BEIJING – Egy állami tulajdonú fejlesztő szerint Kína saját fejlesztésű nukleáris technológiája egyre nagyobb teret nyer a nemzet következő generációs reaktoraiért folytatott harcban, mivel az importált tervek késedelme és költségkiesése után igyekszik továbblépni.
A Hualong One néven ismert kínai reaktor gyorsabb és könnyebben javítható és karbantartható lesz, mint a konkurens külföldi tervek, mivel hazai gyártású lesz, Chen Hua, a China National Nuclear Power Co. vezérigazgatója szerint, amely atomenergia-projekteket épít és üzemeltet az országban.
“A Hualong One-t részesítjük előnyben” – mondta Chen egy hétfői interjúban egy pekingi nukleáris konferencia alkalmával.
A globális nukleáris ipar újjáéledésre vár Kínában, miután a 2011-es fukusimai katasztrófát követő költségtúllépések és szigorúbb szabályozás megakasztotta az engedélyezéseket és az új blokkok építését.
Kína növekvő energiaigénye és a tisztább energiaforrások iránti törekvése mágnesként vonzza a nyugati reaktorgyártókat, köztük az amerikai Westinghouse Electric Co. és a francia Electricite de France SA-t.
A harmadik generációs reaktorok – az AP1000 és az EPR – az elmúlt hónapokban kezdték meg kereskedelmi üzemüket Kínában. Belföldön azonban versenyben állnak, mivel az állami China National Nuclear Corp., a CNNP anyavállalata és a China General Nuclear Power Corp. támogatja a Hualong One gyártását és exportját.
A CNNP üzemelteti a Sanmen projektet Zhejiang tartományban, amely a Westinghouse AP1000-es konstrukcióját használja. Miután a 2-es számú reaktorban novemberben megkezdődött a kereskedelmi üzemelés, azóta felfüggesztették, miután a hűtőfolyadék-szivattyúval kapcsolatos problémát észleltek a múlt év vége felé.
A Westinghouse jelenleg vizsgálja a hibát a Sanmen No. 2. reaktor hibáját, és a javítás költségeit is ő viseli, mivel a blokk még garanciális állapotban van – mondta Chen, hozzátéve, hogy a javítás akár nyolc hónapig is eltarthat.
A Westinghouse kínai szóvivője nem kívánt nyilatkozni, és az amerikai képviselők sem reagáltak azonnal a megkeresésekre.
A Curtiss-Wright Corp, az amerikai vállalat, amely a szivattyút gyártotta, a Westinghouse-szal együtt dolgozik a probléma okának meghatározásán. Felelőssége, “ha van ilyen, az alkatrész javítási költségeire korlátozódik”, a teljes szivattyú cseréjének költségéig, egy hétfői nyilatkozat szerint. Kínában három másik AP1000-es reaktorban 12 másik szivattyú üzemel.
A verseny további reaktorok építéséért Kínában most fokozódhat, mivel idén megszüntette a reaktorok engedélyezésének hároméves befagyasztását, és engedélyezte a négy Hualong One blokk építését.
A döntést Kína jövőbeli preferenciájának jeleként értékelték, mondta Hanyang Wei, a BloombergNEF elemzője.
A Kínai Nukleáris Energia Szövetség, egy iparági csoport szerint az ország idén akár 10 blokkot is engedélyezhet, amelyek közül egyik sem lesz AP1000-es.
“Az AP1000 halott Kínában, és lehet, hogy az egész világon halott” – mondta Chris Gadomski, a BloombergNEF vezető nukleáris elemzője egy interjúban. “Nem tudom, ki rendelne meg egy új AP1000-et.”
Chen szerint a harmadik generációs tervek hasonlóak a költségek tekintetében, de végül a választás azon fog eldőlni, hogy melyik technológia rendelkezik jobb támogatási rendszerrel, és melyiknél csökkennek a leggyorsabban a költségek.
Chen szerint ez nem jelenti azt, hogy az AP1000 teljesen kiesett volna a versenyből, és a vállalat a jövőben is használhatja a reaktorokban. A technológiát “fejlett ötletnek” nevezte, és előrejelzése szerint még nyolc évbe telhet, amíg eléri a kereskedelmi méretet. Kína egy továbbfejlesztett változatot is fejleszt, amelyet CAP1400-nak neveznek.
“Olyan, mint egy nagyon jó autó, szuper fejlett, de mi történik, ha nincs elég pótalkatrész” – mondta Chen. “Szóval lehet, hogy inkább valami kiforrottabbat szeretnél. Ha bármi gond van, akkor meg tudod javítani.”
A félretájékoztatás és a túl sok információ idején a minőségi újságírás fontosabb, mint valaha.”
Az előfizetéssel segíthetsz nekünk, hogy a történet helyes legyen.
Iratkozz fel most
FOTÓGALÉRIA (KATTINTSON A NAGYÍTÁSHOZ)
KEYWORDS
Kína, nukleáris energia, Westinghouse