A csillagkép a csillagok olyan csoportja, amely egy bizonyos alakzatnak látszik az égen, és amelynek nevet adtak. Ezek a csillagok messze vannak a Földtől. Egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz. Egy csillagképben egyes csillagok közel lehetnek, míg mások nagyon messze. De ha az égbolton vonalakat húznánk a csillagok közé, mint egy pöttyös kirakós játékban – és sok fantáziát használnánk -, akkor a kép úgy nézne ki, mint egy tárgy, állat vagy ember.
Az idők során a világ kultúráiban különböző neveket és számokat adtak a csillagképeknek, attól függően, hogy az emberek mit véltek látni. Ma 88 hivatalosan elismert csillagkép létezik.
A csillagok ezen csoportját “nagy biliárdnak” nevezik. Ha egy vonalat húzunk a csillagok között, úgy néz ki, mint egy merőkanál, vagy merítőkanál, amit arra használunk, hogy levest merítsünk egy fazékból. Ezt a képet a nagy bödönről egy űrhajós készítette a Nemzetközi Űrállomáson, de a földről is gyakran láthatjuk ezt a csillagcsoportot! Credit: NASA/Donald R. Pettit
Milyen csillagképeket láthatsz az éjszakai égbolton?
Az éjszaka látható csillagképek az évszaktól függnek. A Föld minden évben egyszer kerüli meg a Napot. Az éjszakai égbolton keresztül az űrbe való kilátásunk a keringés során változik. Így az éjszakai égbolt minden éjjel kissé másképp néz ki, mert a Föld máshol van a pályáján. Úgy tűnik, hogy a csillagok minden éjjel kissé nyugatabbra mozognak attól, ahol előző éjjel voltak.
A Földön elfoglalt helyzete azt is meghatározza, hogy milyen csillagokat és csillagképeket lát, és hogy milyen magasan látszanak emelkedni az égen. Az északi félteke mindig más irányba mutat, mint a déli félteke. Ez azt jelenti, hogy az ausztráliai csillaglesők például kissé másképp látják az eget, és néhány más csillagképet láthatnak, mint az Egyesült Államokban élők.
Egy kicsit zavaró lehet elképzelni, hogyan változik az éjszakai égbolt a Nap körül keringve. Az alábbi ábrán láthatod, hogyan működik mindez.
Az alábbi ábra néhány olyan csillagképet mutat be, amelyek az északi féltekéről az év különböző időszakaiban láthatók. Credit: NASA/JPL-Caltech
Tegyük fel például, hogy az északi féltekén vagyunk, és szeptember 21-én nézzük az éjszakai égboltot. Valószínűleg látni fogod a Halak csillagképet. De nem fogod látni a Szűz csillagképet, mert az a csillagkép a Nap másik oldalán van. Az évnek ebben az időszakában a Szűz csillagai csak nappal lennének láthatók – de a Nap fényessége miatt sosem látnád őket.
Kíváncsi vagy még többre? Csillagkereső tevékenységünkkel remekül szórakozhatsz és megismerheted az éjszakai égbolton minden hónapban látható csillagképeket.
Mi a különbség az asztrológia és a csillagászat között?
Az Orion-ködről készült képet a Hubble űrteleszkóp készítette. Az Orion csillagképben található, a Vadász-övet alkotó három csillag alatt. Credit: NASA, ESA, M. Robberto
A csillagászat mindannak a tudományos vizsgálata, ami a világűrben található. A csillagászok és más tudósok csillagokat és galaxisokat tanulmányoznak, amelyek többsége sok fényévre van a Földtől. Ezen űrbeli objektumok tudományos tulajdonságainak tanulmányozása segít megérteni, hogyan jött létre a világegyetem, mi van még odakint, és hogyan illeszkedünk bele.
A csillagászat nem ugyanaz, mint a csillagászat. Tudományként a csillagászat a tudományos folyamatot követi, amely bizonyítékokat és adatokat foglal magában. Az asztrológia azon a hiten alapul, hogy bizonyos csillagok és bolygók elhelyezkedése az égen megjósolja a jövőt, vagy leírja, hogy milyen egy személy. Bár az asztrológia fontos szerepet játszik egyes kulturális hagyományokban, állításai nem tudományos bizonyítékokon alapulnak.
A csillagjóslás számos kultúrában a folklór fontos részét képezi. Ha többet szeretne megtudni erről, nézze meg ezt a forrást a Night Sky Network-től:
Legends in the Sky – Constellation Tales from Around the World
Hogyan használja a NASA a csillagképeket?
Az Orion csillagképről készült fotót Karen Nyberg NASA-asztronauta készítette a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. Credit: NASA/Karen Nyberg
A csillagok és csillagképek sok-sok évig nagyjából ugyanazon a helyen maradnak. Csak látszólag mozognak az égen az év folyamán, mert mozgó bolygón vagyunk. Mivel a csillagképek állandó helyen vannak, gyakran használják őket tájékozódási pontként az égbolton. Sok csillagot, ködöt és más objektumot a csillagképekről neveztek el, amelyekben megtalálhatók.
A meteorzáporokat például arról a csillagképről nevezik el, ahonnan a meteorok látszólag érkeznek. Így például az Orionidák meteorraj, amely minden év októberében fordul elő, látszólag az Orion, a vadász csillagkép irányából érkezik.
Az Orion csillagképet két Perseidák meteor keretezi 2018. augusztus 12-én a Utah állambeli Cedar Breaks Nemzeti Emlékműben. A Perseidák meteorraj látszólag ugyanabból az irányból érkezik, mint a Perseus csillagkép. Credit: NASA/Bill Dunford
Az ismert csillagok, például a jól ismert csillagképek csillagai is felhasználhatók a navigációhoz. A tengerészek évszázadokon át a csillagok segítségével határozták meg a helyzetüket, amikor a tengeren voltak. Ezt nevezik égi navigációnak. A NASA űrhajósai is kiképezték az égi navigáció használatát tartalékként arra az esetre, ha a modern navigációs rendszerek meghibásodnának.
Nézze meg ezt a videót, hogy megtudja, hogyan tesztelik az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson az égi navigációnak ezt a régi módszerét!
A robotizált űrhajók is a csillagok térképeit használják az útkereséshez. Csillagtérképet hordoznak a fedélzeti számítógépeiken, és ezeket a csillagtérképeket összehasonlítják az általuk készített képeken látható csillagok mintáival. A csillagok mintái tehát bizonyos értelemben ma is ugyanolyan hasznosak, mint amilyenek az ősi navigátorok számára voltak.