Mi a tornádó szeme?
Technikailag a tornádónak nincs szeme, mint a hurrikánnak. Sokan azonban a tornádó kondenzációs tölcsérének epicentrumában vagy magjában lévő alacsony légnyomású területet tekintik “szemnek”. A gyűrű, az a kör alakú terület, amelyet egyesek “szemnek” neveznek, akkor jön létre, amikor a mag erőinek alján lévő alacsony barometrikus nyomás lefelé kényszeríti a levegőt a tetején. Amint ez a levegő eléri a talajt, összekeveredik a beáramló levegővel, amely spirálisan kezd felfelé haladni a lefelé áramló levegő körül.
Milyen nagyok ezek a szemek?
A szem mérete a vihar méretétől függ. Míg a trópusi viharok hatalmas, néha akár ötven mérföld átmérőjű szemekkel rendelkeznek, addig a tornádók sokkal kompaktabb jelenségek, és szemük ennek megfelelően kisebb. Gyakran a tornádó szeme csak néhány láb vagy méter.
A tornádó szeme szélcsendes és nyugodt?
Az epicentrumhoz közeledve elméletileg minden tölcsérfelhő szemében a szélsebesség megközelíti a nulla mérföld/órát. A nagy meteorológiai viharrendszereknek, például a hurrikánoknak ennek megfelelően nagyobb szemük van. Ez lehetővé teszi, hogy a szem középpontja közelében egy jelentős méretű, alacsony szélsebességű és viszonylag nyugodt régiót alakítsanak ki. A tornádók tölcsérfelhői nem ilyen elterjedtek. Ezért a tornádók szemei sokkal kaotikusabbak, mint a hurrikánoké vagy más trópusi viharoké. Míg a szélsebesség elméletileg szintén a nullához közelít a tornádó középpontjához közeledve, a tölcsérfelhők folyamatosan mozognak, a huzatok vagy a légnyomás kölcsönhatása által hajtva. Ilyen szűk szemmel gyakran nincs olyan stabil pontja a tökéletes nyugalomnak, amelyet az ember értékelni tudna.
Források
The National Severe Storms Laboratory
“Gyakran ismételt kérdések a tornádókról”
https://www.nssl.noaa.gov/education/svrwx101/tornadoes/faq/
Encyclopedia Britannica
“The Tornádómag és a kondenzációs tölcsér”
https://www.britannica.com/science/tornado/The-tornado-core-and-the-condensation-funnel#ref731235
Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma – Newton – Kérdezz egy tudóstól
“Tornádó- és hurrikánszemek”http://www.newton.dep.anl.gov/askasci/wea00/wea00005.htm