A Vizsgálat az analizálni, kideríteni vagy kivizsgálni szinonimája. Azért folytatunk vizsgálatot, mert valamit nem tudunk, és valamilyen megoldást kell találnunk rá.

A kutatás fogalma különböző területeken alkalmazható, különösen a tudomány, a bűnüldözés vagy a történelem területén. A kutatási tevékenység tipikus emberi cselekvés, amelyet minden egyén életének egy bizonyos pontján azzal a szándékkal vet be, hogy új ismeretekre tegyen szert, hogy megoldja az esetlegesen felmerülő konfliktusokat vagy bonyodalmakat, vagy hogy megválaszolja azokat a tudományos kérdéseket, amelyek megdönthetetlen választ igényelnek, amely csak a téma tudatos vizsgálatával érhető el.

Tudományos kutatás

A tudós általában akkor kezd a valóság valamely aspektusának vizsgálatába, amikor olyan problémával találkozik, amelyre nincs megoldás. A tudományos kutatási folyamat elindításához a kutató egy magyarázó hipotézissel indul. Ezután egy módszert kell alkalmaznia (általában a hipotetikus-deduktív módszert). A talált tényeket ezután a javasolt hipotézissel összevetik. Miután ellenőrizte, hogy a tényeket megmagyarázza-e a kezdeti hipotézise, a tudós bemutatja végleges következtetéseit.

A tudományos kutatásnak meg kell felelnie bizonyos módszertani követelményeknek, valamint a tudományos közösség által osztott objektivitási és szigorúsági kritériumoknak. Ne felejtsük el, hogy a tudományos eredményeknek nyilvánvalónak és mindenféle szubjektivitás nélkülinek kell lenniük. Ellenkező esetben áltudományról beszélnénk, egy olyan területről, ahol az objektív kutatás gondolata erősen vitatható.

A tudományos kutatás többféleképpen értelmezhető. Létezik alap- vagy elméleti kutatás. Másrészt lehet alkalmazott kutatást, dokumentációs kutatást, terepkutatást vagy kísérleti kutatást végezni.

Politikai kutatás

Ez a fajta kutatás nyilvánvalóan tudományos jellegű. A bűncselekmény elkövetésétől annak felderítéséig a rendőrség egy összetett nyomozási folyamatot indít el. Az első lépés a bűncselekménnyel kapcsolatos összes tény ismerete. Másodszor, összegyűjtik és elemzik a bűncselekmény bizonyítékait. Ezután a gyanúsítottakat kihallgatják. Végül a rendőrség akkor találja meg a megoldást nyomozati feladatában, amikor megdönthetetlen bizonyítékokkal tudja bizonyítani, hogy egy személy bűncselekményt követett el.

A rendőrségi nyomozás modelljével a szakirodalom és a filmek is foglalkoztak már, ahol megtaláljuk mindazokat az összetevőket, amelyek a bűncselekmények tisztázásához vezetnek (ujjlenyomatok, DNS bizonyítékok, kihallgatások vagy képelemzés). Érdemes megjegyezni, hogy Sherlock Holmes karaktere tudományos módszerrel nyomoz a bűnügyek után.

Történeti kutatás

A történész a múlt tényeit tanulmányozza, amelyek vonatkozhatnak távoli időkre (például az őstörténet tényeire) vagy száz évvel ezelőtti eseményekre. A történeti kutatásnak minden esetben objektív adatok (levéltári információk, régészeti leletek vagy írásos tanúvallomások, sok más elem mellett) alapján kell tisztáznia egy kérdést.

A történész rekonstruálja a múltat, és ehhez a történeti segédtudományokhoz (pl. numizmatika, heraldika vagy genealógia) kell folyamodnia. A történeti kutatás egy sor lépésen és stratégián alapul: a feldolgozandó téma meghatározása, a módszertan megállapítása, az eredeti forrásokhoz való folyamodás, az információk rendszerezése és végül az eredmények bemutatása.

Mindent meg lehet kutatni

Ha valaki meg akarja ismerni a származását, kutatnia kell az őseit. Ha valakinek fejlesztenie kell a vállalkozását, akkor meg kell vizsgálnia, hogy mit csinál a konkurencia. Ha pedig vizsgáznunk kell, akkor tanulnunk kell, és ezért kutatnunk kell egy témában. Ezek az egyszerű példák emlékeztetnek minket arra, hogy a kutatás fogalma minden emberi tevékenységben jelen van. Más szóval, nem lehet nem kutatni, mert az a tudás feladását jelentené.

Fotók: iStock – kadmy / poba