A sejttestek vastag szemcsés rétegbe tömörülnek a kisagykéreg alján. Egy szemcsesejt csak négy-öt dendritet bocsát ki, amelyek mindegyike egy-egy dendritikus karomnak nevezett megnagyobbodásban végződik. Ezek a megnagyobbodások a molyhos rostokból származó gerjesztő és a Golgi sejtekből származó gátló bemenet helyei.

A szemcsesejtek vékony, nem mirelinizált axonjai függőlegesen emelkednek a kéreg felső (molekuláris) rétegébe, ahol kettéválnak, és mindkét ág vízszintesen haladva párhuzamos rostot alkot; a függőleges ág két vízszintes ágra való szétválása jellegzetes “T” alakot eredményez. Egy párhuzamos rost a hasadástól mindkét irányban átlagosan 3 mm hosszan fut, teljes hossza kb. 6 mm (az agykérgi réteg teljes szélességének kb. 1/10-e). Futásuk során a párhuzamos rostok áthaladnak a Purkinje-sejtek dendritikus fáin, és minden 3-5 áthaladó sejtből egyet érintkeznek, összesen 80-100 szinaptikus kapcsolatot létesítve a Purkinje-sejtek dendritikus tüskéivel. A szemcsesejtek glutamátot használnak neurotranszmitterként, és ezért gerjesztő hatást gyakorolnak a célpontjaikra.

FejlődésSzerkesztés

A normális fejlődésben az endogén Sonic hedgehog jelátvitel serkenti a kisagyi szemcsesejt-elődsejtek (CGNP-k) gyors proliferációját a külső szemcsés rétegben (EGL). A kisagy fejlődése a késői embriogenezis és a korai posztnatális időszak alatt zajlik, a CGNP-k proliferációja az EGL-ben a korai fejlődés során éri el a csúcspontját (P7, a 7. posztnatális nap az egérben). Ahogy a CGNP-k végletesen differenciálódnak kisagyi szemcsesejtekké (más néven kisagyi szemcsés neuronok, CGN-ek), a belső szemcsés rétegbe (IGL) vándorolnak, kialakítva az érett kisagyat (P20-ra, az egérnél a 20. születés utáni napra). A Sonic hedgehog jelátvitelt rendellenesen aktiváló mutációk kisagyrákra (medulloblastoma) hajlamosítanak Gorlin-szindrómás emberekben és genetikailag módosított egérmodellekben.