- Katinka Hesselink 2007, 2014
- Buddha élete: a végső bódhiszattva
- Mielőtt Gautama megvilágosodott, bódhiszattva volt
- Felegyenesedve lenni – Zen meditáció és a bódhiszattva-előírások
- Az arhat eszmény – önzetlenség a théraváda buddhizmusban
- A théraváda buddhizmus nem azt várja tőlünk, hogy buddhákká váljunk, hanem arhattá
- A mahájána buddhizmus lényege: a bódhiszattva ideál
- Buddhává válhatsz, segíthetsz megmenteni az emberiséget
- A tibeti buddhizmusban a bódhiszattva fogadalom részeként tett részletes fogadalmakat magyarázó videók
Katinka Hesselink 2007, 2014
A buddhizmus alapja az önfeláldozás: a bódhiszattva ideálja.
A bódhiszattva-ideál a bódhiszattva fogadalomban testesül meg:
Érjem el a buddhaságot minden érző lény javára.
Ezt a törekvést bódhicittának nevezik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ember nemcsak a megvilágosodás vagy a nirvána elérésére tesz fogadalmat (ami önmagában is elég ambiciózus), hanem arra is, hogy addig halogatja a megvilágosodás teljes élvezetét, amíg minden más lény is el nem éri a felszabadulást.
A hagyománytól függően az ember elvárja, hogy előbb érje el a buddhaságot, mielőtt valóban képes lenne segíteni az érző lényeken, vagy elhalasztja a buddhává válást, hogy minden lény megszabadulhasson. Akárhogy is: ott van az összes érző lény, akik közül nem mindegyik akar megmenekülni, de az ember mégis megfogadja, hogy megmenti őket – akár évszázadokig kell várni erre, akár nem.”
Ez az oldal azt vizsgálja, hogy a bódhiszattva-ideál hogyan gyökerezik Buddha életében, de végső soron a mahájána buddhizmus központi jellemzője. Felsorolja a bódhiszattva útjának szakaszait, valamint azokat az eszményeket (paramitákat), amelyeknek egy bódhiszattva igyekszik megfelelni. a bódhiszattva fogadalom különböző változatait, ahogyan a napi imákban használják.
A tibeti bódhiszattva fogadalmakról is találtam néhány videót, ahogyan a Gelug hagyományban tanítják
A teljes fogadalmak sokkal hosszabbak. Például a tibeti buddhizmus Gelugpa hagyományában 18 gyökérfogadalom és 46 másodlagos bódhiszattva fogadalom van, amelyeket hibás cselekedeteknek is neveznek. A zen buddhizmusban más listák is léteznek, és a tibeti buddhizmuson belüli különböző hagyományoknak is megvannak a maguk sajátos fogadalmai.
Mindez azonban nem változtat a bódhiszattva fő célján.
- A paramiták: a tökéletesség erényei
A hat erény tárgyalása, amelyeket a bódhiszattva fogadalmat tesz, hogy megpróbál megélni. Egyes listákon 10 paramita vagy erény szerepel.
- 10 bhumi, paramita vagy fokozat
A bódhiszattva fejlődés 10 fokozatának rövid felsorolása. Van átfedés a hat paramitával.
- Bódhiszattva-ideál a mahájána buddhizmusban
A bódhiszattva-út talán legfontosabb jellemzője, hogy fokozott hangsúlyt fektet az “együttérzésre” (karuna). A mahájána szemszögéből nézve az arhant eszmény eléggé méltó (már amennyire az), de mivel…
- Bódhicittára meditálás: a bódhiszattva fogadalmak pszichológiai valósággá tétele, a saját kondicionált rasszizmusunkkal szembeni higgadtság, a bódhiszattva fogadalomtól motiválva.
Buddha élete: a végső bódhiszattva
Mielőtt Gautama megvilágosodott, bódhiszattva volt
Buddha ‘Sziddharta Gautama’ néven született. Amikor megszületett, még nem volt megvilágosodott, így még nem viselte a ‘Buddha’ (megvilágosodott) címet. Mivel a megvilágosodás felé vezető úton volt, a fiatal Gautamát a buddhisták mindenütt ‘bódhiszattvának’ nevezik. Bővebben Sziddharta Gautama, a későbbi Buddha életéről.
A Buddha előző életeiről is számos történet kering. Ezekben az életekben állítólag azon dolgozott, hogy Buddhává váljon. A Jataka-történetek (ezekről az előző életekről szóló történetek) azt mutatják, hogy feláldozta az életét, az egészségét, a vagyonát és végül még a feleségét és a gyerekeit is mások jólétéért. Ez az áldozatos hozzáállás mutatja meg, hogy miért volt képes Buddhává válni – míg a legtöbbünk nem (ebben az életben). És mivel úton volt a buddhává válás felé, azokban az életekben is “bódhiszattvának” nevezik.
Felegyenesedve lenni – Zen meditáció és a bódhiszattva-előírások
Nyugaton szokatlan hangsúlyozni az etika és az előírások helyét a zen buddhizmusban. A zent általában a szabadság útjának tekintik, szabályok és előírások nélkül.
Ez a könyv elmagyarázza a kedvesség és az adakozás eszményeinek helyét a Buddha-természet önmagunkban való megvalósításához vezető úton. Ebben az összefüggésben nyer értelmet a 16 nagy Bódhiszattva-előírás. Gazdagítják megértésünket arról, hogy miről is szól a Buddha-lét.
Az Anderson által adott magyarázatok közel állnak hozzánk, és valóban életre keltik ezeket a tanításokat.
Joan Halifax
Az arhat eszmény – önzetlenség a théraváda buddhizmusban
A théraváda buddhizmus nem azt várja tőlünk, hogy buddhákká váljunk, hanem arhattá
A régi buddhizmusban minden kalpának (vagy korszaknak) csak egy Buddha van. Ez azt is jelenti, hogy a jövőbeli Buddhák vagy Bodhiszattvák száma nagyon korlátozott. Maitréja egy ilyen jövőbeli Buddha – nemcsak a théraváda buddhisták, hanem a mahájána buddhisták körében is híres.
Mindenki mástól elvárják, hogy megvilágosodjon anélkül, hogy világi tanítóvá válhatna. Ez az ideál az ‘arhat’ ideál. A klasszikus buddhisták azt kérdeznék: a saját megvilágosodásunkért való küzdelem elég nehéz, miért kellene azt feltételezni, hogy a többi tudatos létezőt is meg tudjuk menteni?
A mai ‘hinayana’ (más néven theravada) buddhisták azt mondják, hogy az ember először arhat lesz, majd egy későbbi életben Buddhává válik.
A mahájána buddhizmus lényege: a bódhiszattva ideál
Buddhává válhatsz, segíthetsz megmenteni az emberiséget
A történelem egy bizonyos pontján az emberek elégedetlenek lettek azzal, hogy azt mondták nekik, hogy nem segíthetnek megmenteni más embereket. A mahájána buddhizmus, ahol minden ember lényegében Buddha (bár ezt még nem tudjuk), betölti ezt a hiányt.
A mahájána buddhizmusban a központi eszmény a bódhiszattva-ideál. A zen buddhizmusba, mint komoly spirituális ösvénybe belépő embereket megtanítják a bódhiszattva fogadalom imádkozására. Ugyanez igaz a tibeti buddhizmusra is. Önzőnek tartják, ha valaki csak önmagát akarja megmenteni – és figyelmen kívül hagy minden más lényt. Ehelyett az ember nem csak a megvilágosodás elérésére tesz fogadalmat, hanem arra is, hogy megszerezze a mások megmentéséhez szükséges tudást.
Azért, hogy ilyen módon minden lényen segíteni tudjon, a bódhiszattva a hat tökéletességet, vagyis a paramitákat és a Bódhiszattva-ideált gyakorolja.
A tibeti buddhizmusban a bódhiszattva fogadalom részeként tett részletes fogadalmakat magyarázó videók
A tibeti buddhizmusban 18 elsődleges fogadalom és 46 másodlagos fogadalom van (a kettő között van némi átfedés). A kínai buddhizmusban a fogadalmaknak két listája van: egy a laikusok, egy pedig a buddhista szerzetesek és apácák számára.
Egy elsődleges fogadalom megszegése a teljes Bódhiszattva fogadalom megszegését jelenti. Egy fogadalom teljes megszegése azt jelenti:
- Nem gondolunk arra, hogy a cselekedet hibás.
Aka – ha nem veszed észre, hogy hibás, az hozzájárul a fogadalom megszegéséhez - Nem szándékozol a jövőben tartózkodni a cselekedettől, vagy nem tartod meg a folyamatos vágyat a fogadalom megszegésére.
Aka – ha szándékodban áll megismételni a hibát, akkor megszeged a fogadalmat - Örvendezel a cselekedetnek, vagy élvezed, hogy megszegted a fogadalmat.
Aka – ne örülj a fogadalom megszegésének - Nem bánod a tettet.
Aka – bánod a tettet
Más szavakkal: megszeged a 18 elsődleges fogadalmat, ha nem látod, hogy ez hiba, ha nem sajnálod, vagy akár élvezed a fogadalom megszegését, ÉS nem bánod azt.
Ez nyilván megvalósíthatóvá teszi a dolgot. Ez az oka annak is, hogy az elsődleges fogadalmak némelyikét megismétlik a másodlagos fogadalomban: hogy emlékeztessenek minket arra, hogy akkor is téma, ha nem szegtük meg teljesen.
A mahájána buddhista fogadalmak és kibővített változataik történetéről.