A Európában és Ázsiában legelterjedtebb fakopáncs, a nagy foltos harkály a Picidae család egyik legritkábban észak-amerikában látható tagja. Mindössze egyetlen igazolt észlelést jegyeztek fel a nyugati Aleut-szigeteken (annak ellenére, hogy a madár kameószerepet kapott a 2011-es A nagy év című filmben), de a madarászok mindig reménykednek abban, hogy több vándorló észlelést kapnak erről a harkályról. A jellegzetes és kedves, nagy foltos harkály gyakori madár, amelyet az elterjedési területén lévő idős erdőkben és parkokban láthatunk. Tudjon meg többet ezekről a harkályokról ezzel az informatív adatlappal!

Gyorstények

• Tudományos név: Dedrocopos major
• Közönséges név:
• Élettartam: 5-7 év
• Méret: 8-10 hüvelyk
• Súly: 2,5-2,7 uncia
• Szárnyfesztávolság: 16 hüvelyk
• Megőrzési státusz: Azonosítás

  Mint minden harkály, a nagy foltos harkály is felegyenesedett testtartással és merev farokkal rendelkezik, ami segíti az egyensúlyozását a fák törzsén. Csőre vastag, fekete és egyenes, tökéletes fúráshoz és doboláshoz. A hímek torkán, arcán és homlokán fehér, fekete körvonalak, fekete koronája és élénkpiros tarkója van. A fehér mellre egy fekete színű sarkantyú nyúlik, a hát pedig fekete. A szárnyak és a farok fekete színűek, fehér foltos sávokkal, a vállon pedig egy nagy, ovális alakú fehér folt látható, amely mind ülő helyzetben, mind repülés közben feltűnő. Az alsó részek fehér vagy bordó színűek, a farok alatti takarók pedig dúsan vörösek.

  A nőstények hasonlóak a hímekhez, de a vörös helyett fekete tarkójuk van, bár egyébként a rajzolatuk megegyezik. A fiatal egyedek hasonlóak a felnőttekhez, de vöröses koronával, halvány rózsaszínű farkfedőkkel, és több szürkével az alsó részen és az orcákon. A vállfoltok a fiatal madaraknál szintén kevésbé határozottak, és nehezen láthatók.

  A hangos, magas hangú “csik” hívás gyakran hallható, és rendszeres, gyors időközönként ismétlődhet, bár nem olyan sűrűn egymás után, hogy éneknek lehessen tekinteni. A territoriális dobolás gyors, és 8-20 ütés/másodperc között mozog, rövid, hirtelen kitörésekben. A dobolás tavasszal és kora nyáron a leggyakoribb.

  Nagyfoltú harkály élőhely és elterjedés

  Ez a harkály széles körben elterjedt a lombos vagy vegyes lombos és tűlevelű erdőkben, különösen ott, ahol nagyméretű, érett tölgy-, fenyő- és lucfenyőállományok vannak. Rendszeresen megtalálhatók parkokban, kertekben és udvarokban is, ahol érett fák vannak jelen.

  A nagy foltos harkály egész éves elterjedési területe Észak- és Közép-Európa és Ázsia nagy részét lefedi, az Egyesült Királyságtól Szibérián át Japánig és Kínáig. A faj Törökországban kevésbé elterjedt, de megtalálható Spanyolországban, Portugáliában és Észak-Afrikában, különösen Marokkóban is, bár a populációk délebbre korlátozottak.

  Vonulási mintázat

  Noha ezek a madarak jellemzően nem vonulnak, nomád módon vándorolhatnak, és a legjobb táplálékforrások tekintetében egész évben vándorolhatnak. Azokban az években, amikor az északi toboztermés rossz, lehetségesek az őszi déli kitörések, de a madarak szétszóródása kiszámíthatatlan és bizonytalan.

  Viselkedés

  Ezek a harkályok jellemzően magányosan vagy párban fordulnak elő. Repülésük lassú hullámzás, gyors szárnycsapásokkal, rövid siklásokkal megszakítva, ahogy táplálkozás közben fáról fára merészkednek.

  Táplálkozás és táplálkozás

  A nagyfoltú harkályok mindenevők, és az év során sokféle táplálékot fogyasztanak, étrendjüket az évszakok függvényében változtatják. A rovarok, lárvák, magvak, tojások, diófélék és gyümölcsök évszaktól függően más-más részét teszik ki étrendjüknek. A táplálékszerzés során a fatörzsek vagy nagy ágak mentén felfelé kapaszkodnak, és a repedésekben és hasadékokban kutatnak rovarok után. A fenyőmagokat a fák üregeiben is elraktározzák, hogy később, amikor a táplálékkészlet fogytán van, újra felkereshessék őket. Ezek a harkályok a háztáji vagy kerti etetőkben mogyorót, mártást, zselét vagy akár nektárt is kipróbálhatnak.

  Mit eszik a harkályok?

  Fészkelés

  Ezek a madarak monogám madarak, és a rövid udvarlás során kisebb dobolásra is sor kerül. Mind a hím, mind a nőstény madarak azon dolgoznak, hogy fészeküreget ássanak egy alkalmas fában, gyakran puhafa fafajban vagy holt fában, és az üreget 5-60 láb magasságban helyezik el a föld felett. Nem építenek kiterjedt fészket, bár az üreget ritkán kibélelhetik a fakitermelésből visszamaradt faforgáccsal.

  Tojások és fiókák

  A nagy foltos harkály tojásai egyszerű, krémfehér színűek, egy átlagos költésben 4-7 tojás található. Évente csak egy költés történik, és mindkét szülő 15-16 napig dolgozik a tojások keltetésén. A kikelést követően a fiókák 20-24 napig maradnak a fészekben, és ez idő alatt mindkét szülő táplálja és védi őket.

  A foltos harkály védelme

  Ezek a harkályok nem veszélyeztetettek vagy veszélyeztetettek, sőt, a holland szilfabetegség terjedése, amely elhalt, korhadó fákat hagy maga után, sok helyen segíti a foltos harkályok elterjedését. A városi területeken a madárpopulációk nagyobb mértékben ingadozhatnak a megfelelő fészkelőhelyek elérhetőségétől függően, amelyek gyakran csökkennek, amikor a holt fákat biztonsági vagy esztétikai okokból eltávolítják. A megfelelő táplálékforrások, beleértve a kerti etetőket is, szintén elősegítik, hogy ez a madár elfoglalja a külvárosi területeket.

  Tippek a háztáji madarászoknak

  A nagy foltos harkályok szívesen látogatják az udvarokat és a kerteket, ahol napraforgómag, mártogatós, mogyoróvaj és mogyoró áll rendelkezésre, és ahol az érett fák lehetőséget nyújtanak a táplálkozásra. Az öreg fák érintetlenül hagyása szintén vonzza ezeket a harkályokat, hogy a megfelelő területeken fészkeljenek, és a fák rovarölő szeres kezelésének minimalizálása biztosítja a folyamatos, fehérjében gazdag táplálékforrást.

  Hogyan találjuk meg ezt a madarat

  Mivel ezek a harkályok hajlamosak a magányos életmódra, néha kihívást jelenthet megtalálni őket. A legjobb megoldás a viszonylag zavartalan, gazdag tobozállományú erdőterületek felkeresése, és a madarakat könnyebb lehet megtalálni tavasszal és kora nyáron, amikor gyakrabban dobolnak, és a fül alapján történő madarászás segíthet a felkutatásukban. A nagyfoltú harkályok keresése késő nyáron és kora ősszel szintén könnyebb lehet, amikor több fiatal madár tartózkodik a területen.

  Fedezz fel több madarat ebben a családban

  A Picidae madárcsaládba több mint 250 madárfaj tartozik, köztük harkályok, piktorok, lángszórók és flickerek. Azok a madarászok, akik többet szeretnének megtudni ezekről az érdekes madarakról, mindenképpen nézzék meg:

  • Facskafarkú harkály
  • Létráshátú harkály
  • Vörhenyes szapora

  Ne hagyja ki a többi vadmadár adatlapunkat, ahol az összes kedvenc madárfajáról talál információkat!