A haladás mai hőse Louis Pasteur, a 19. századi francia tudós, akit általában a “mikrobiológia atyjának” neveznek. Pasteur híres a betegségek csíraelméletének kidolgozásáról, a pasztőrözés folyamatának megalkotásáról (amely megakadályozza számos élelmiszer romlását), és arról, hogy megváltoztatta a tudósok vakcinák létrehozásának módját.

A tudományhoz vezető útja

Louis Pasteur szegény katolikus családban született a franciaországi Jura-ban 1827. december 27-én. Pasteur 1839-ben beiratkozott a besançoni királyi főiskolára, ugyanabban a városban, ahol középiskolába járt. Egy éven belül Pasteur megszerezte a bölcsészdiplomát.

1842-ben természettudományi diplomát szerzett. Egy évvel később megkezdte tanulmányait a párizsi École Normale Supérieure-en, egy felsőfokú iskolában. 1848-ban Pasteurt a strasbourgi egyetem kémiaprofesszorává nevezték ki.

Pasteur első sikeres kísérletét 1862. április 20-án végezte el, és az általa kifejlesztett eljárás pasztörizálás néven vált ismertté.

Pasteur Strasbourgban ismerkedett meg feleségével, Marie-val. A pár 1849-ben házasodott össze, és öt gyermekük született. Ezek közül azonban csak két gyermekük érte meg a felnőttkort, a többiek tífuszban haltak meg. Azt mondják, hogy három gyermekének halála ösztönözte Pasteurt a fertőzések és a védőoltások tanulmányozására.

Történelmet írunk

1856-ban, amikor a Lille-i Egyetem természettudományi karának dékánja volt, Pasteur elkezdte tanulmányozni az erjedést, hogy segítsen egy helyi borgyárosnak az alkohol savanyodásának problémáján.

Pasteur előtt az emberek hittek a “spontán generáció” tanában, amely szerint az élet spontán módon keletkezett az élettelen anyagból. Ezzel a hibás érveléssel magyarázták, hogy miért romlanak meg az élelmiszerek, és hogyan alakulnak ki a fertőzések.

A spontán keletkezés elméletének megcáfolására Pasteur “a frissen főzött húslevest levegőnek tette ki olyan edényekben, amelyekben volt egy szűrő, amely megakadályozta, hogy minden részecske átjusson a növekedési közegbe, sőt, egyáltalán nem is volt szűrő, a levegőt egy hosszú, kanyargós csövön keresztül engedte be, amely nem engedte át a porszemcséket. A levesekben semmi sem nőtt: tehát az élő organizmusok, amelyek az ilyen levesekben nőttek, kívülről jöttek, mint a poron lévő spórák, és nem a levesben keletkeztek.”

Pasteur továbbá megállapította, hogy az italok 140F és 212F (60°C-100°C) közötti hőmérsékletre való melegítése elpusztította az ezekben a folyadékokban lévő baktériumokat. Első sikeres kísérletét 1862. április 20-án végezte el, és az általa kifejlesztett eljárás pasztőrözés néven vált ismertté. Pasteur 1865-ben szabadalmaztatta felfedezését.

Pasteur munkája alapvetően megváltoztatta a világot, amelyben élünk. Az általa szolgáltatott bizonyíték a betegségek csíraelméletének létezésére forradalmasította az emberi egészségről való gondolkodásunkat.

Pasteur ezután a vakcinák kifejlesztése felé fordította figyelmét. Ő és kollégái csirkéket injektáltak tenyésztett koleramikrobákkal. Számos kísérlet után a csapat felfedezte, hogy ha a madarakba élő koleramikrobákat fecskendeznek, miután már beadták nekik a kolera egy gyengébb törzsét, a csirkék egészségesek maradnak.

Pasteur lett így az első tudós, aki mesterségesen legyengített vírusokat használt vakcinaként. Pasteur ezután 1881-ben kifejlesztette a lépfene elleni vakcinát. 1885-ben Pasteur sikeresen kifejlesztett egy veszettség elleni vakcinát.

Pasteur halála és öröksége

1888-ban Pasteur elég adományt kapott ahhoz, hogy megnyissa a Pasteur Intézetet – egy magánalapítványt, amely a biológia, a mikroorganizmusok, a betegségek és a vakcinák tanulmányozásának szentelte magát. Intézetének igazgatója 1895. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig maradt.

Pasteur 1878-ban a Becsületlégió nagytisztviselője lett. Tucatnyi kitüntetést kapott, és ma mintegy 30 intézet, valamint számos kórház, iskola és utca van elnevezve róla. Halálakor Pasteur-t állami temetésben részesítették a Notre-Dame katedrálisban, és holttestét az intézete alatti sírboltban temették el, ahol ma is nyugszik.

Louis Pasteur munkássága alapvetően megváltoztatta a világot, amelyben élünk. Az általa szolgáltatott bizonyíték a betegségek csíraelméletének létezésére forradalmasította az emberi egészségről való gondolkodásunkat. A pasztőrözés lehetővé tette, hogy az italokat és konzerveket sokkal tovább tartósítsuk, mint azt korábban lehetségesnek tartottuk. És végül Pasteur forradalmasította a vakcinák kifejlesztését.

A modern tudomány nagy része Pasteur munkásságán nyugszik. Nélküle valószínűleg emberek százmilliói, ha nem milliárdjai nem élnének ma. Ezért Louis Pasteur a haladás 19. hőse.

Ezt a Human Progress cikket engedéllyel újra közöltük.