Ez a szám sok matematikus kíváncsiságát már régóta izgatja. A görög `Phi` (Phi) betűvel jelölik, és úgy is ismert, mint az aranyszám. Sok matematikus úgy tekintett rá, mint Isten felajánlására a világnak, mivel a természetben számos helyen megjelent.

A `Phi` számszerű ábrázolásának egyik módja a `Phi=(1+sqrt(5))/2` arány, ami az 1,61803398 nom-periódusú tizednek felel meg… Ez tehát egy irracionális szám, amely az aranymetszésből (isteni arányosságból) ered.

Hol található az aranyszám?

Ez a híres szám számos virágban és növényben megtalálható. Festményeken, szobrokon, zenéken és épületeken is megtalálhatjuk. Leonardo Da Vinci több műve is használja például az isteni arányt, amelyek közül a Mona Lisa festményre hívhatjuk fel a figyelmet, mint az egyik leghíresebbre. A görögök, a püthagoraszi iskolában az arany számot az arany arányt tartalmazó pentagrammán keresztül ábrázolták. Az ókori Egyiptomban a gizéi piramisokat az aranymetszés szerint építették: a nagy piramis egyik oldalának magassága és alapjának fele hányadosa megegyezik az aranyszámmal. Fibonacci az aranymetszést használta a híres nyúlprobléma megoldására, amely ma Fibonacci-számok sorozataként ismert. A természetben számos növény fejlődési színvonala köthető ehhez a sorozathoz.