Mikor Neil Armstrong 2012-ben meghalt, hivatalosan a szívműtét okozta komplikációkra hivatkoztak. Hét évvel később azonban még homályosabb körülményekre derült fény.

A The New York Times kedden közölte, hogy postán 93 oldalnyi dokumentumot kapott, amelyekből kiderül, hogy vita volt a történelem leghíresebb űrhajósának családja és az a kis ohiói kórház között, ahol kezelték és megműtötték.

A Cincinnati Enquirer is megkapta a névtelenül elküldött dokumentumokat.

A lapok szerint a család azzal fenyegetőzött, hogy nyilvánosan megvádolja a kórházat orvosi műhibával.

Egy titkos megegyezéssel végül elkerülték a botrányt: a kórház 6 millió dollárt fizetett, amelyből 5 millió dollárt Armstrong két fia, Rick és Mark kapott a hallgatásukért cserébe.

Egy 2014. júliusi e-mailben Mark felesége, Wendy, aki ügyvéd, azzal fenyegetőzött, hogy az Apollo-11 küldetés 45. évfordulóján, amikor Armstrong elsőként lépett a Holdra, nyilvánosság elé áll.

“Ha ez az ügy nyilvánosságra kerül, az ügyfelének hírnevét érő kár sokkal nagyobb költséggel járna, mint bármilyen esküdtszéki ítélet, amit el tudunk képzelni” – írta az asszony a Cincinnati Enquirer szerint.

“Egyetlen intézmény sem akarja, hogy távolról is kapcsolatba hozzák Amerika egyik legnagyobb hősének halálával” – érvelt Bertha Helmick, Armstrong unokáinak ügyvédje a hagyatéki bírósági eljárásban a Times szerint.

De Armstrong özvegye, Carol, a második felesége azt akarta, hogy tudassák, ő nem részese a megállapodásnak.

Az ügy az Ohio állambeli Fairfield kórházának – amely jelenleg a Bon Secours Mercy Health kórházcsoport tagja – azon döntésére vonatkozott, hogy nem szállították Armstrongot azonnal a sebészetre, amikor gyors belső vérzést kezdett mutatni, néhány nappal egy koszorúér-bypass után.

A bypassműtét elvégzéséről szóló eredeti döntést is megkérdőjelezték.

A kórház szóvivője az Enquirernek azt mondta, hogy a részletek közzététele “nagyon kiábrándító”.

Kassza?

Az orvosi műhibaperek esetében a kártérítések mindennaposak az Egyesült Államokban: Michelle Mello, a Stanford jogi professzora szerint csak körülbelül 5% kerül bíróság elé. A kórházak biztosítva vannak a kockázat ellen.

Mello szerint 2018-ban a legnagyobb orvosi egyezség egy 80-as éveiben járó férfi halálával kapcsolatban 1,49 millió dollár volt, a medián pedig 145 000 dollár.

Minden ilyen esetet jelentenek a National Practitioner Data Banknak, de a kórházak által kötött egyezségeket, amelyek ritkák, nem.

Egy másik szakértő, William Sage, az austini Texasi Egyetem munkatársa szerint: “Egy 6 millió dolláros egyezség, amely egy állampolgár halálával kapcsolatos, itt nem tűnik számomra szokatlanul nagynak.”

Az ügy rávilágít az Armstrong név márkaértékére, de általában a NASA aranykorszakának űrhajósaira is.”

Amikor Armstrong fiai három közelmúltbeli árverésen több ezer, apjukhoz tartozó személyes tárgyat értékesítettek, a bevétel meghaladta a 12 millió dollárt a Heritage Auctions szerint.

Az AFP-nek adott tavalyi interjúban elmondták, hogy alapítványt akarnak létrehozni, és egy részét jótékony célra adományoznák.

Más holdjárók is kaszáltak.

Buzz Aldrin, aki követte Armstrongot a Holdon, a speaking.com oldal szerint 50 000-75 000 dollárt kér a konferenciákon való részvételért.

“Kérni fog egy magánrepülőt, VIP-szállást fog kérni, és meg is kapja, mert az emberek találkozni akarnak Buzz Aldrinnal” – mondta Francis French, több űrtörténeti könyv szerzője, köztük az Apollo 15 legénységéről szóló könyv szerzője, akit megrovásban részesítettek, mert megpróbált pénzt keresni a Holdra vitt, dedikált, bélyegzővel ellátott borítékok eladásából.

French szerint nem titok, és nem számít aljasnak, hogy a volt űrhajósok keresik a módját annak, hogy pénzt keressenek karrierjük végeztével. Máskülönben kizárólag a viszonylag csekély katonai vagy közszolgálati nyugdíjukra kellene hagyatkozniuk.

French hozzátette, hogy ismeri az Armstrong családot, és őket nem a pénz motiválja.

Charlie Duke, a négy élő holdjáró egyike áprilisban 5 000 dollárt kért az AFP-től egy interjúért.

“Van piac. Annyit kérnek, amennyit kapnak” – mondta az AFP-nek John Logsdon, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének alapítója. “Ezek a fickók végül is az életüket kockáztatják, és nem látok semmi rosszat abban, ha hasznot húznak belőle.”

A saját űrhajós karrierje után Armstrong a rivaldafényen kívül, kevésbé renumerált életet élt. Ha használta is hírnevét, azt elsősorban alma materének, a Purdue-nak a javára tette.

Az 1990-es években az általa vezetett nagyszabású adománygyűjtő kampánynak köszönhetően a Purdue 250 millió dollárt gyűjtött össze – közölte az egyetem az AFP-vel.

KAPCSOLJA MEG A HÍREKET, és töltse le a News24 alkalmazást Androidra most itt. Az iPhone-ra itt szerezze be.

KAPCSOLÓDJON a legfrissebb hírekről, ha feliratkozik INGYENES hírlevelünkre.

– KATTINTVA a Hír24-et a Twitteren

.