A kooximetriára a 2008. évi második dokumentum 26.3. kérdésében és a 2010. évi első dokumentum 17.2. kérdésében kérdeztek rá. Ezenkívül a 2009. évi első dokumentum 19.3. kérdése a mérgezés diagnózisával kapcsolatban az “oxigéntelítettségi résre” utal. A főiskola általában a pulzoximéter és a kooximéter mérései közötti különbség okairól kérdez. Röviden azt lehet mondani, hogy az alacsony kooximéter-értékek mindig valódi hipoxiát, a magas kooximéter-értékek pedig mindig valódi normoxiát jelentenek, míg a pulzoximéter esetében ez nem így van. A kooximétert nem zavarja meg a környezeti fény, a pulzáló áramlás hiánya, a tricuspidális regurgitáció, a karboxi-hemoglobin vagy a metilénkék festék.

• Az elv hasonló a pulzoximéteréhez, kivéve:
  • A fénynek több hullámhossza van
  • Nincs szükség pulzáló áramlásra
• A kooximéter a következő hemoglobinfajokat érzékeli:
  • Oxyhaemoglobin
  • Deoxyhaemoglobin
  • Carboxyhaemoglobin
  • Methaemoglobin

Az alacsony kooximéter-értékek mindig valódi hipoxiát jelentenek.

NAGY kooximetriás és alacsony pulzoximetriás értékek okai

(i.e, a pulzoximéter nem érzékeli, hogy a szaturáció normális)

• Gyenge perifériás perfúzió
• Környezeti fény
• Gyenge szondakapcsolat
• Festékek – metilénkék
• Tricuspidális regurgitáció

Az alacsony ko-oxigénszint okaioximetriás és MAGAS pulzoximetriás mérési eredmények

• Karboxi-hemoglobin
• Methaemoglobin
• Rádiófrekvenciás interferencia
• Leukocita-lopás (a gyűjtőcsőben lévő sejtek oxigénfogyasztása, előfordulhat olyan helyzetekben is, mint például súlyos trombocitózis)

“Oxigéntelítettségi rés”

Kérdés 19.A 2009-es első közlemény 3. kérdése az “oxigéntelítettségi résre” utal. Bár hivatalosan nem elfogadott kifejezés e jelenség leírására, a “rés” a dyshemoglobinaemia egyik jól ismert jellemzője. Akkor alakul ki, amikor a pulzoximéter egy bizonyos telítettséget mutat, az ABG-készülék vagy a CO-oximéter azonban más értéket jelez. A telítettségi értékek közötti “rés” homályosan reprezentálja a vérben lévő kóros hemoglobin koncentrációját.