Évente kétszer a világ számos országában átállítják az órát, remélve, hogy a legtöbbet hozhatják ki a napból, és elkaphatnak néhány extra napsugarat. A nyári időszámítás azonban valójában egy nagyon régi ötlet, ami felveti a kérdést, hogy szükség van-e még rá?
Szóval, mikor is van pontosan nyári időszámítás?
Nos, ez régiónként változik. Az Egyesült Államok nagy részén a nyári időszámítás március második vasárnapján egy órát nő. November első vasárnapján az órák egy órát veszítenek, és a nyári időszámítás megszűnik.
De az átállás világszerte más-más időpontban történik. Mexikóban és Dániában például április első vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás, és október utolsó vasárnapján ér véget. De olyan országok, mint Indonézia, Izland és Egyiptom nem is tartják be a nyári időszámítást.
Szóval, ha történetesen utazik, mindenképpen ellenőrizze kétszer is az időpontok előtt.
Ki találta ki az ötletet?
A közhiedelemmel ellentétben valójában nem Benjamin Franklin találta ki az ötletet. Az alapító atya franciaországi követként írt egy szatirikus levelet, amelyben azt javasolta a párizsiaknak, hogy spóroljanak azzal, hogy minden nap hajnalban kelnek, miután egy reggel 6 órakor felébresztette a nap – írja a History. Ezt az írást gyakran idézik az óraátállítás első javaslataként.
A megtiszteltetés George Hudson entomológust illeti, aki 1895-ben javasolta az órák két órával való visszaállítását, hogy az esti órákban bogárvadászatra járhasson – írja a National Geographic.
Azután egy William Willett nevű angol írt egy brosúrát, amelyben azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság lakói 80 perccel állítsák előre az órákat, hogy élvezhessék a plusz napfényt. A brit parlament elutasította ezt az ötletet, és Willett soha nem élte meg ezt a plusz egy órányi napfényt. (És azt sem élte meg, hogy déd- és ükunokája, Chris Martin (Coldplay) világszerte teltházas koncerteket adjon).
Mikor vezették be először?
A nyári időszámítást először 1916. április 30-án vezette be országos szinten Németország az első világháború alatt, hogy a háború alatt energiát takarítson meg. Anglia követte a példát, és hetekkel később átvette ezt a politikát.
Két évvel később, 1918. március 31-én az Egyesült Államok is elfogadta ezt a politikát, és elfogadta a szabványos időszámításról szóló törvényt, hogy energiát takarítson meg és maximalizálja a háborús erőfeszítésekre fordított időt. Mivel az USA nagy részét szénnel látták el, ez költséghatékony intézkedésnek bizonyult – de nem mindenki üdvözölte.
Az akkori farmereket feldühítették a változások, írja a History. A tehenek nem álltak készen a fejésre a tervezett szállítási időre, a bérmunkások rövidebb napokat dolgoztak, és a gazdáknak reggelente egy plusz órát kellett várniuk a harmat elpárolgására. Tiltakozásuk a nyári időszámítás hatályon kívül helyezéséhez vezetett, mindössze egy évvel a bevezetése után.
Az eltörlés egyfajta vadnyugathoz vezetett. Néhány nagyváros, mint Chicago és New York, megtartotta a nyári időszámítást, míg mások csak az év felében tartották be. Egyes esetekben az eltérések megzavarták az utazókat. Például egy 35 mérföldes buszút az ohiói Steubenville-ből a nyugat-virginiai Moundsville-be a Smithsonian szerint hét különböző időzónán keresztül vezetett.
Végre egy egységes időszámítás (úgymond)
Végre, 1966-ban a kongresszus elfogadta az egységes időszámítási törvényt, amely az egész országra vonatkozó időszabványokat állapított meg – a Smithsonian szerint az órák április és október utolsó vasárnapjain egyaránt előre esnek. A nyári időszámítást azonban nem éppen egységesen tartják be.
Hawaii, Arizona (kivéve a Hopi nemzetet és a Navajo nemzet államon belüli részeit) és az amerikai területek nem alkalmazzák a nyári időszámítást. Florida pedig 2019 márciusában fogadta el a napfényvédelmi törvényt, amely a találóan Napfényállamnak nevezett államnak egész évben plusz egy óra napsütést biztosított. Több más állam, például Minnesota, Washington és Utah is reméli, hogy követni fogja ezt a példát.
Szóval, pontosan mik az előnyei?
Az egész attól függ, hogy hol él. Ha mondjuk az északi féltekén élsz, közelebb a sarkokhoz, akkor több előnyt találhatsz, szemben azzal, aki közelebb lakik az egyenlítőhöz. A pólusok közelében az évszakok változása szélsőségesebb, köszönhetően a Föld tengelyferdeségének.
A Föld pólusai az év folyamán különböző mennyiségű napfényt kapnak. Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik ezekben a régiókban élnek, érzik a napfény elvesztését – számol be a National Geographic. Az Egyenlítő közelében ezek az évszakos eltolódások kevésbé hangsúlyosak.
A több napfény sokak számára több időt jelent a szabadban. Az esti több napfény azt jelenti, hogy az emberek valószínűleg több időt töltenek a szabadban. A golflabdák eladásai 1918-ban, a nyári időszámítás első évében 20 százalékkal nőttek – számolt be akkoriban a Washington Post.
Mégis sok amerikai nincs meggyőzve. 2013 márciusában egy Rasmussen Report felmérést készített az Egyesült Államok lakosai körében, és kiderült, hogy az amerikaiaknak csak 37 százaléka gondolja úgy, hogy a nyári időszámítás “megéri a fáradságot”. Egészen 45 százalék szerint a gyakorlat nem éri meg.
Vannak hátrányai?
Meglepő módon a változtatásnak vannak kockázatai is. A National Geographic és a Reuters szerint egyes tanulmányok kimutatták, hogy valóban egészségügyi kockázatokkal járhat az időszámítás megváltoztatása, például a közlekedési balesetek és a szívroham eseteinek növekedésével.
A nyári időszámítással manapság valójában nem lehet olyan sok pénzt vagy energiát megtakarítani. A National Bureau of Economic Research 2008-as tanulmánya, amely Indianában elemezte az óraátállítást, megállapította, hogy miközben a lakosok kevesebb villanyt használtak este, feljebb kapcsolták a légkondicionálót, ami teljesen ellensúlyozta az energiamegtakarítást.
Ezenkívül számos tanulmány kimutatta, hogy az amerikaiak valójában növelik az energiafogyasztásukat a nyári időszámítás alatt. A plusz egy óra nappali fény gyakran azt jelenti, hogy az emberek gyakran kimennek a szabadba, hogy szabadtéri tevékenységeket végezzenek. Ez gyakran azzal jár, hogy autóba ülnek és kocsikázni mennek, ami üzemanyagot éget és üvegházhatású gázokat bocsát ki a levegőbe.