Prevalenciája és pszichoszociális háttere a terhesség első trimeszterében kialakuló szorongásnak és depressziónak: adatok egy magyar lakossági mintából

Háttér: Kelet-európai országokban kevés felmérés készült a szülés előtti depresszióról és szorongásról. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy prevalenciaadatokat gyűjtsünk egy magyar mintán, és összefüggéseket keressünk a szülés előtti depresszió/szorongás és néhány pszichoszociális változó között.

Alanyok és módszerek: A nyugat-magyarországi Szombathely városában minden várandós nőre kiterjedő, a terhesség első trimeszterében jelentkező depressziós és szorongásos tünetekre kiterjedő, populáció-alapú megfigyelési rendszert hoztak létre. Az adatokat 2008. február 1. és 2010. február 1. között gyűjtötték. A vizsgált mintába ötszázhárom terhes nőt vontak be.

Eredmények: Résztvevőink átlagéletkora 29,8 év volt (SD=4,94/). A terhes nők egyötöde (19,9%; 95%CI = 16,6-23,6) a Beck-féle depressziós leltár szerint enyhe vagy súlyos depresszióban szenvedett. A súlyos depresszió gyakorisága alacsony volt (1,4%). A minta 14,2%-a (95%CI = 11,5-17,6) mutatott a Spielberger-féle leltárral mért szorongás jeleit. A depresszió és a szorongás átlagos pontszámai szignifikánsan magasabbnak bizonyultak a munkanélküli, 20 évnél fiatalabb, alacsony iskolai és/vagy társadalmi-gazdasági státuszú, valamint magasabb szintű társadalmi bizalmatlanságot mutató nők körében. Az élettársi házasságban élőknél több depressziós tünet jelentkezett, míg a kölcsönösség csak a szorongással hozható összefüggésbe.

Következtetések: A súlyos depresszió prevalenciáját leszámítva adataink nem különböztek a piacgazdasági országokban talált prevalenciától. A tinédzser kor, a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági körülmények és a nagyfokú társadalmi bizalmatlanság összefüggött a klinikailag jelentős depresszió és szorongás kialakulásával a terhesség első trimeszterében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.