Mexikói-öböl
(Mexikói-öböl)
Oceán vagy tenger az IHO (azonosítószám: 26)
Mexikói-öböl.No. id.: 26)
Mexikói-öböl.gif Az Öböl műholdas látképe (NASA)
Geográfiai / közigazgatási elhelyezkedés
Óceán	Óceán Atlanti
Kontinens	Észak-Amerika
Iszigetek (határ)	Kuba
Ekorégió	—-
ország(ok)	Mexikó Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Kuba
Divízió (en)	Alabama (USA) Florida (USA) Louisiana (USA) Mississippi (USA) Texas (USA) Tamaulipas (MEX) Veracruz (MEX) Tabasco (MEX) Campeche (MEX) Yucatán (MEX)
Víztér. Víz
Közeli tengerek	Karib-tenger és Atlanti-óceán
Belföldi szigetek	Perez-sziget (Los Alacranes zátony), Florida Keys és Bermeja-sziget
Lerakott folyók	—–
Felület	1.550.000 km²
Maximális mélység	4384 m (Sigsbee-árok)
Víztestek előfordulása
Mélység	4384 m (Sigsbee-árok)
Öblök és öblök	Campeche-öböl és Apalachee-öböl
Szorosok	Yucatán csatorna (a Karib-tengerrel) és Florida-szoros (az Atlanti-óceánnal)	Floridai-szoros (az Atlanti-óceánnal)
Floridai-szoros. Florida (az Atlanti-óceánnal)
Egyéb jellemzők	Yucatán és Florida félszigetek
Egyéb adatok
Egyéb jellemzők	Yucatán és Florida félszigetek
Egyéb adatok
Első felfedezés	Amerigo di Vespucci (1497)
IHO szám	26
Press

A Mexikói-öböl. Mexikó, az Egyesült Államok és Kuba partjai között található tengeri medence. A következő mexikói államok rendelkeznek az Öböl partjaival: Tamaulipas, Veracruz, Tabasco, Campeche, Yucatan. Az amerikai államok a következők: Florida, Alabama, Mississippi, Louisiana és Texas. Kuba szigete az öböl keleti részén foglalja el az öbölnek az Atlanti-óceánba való kijáratát, míg a szintén nyugatra fekvő Yucatán-félsziget választja el az öblöt a Karib-tengertől.

Földrajz

A Mexikói-öböl, akárcsak a szomszédos Karib-tenger, az Atlanti-óceán egy tengeri régiója, amelyet szinte teljesen körülvesz az amerikai kontinens és a szigetek. Emiatt néha “amerikai mediterrán” néven is emlegetik. Míg a Mexikói-öböl kiterjedt, mélyen a tengerbe nyúló kontinentális talapzattal rendelkezik, addig a karibi talapzatok kisebbek, és 2000-3000 méteres mélységű szakadékokban végződnek. Mindkét tengerben számos tudományos kutatás folyik, azonban földtani fejlődésük története még mindig jelentős ismerethiányt mutat. Míg a Karib-tengerben elszigetelt szeizmikus események és vulkánkitörések fordulnak elő, a Mexikói-öböl medencéje geológiailag stabilabb.

Mindkét tengeri régiót számos szoros és átjáró köti össze az Atlanti-óceánnal. A különböző tengeri medencék közötti víztömegcsere azonban korlátozott, mivel a kommunikációs területek általában sekély vizűek. A Yucatán-csatorna összeköti a Karib-tengert a Mexikói-öböllel. A Karib-tenger vize tiszta, sótartalma alacsonyabb, mint az Atlanti-óceáné, és az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik. A víz főként a Kis-Antillák szorosain keresztül áramlik a Karib-tengerbe, ahol felmelegszik, majd a Yucatán-csatornán keresztül elhagyja a régiót a Mexikói-öböl felé. Ezek a vizek képezik itt a Golf-áramlat forrásait. A Karib-tenger az északi passzátszelek övezetében helyezkedik el, ezért a keleti szelek állandó jelenléte jellemzi. A legtöbb csapadék a forró trópusi nyár folyamán hullik. Ez az az időszak, amikor az Atlanti-óceánról érkező hurrikánok többsége az amerikai Földközi-tenger térségében ér partot, míg a helyben kialakuló trópusi ciklonok ritkák.

A Mexikói-öböl és a Karib-tenger meleg vizei a Föld egyik leglátványosabb és biológiailag legváltozatosabb ökoszisztémájának adnak otthont. Az olyan ritka fajok mellett, mint a lamantinok, játékos pöttyös delfinek és óriás bálnacápák, tengeri teknősök, aligátorok és számos darufaj bővelkedik. A Mexikói-öböl különösen gazdag halállományáról nevezetes, a legfontosabb halfajok például a tengeri pisztráng, a lazac, a nyelvhal, a makréla, a tonhal, a vitorláshal, a mojarra, a sügér és a cubera.

A régió súlyos környezeti problémákkal küzd. A turizmus, a sporthorgászat és a kereskedelmi halászat már elpusztított néhány kis korallszigetet. A helyi rákhalászok összecsapnak a teknősök védelmezőivel, a természetvédők pedig a veszélyeztetett fajok nagyszámú járulékos fogása miatt aggódnak. Az elmúlt években azonban sikerült megállítani egyes pelikán- és darufajok visszaszorulását, és a környezetvédelmi csoportok ma már számos kis sziget védelmében tevékenykednek.

Az olyan termékek, mint a kőolaj és a földgáz, a vasérc, a bauxit, a cukor, a kávé és a banán az amerikai mediterrán térség legfontosabb kereskedelmi termékei közé tartoznak. Ez a tengeri régió több ezer olajkutató platformnak és finomítónak ad otthont, ami szinte elkerülhetetlenné és nehezen ellenőrizhetővé teszi a véletlenszerű szivárgást és a platformtüzeket. Emellett a régió gazdaságilag nagymértékben függ az amerikai és európai kereskedelemtől és az idegenforgalomtól.

Történelem

A Mexikói-öbölnek a Yucatán-félsziget északi partvidékének megfelelő részén, a Yucatán-csatorna felé eső részén állítólag 65 millió évvel ezelőtt egy meteorit zuhant le, amely egy 180 km átmérőjű krátert, a Chicxulub-krátert alakította ki, és a dinoszauruszok és más fajok kihalását okozta.

tengeri határok

A tengerek lehatárolásával foglalkozó legfőbb nemzetközi hatóság, a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) “Az óceánok és tengerek határai” című világhivatkozási kiadványában (3. kiadás 1953) a Mexikói-öblöt (amelynek azonosító száma 26) a következőképpen határozza meg: Délkeleten,
A Catoche-fok világítótornyát (21º37’É, 87º04’W) a kubai Antonio-fok világítótornyával összekötő vonal, a szigeten keresztül a 83ºW hosszúsági körig, majd észak felé ezen a hosszúsági körön a Tortugas Secas déli csücskének szélességéig (24º35’É), e szélességi kör mentén keleti irányban a Rebecca Shoalig (82º35’W), majd onnan a Florida Keys-en és a Banks-en keresztül a szárazföldig a Florida-öböl keleti végénél, a Dry Tortugas Sound és a szárazföld minden vize az Öbölbe tartozónak tekintendő.|col2=Délkeleten,
A Catoche-fok világítótornyát (21º37’É, 87º04’W) és a kubai Antonio-fok világítótornyát összekötő vonal a szigeten keresztül a nyugati hosszúsági kör 83º-ig, majd észak felé ezen a hosszúsági körön a Száraz Tortugák déli pontjának szélességéig (24º35’É), e szélességi kör mentén kelet felé a Rebecca Shoalig (82º35’W), onnan a zátonyokon és a Florida Keys-en keresztül a szárazföldig a Florida-öböl keleti végénél, a Dry Tortugas és a szárazföld összes keskeny vize az Öbölben lévőnek tekintendő.|A tengerek és óceánok határai. S. 14.

Források