek és a régészeti mintákon végzett használati kopáselemzésnek a vizsgálatával, valamint valósághű vadászati kísérletekkel tesztelhető. A pattintópengés, teljes bordázatú lövedéktechnológia tartós használatát mozgató motor egyetlen, rendkívül mozgékony vadfaj (a bölény) iránti koncentrált elkötelezettség volt. Ez a sajátos technofunkcionális elem a Folsom kultúrában egy olyan fegyverrendszerről árulkodik, amelyet a nyersanyaghoz való hozzáféréssel kapcsolatos rendkívüli kockázatok mérséklésére terveztek. A további kutatásoknak be kell mutatniuk, hogy a folsomi bordázott hegy megjelenése, földrajzi elterjedése, fennmaradása és eltűnése szorosan összefügg a pleisztocén vége felé bekövetkezett éghajlati változások, biotikus változások és emberi népességmozgások egymás mellé helyezésével.